A visszacsatolás mozgalmai.

Full text search

A visszacsatolás mozgalmai.
Brigido Pompeius, a ki a galicziai kormányzóság alelnökévé kinevezett Brigido Józsefet a tartományi elnökségben követte, az 1777. év derekán az adóhátralékok behajthatatlansága, az erdők, bányák és egyéb kincstári jószágok ki nem elégítő kezelése miatt, hosszabb előterjesztést intézett a királynőhöz, mely előterjesztés mindegyre jobban megerősitette abbeli meggyőződésében, hogy a temesvári tartomány a jelenlegi igazgatás alatt tovább fenn nem tartható. A magyar udvari kanczellária, a helytartótanács és az udvari kamara főrangú tisztviselői ezalatt több ízben hangsúlyozták, hogy a temesi tartománynak Magyarországhoz való csatolásával nagy megtakarítások, az államjövedelmek pontosabb beszolgáltatása, a kincstári jószágok könnyebb és jövedelmezőbb kezelése érhető el. Albert szász-tescheni herczeg közbenjárása is lényegesen előmozdította a visszakebelezés ügyét; főleg ennek köszönhető hogy mikor 1777 november 9-én Esterházy Ferencz magyar udvari kanczellár gróf Kollowrat udvari kamarai elnök és gróf Khevenhüller udvari főszámszéki elnök közös emlékiratot intéztek a délmagyarországi részek visszacsatolása iránt a királynőhöz, az kedvező fogadtatásra talált, úgy hogy a királynő a visszacsatoláshoz habozás nélkül elvben hozzájárult.
Tárgyi nehézséget csupán az okozott, hogy a kormány még a hétéves báborúban zálogba adta e területet a bécsi banknak, 10 millió forint fejében. Ez összeg kamatainak megtéritését, továbbá a császári jövedelmek elvesztéséért való kárpótlást és a fegyverjog megváltását várta a királynő az országtól.
De ezt a nehézséget is eloszlatta a magyar kanczelláriának az a kimutatása, hogy a temesvári tartományban fekvő birtoka, visszacsatolás után úgyis a kincstárra szállanak és igy azok biztosítva vannak.
A m. kir. udvari kanczellária újabb felterjesztései következtében 1778 február havában Mária Terézia királynő a temesi tartománynak, Magyarországhoz való mielőbbi visszacsatolását hivatalosan is elrendelte. A királynő ez elhatározásáról még február havában értesítette Albert herczeget, majd márczius 8-án kelt leiratában hivatalosan is tudatja a királyi helytartóval elhatározását, a miről Albert herczeg királyi helytartó még márczius 12-én értesítette a vármegyéket.
Mialatt a visszacsatolás kérdését a kormányhatóságok tárgyalták, Nagybecskerek város, mely 1769 junius 6-án vásárszabadalmat nyert Mária Terézia királynőtől, majd 1774-ben mezővárosi kiváltságokat nyert, 1778 márczius havában aziránt folyamodott a »dicsőségesen uralkodó császárnéhoz, hogy szabad királyi várossá emeltessék«.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi