Egykorú térképek.

Full text search

Egykorú térképek.
Minthogy a politikai beosztás többször változott a temesvári ejaletben, rendkívül nehéz e beosztásról világos képet nyerni. Megnehezíti e meghatározást még az a körülmény is, hogy az egykorú térképek rendkívül zavarosak.
A legrégibb térképek egyike a Lazarus-féle földabrosz 1553-ból, a melyen azonban a politikai beosztás teljesen hiányzik. A temesvári ejálet »Campus Maronso« néven van feltűntetve. Megye egy sincs rajta megnevezve. A községek holfekvése is össze-vissza van zavarva; a Duna, Tisza folyása nem déli, hanem délkeleti irányban van feltűntetve.
A térképen a következő helységek fordulnak elő a mai Torontál vármegye területén: a Maros mentén a balparti vidéken: Zeureck (Szőreg), Deski (Deszka, vagyis a mai Deszk), Cenadium (Csanád), Metz (ismeretlen), Sct. Michel (Ős-Csanádtól keletre), S. Péter (Nagyszentpéter), Egres, Zádorlaka (a XVI. században Arad vármegyéhez tartozott). A Tisza mentén, a balparti vidéken Iklod, Zendi, Monostor, Czoka (a mai Csóka), Seregház, Orozlan (Oroszlámos), Zentel (Szentelt város, kun szállás), Galad, Bijld, Itze, Betzeuu (Bessenyő). A Temes mentén a balparti vidéken: Temesvár után a következő sorrendben: Tzona, Temen, Kenetz, Beregza (a mai Berekszó), Tosii, Ketzs, Ipereck, Horgzek (Horogszeg), Czokoua. Itt a Temes egy roppant kiterjedésű tóba (Lacus betzkerek) folyik be, melynek déli szélén vízzel körülvéve áll Betzkerek, mint várerőd. Betzkerek alatt a Temes ismét kifolyik és tovább haladva, Taurinum fölött a Tiszába ömlik.
Sambucus János, a ki e térkép több tévedését tapasztalva, 1571-ben »Ungarie loca praecipua recens emandata atque edita« czímen új magyarországi térképet adott ki, Torontált megnevezi ugyan, de a többi délmagyarországi megyéről nem emlékezik meg. Ő utána rajzolhatta Stier Márton térképét, melyet 1664-ben, Nürnbergben adtak ki.
Sambucusnál is, Stiernél is a Torontaliensis comitatus határos jobbról Szolnok és Bihar vármegyékkel. Alatta comitatus Czon gradiensis terül el Zurck-ig (Szőreg akar lenni). A Marostól délfelé Chonadiensis comitatus van feltűntetve, vagyis a középkori Csanád megye marosontúli része. Azonban az egyes vármegyék határai, noha a térkép színezve van, nincsenek feltűntetve. Csak az előforduló 402folyók és helységek tájékoztatnak bennünket arról, hogy az eltűnt délmagyarországi vármegyék területén vagyunk.
Az innenső marosi oldalon a következő helységek vannak feltűntetve: Zurch (Szőreg), Deski (Deszk), Metz, S. Péter (Nagyszentpéter), Egres, Zádorlaka. A Tisza balpartján lefelé; Zendi, Monster (Kanizsa-monostor), Czoka (Csóka), Orozlán (Oroszlámos), Itze, Betzeu (Bessenyő), Custos focka. Beljebb, a Tiszával egyesült vizek mentén: Aracho (Aracsa), Iperek, Galat, Cziona, Becskerek, a nagy tó mellett.
Cantellio Jakab földrajzi könyveiben Bihar és Szolnok vármegyék széleire helyezi Torontált. Ortelius és Kreckwitz oly térképet készítettek, melyeken Torontál vármegye a Marostól éjszakra, Békés vármegyével határosnak van feltűntetve. E térképkészítők alkalmasint a középkori Csanád vármegyének a Maroson inneni részére akarták Torontál vármegyét helyezni. Mind a mellett a helységek ott találhatók, a hol tényleg fekszenek.
Az egykorú földrajzi munkák is rendkívül hézagos adatokat tartalmaznak a mai Torontál vármegye helyrajzi viszonyaira nézve. Bombardi Mihály topographiai művében (1718.) Torontál határainak keletről a Berettyó folyót, nyugatról Külső-Szolnokot vagy Kunságot, délről Csongrád, éjszakról Szabolcs vármegyét tartja. (Szentkláray Jenő: Száz év Dél-Magyarország Történetéből, I. 12–15.)
Hogy a művelt világ ily homályos ismeretekkel rendelkezett a mai Torontál vármegye területi viszonyaira nézve, azon nem is csodálkozhatunk, mert az 1595–1598. évi hadjáratok óta még az erdélyi hadak sem fordultak meg e területen. 1613 augusztus 13-án a ráczok, a lippai és a borosjenei vitézek még egyszer visszafoglalták Csanádot, s a csanádi béget Báthory Gáborhoz vitték, azonban, úgy látszik, Bethlen Gábor a várat – alkalmasint 1616-ban – visszaadta a törököknek s az övék is maradt a nagy felszabadító háborúig.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi