Az 1820-iki tisztujítás.

Full text search

Az 1820-iki tisztujítás.
1820-ban a vármegye már a becskereki új székházban tart főispáni beiktatást. Lányi József főispán ugyanis elhalálozott és a király Assakürthy Ghyczy Józsefet nevezte ki Torontál vármegye főispáni helytartójává. A beiktatást a rendek a szokott ünnepélyességgel márczius 21-én tartották meg. Ugyanakkor a tisztújítást augusztus 1-re tűzték ki. A tisztikar kevés kivétellel a régi maradt. Első alispán Ittebei Kiss Antal, helyettes alispán Kászonyi Sándor, főjegyző Gyertyánffy Dávid, főügyész Petrovits József, főszolgabíró az újpécsi kerületben Karácson István, a nagybecskerekiben Hertelendy Ignácz és a nagyszentmiklósiban Dellimanics György lett.
Az olasz forradalmi mozgalmak ez időtájban nyílt lázadásban törtek ki, melyet Metternich a császári haddal könnyü szerrel elnyomott. E siker az udvart elbizakodottá tette és miután azt hitte, hogy a nemzet ellenállásától nem kell tartania, elrendelték az újonczozást, a mi az egész országban elégedetlenséget keltett. Az 1821 április 4-én kelt királyi leirat elrendelte, hogy 1813-ban a magyar ezredek pótlására kívánt 60.000, majd az 1815-ben kívánt 30.00 újonczból a még hiányzó jutalék kiállíttassék. E törvénytelen rendelet végrehajtása majd minden vármegyében nagy akadályokba ütközött.
452A kormány mindennek ellenére tovább halad a törvénytelenség útján és 1812 augusztus 13-án kibocsáttat a királylyal egy másik rendeletet is, mely szerint az adó november 1-től kezdve csakis pengő pénzben fizetendő. Ha tekintetbe veszszük a papir és pengő pénz közötti nagy értékkülönbözetet, akkor látjuk, hogy ez a rendelet egyetértelmű volt a legsúlyosabb adóemeléssel.
A kormánynak Torontál vármegyében aránylag kevés küzdelmébe került törvénytelen rendeleteinek végrehajtása. Igaz, hogy mikor az újonczozás ügyében kibocsátott rendeletet a május 22-én tartott közgyűlésben első ízben tárgyalták, a karok és rendek feliratban igyekeztek meggyőzni az udvart lépésének törvénytelenségéről, de már a feliratra érkezett válasz tárgyalása alkalmával, mikor látták, hogy az udvar nem enged, »miután a politika titkait feszegetni« ezúttal nem akarják, engedelmeskednek és újonczozási helyekül Nagybecskereket és Nagyszentmiklóst jelölik ki. Az adóügyben kelt leiratot az 1822. évi november 15-iki közgyűlésen tárgyalták. A rendek elvben elhatározzák, hogy engedelmeskedne ugyan, de felírnak és kérik, hogy tekintettel a súlyos viszonyokra, annak végrehajtását halasszák el. A második leiratnak azonban engedelmeskednek.
Az 1825 augusztus 8-án tartott közgyűlésen felolvasták a király azon rendeletét, melylyel Assakürthy Ghyczy József főispáni helytartót valóságos főispánná nevezi ki. Utána a rendek megválasztják a szeptember II. napjára hirdetett országgyűlésre küldendő követeket: Kászonyi Sándor alispán és Marczibányi János táblabírák személyében.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi