Mindezekből láthatjuk, hogy a rendszert az új törvény némileg megváltoztatta, az 1848. év előtti hűbéri viszony megszűnt ugyan, de helyébe lépett a sokkal terhesebb katonai feudalizmus. A széthuzó egyéni érdekek, az önállóságra való természetes vágyakozás, az ezek által keletkezett súrlódások a házközösségi intézményt is lassanként kikezdték és megrendítették. Mindezek következtében azután a határőri intézményt az új törvény megszilárdította ugyan, de maga a tartomány felvirágozni nem tudott és a népek jóléte mélyen alászállott.
A mezőgazdaság sem tudott fellendülni, mert a megfelelő munkaerő hiányzott. A földek kellő megmívelését a katonai kötelezettség, és a mértéktelen közszolgálatok is gátolták, mert habár a kincstári munkakötelezettség megszünt, most viszont a községi munka volt túlterhelő.
Míg az anyaországban a jobbágyi viszony, a robot és a tized megszünt, a védkötelezettség pedig általánossá vált, addig a Határőrvidéken még terhesebb volt a jobbágyi szolgáltatás, mint 1848 előtt.
Az állapotok rosszabbodásáról világos képet nyujt az a kérvény, melyet az 1861-ben összehívott horvát-szlavon tartománygyűlésen megjelent határőrök 52 képviselője őfelségéhez intézett és melyben a Határőrvidék polgárosítását kérelmezték. A határőri intézmény, melyhez a vezetőkörök az 1850-iki alaptörvény kibocsátásával oly sok reményt fűztek, alapjában megrendült, mert megingott az alap és a házközösségi intézmény.
A horvát-szlavon tartománygyűlés méltányolta ugyan a határőrvidéki sérelmeket és a katonai végvidék bekebelezésére, szociális és politikai életére vonatkozólag törvényjavaslatot is dolgozott ki, de a tartománygyűlés föloszlatásával, egyelőre minden a régiben maradt.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.