A vármegye állapota 1874-ben.
A vármegye állapota 1874-ben.
Hertelendy József főispán, a kinek a nevéhez – mint föntebb mondottuk – a vármegye újabb fejlődésének számos eredménye és dicsőséges mozzanata fűződik, hivatalba lépése után és éppen a fejlesztés érdekében az 1874. év állapotáról kimerítő jelentést terjesztett föl a kormányhoz s ebből hű képét nyerjük az akkori vármegyei életnek. A vármegye területe – a Kikindai Kerület nélkül – 1,544.255 k. hold 1467 -öl, lélekszáma 469.886, a kik magyarok, németek, szerbek, románok, horvátok, tótok és bolgárok s vallás szerint: róm. kath. 229.938, gör.-kel. 206.645, ref. és ág. ev. 25.643, mózes vallású 4496, gör.-kath. 3071 és nazarénus 102, kik Homolicz (Omlód), Antalfalva, Ujfalu, Magyarittebe és Németpárdány községekben laknak. Tíz szolgabírói járásra van osztva s ezekhez 220 község, 43 puszta és egy kolostor tartozik.
A kulturális viszonyokra jellemző adatok a következők: Van 280 iskola, melyek közül 118 községi és 162 felekezeti; tanítási nyelv szerint: magyar 50, német 92, szerb 71, román 42, bolgár 7, horvát 8, tót 7, zsidó 3. A 6–12 éves tankötelesek száma – a Határőrvidék nélkül – 51.596 s ezek közűl csak 34.724 látogatja az iskolát. Azonban az iskolák még így is túlzsúfoltak, mert a tantermek száma 358, vagyis majdnem 100 gyermek jut egy tanteremre. A tanítók műveltségi foka, különösen a szerb és román iskolákban, sok kívánni valót hagy hátra. Nagyszentmiklóson van egy főldmívesiskola, melyet gróf Nákó Sándor alapított s tanulóinak száma 12. Kívánatos volna a vármegyében több ilyen tanintézet, sőt polgári iskola és a székhelyen gimnázium is.
Van a vármegyében 4 jótékony nőegylet, 5 temetkezési és egy betegápoló egyesület, 8 kaszinó, 22 olvasó, 3 világítási, 2 tűzoltó és egy kath. politikai egyesület. Ezek közűl csak a törökbecsei szabadelvű társaskörnek van említésre méltó, 1600 kötetből álló könyvtára.
A megyei közbiztonsági személyzet egy csendőrkapitány, 19 őrmester, 128 gyalogos és 29 lovas csendőr. Minden szolgabíró mellett van egy csendőrőrmester és megfelelő legénység, a kik a székhelyen állomásoznak és onnan czirkálnak. A közbiztonsági állapot kielégítő: – A közegészségi közegek: 40 orvos, 36 sebész, 26 gyógyszerész, 27 állatorvos és 85 szülésznő. 171 községben nincs orvos és 178-ban nincs szülésznő. A járványok közül különösen a himlő dühöngött. 46 községben 1723 beteg közűl meghalt 569. Közkórház csak egy van, Nagybecskereken, 30 ágygyal.
A vármegyében a szeged–temesvári vasútvonalon kívül csak két alkalmas közlekedési út van 1874-ben, az egyik a Bega-csatorna, a másik a szeged–temesvári állami út. A többi közlekedési út mind rossz, mert a vármegyében nincs kő. A közmunkaerőt az utak feltöltésére használták és az utak fedezésére más vármegyéből határozták el a kavics beszerzését. – A postaállomások száma 88, a táviróállomásokké 15. Kívánatos volna mindkettőnek a szaporítása, mert megesik, hogy a vármegye egyik részéből a másikba 8 nap alatt fut el a levél. – A takarékpénztárak száma 21, a kamatláb 12 és 20 között váltakozik.
