A Bega-csatorna.

Full text search

A Bega-csatorna.
E végből első sorban a Bega medrét mesterséges ásásokkal Facseltől Temesvárig akként rendezték, hogy a krassómegyei terjedelmes kincstári erdőkből fát lehessen rajta usztatni. Temesvárott duzzasztó művekkel malmokat és egyéb iparműveket telepítettek. Temesváron alul pedig – a folyó régi kanyargós medrét elhagyva – Klekkig (Begafő) mintegy 70 km. hosszú csatornát ástak, mely 1728-tól kezdve, öt év alatt készült el. Ennek az volt a rendeltetése, hogy egyrészt a hajózást lehetővé tegye, másrészt pedig, hogy egyenesebb, rövidebb és egyenletes eséssel bíró utat adjon a vizeknek és ezáltal az árvizeket is mérsékelje. Megmaradt ugyan a Begának a régi medre is működésben, de ez immár leginkább a Beregszó-patak vizét vette fel és így a két meder gyorsabban vezette le a vizeket, habár rendes töltések hiányában az árvizek ellen teljes védelmet még nem nyujtott.
A Begának Temesvár és Becskerek közt ily módon történt rendezése e folyót még nem tette teljesen alkalmassá a hajózásra, mert tavaszszal, a hóolvadások alkalmával, igen bőséges vize volt, de nyáron és őszszel annyira kiapadt, hogy hajók nem járhattak rajta; arról kellett tehát gondoskodni, hogy abban bizonyos mennyiségű víz állandóvá tétessék.
E czélból keletkezett Mária Terézia uralkodása alatt az a két műtelep (zsilip), mely alkalmassá tette a Begát a primitív hajózásra.
A krassómegyei Kostély községétől ugyanis egy 10 km. hosszú tápcsatornát ástak, hogy a Temes vizének fölöslegét – a nyári és őszi vízhiány idején – a Begába vezesse és ugyanakkor a Begának egy 10 kilométerre alább fekvő pontjáról a Temesnek egy alacsonyabban fekvő pontjához egy másik, úgynevezett árapasztó csatornát ástak, melynek az volt a feladata, hogy a Bega árvizeit csökkentse és azoknak egy részét a Temesbe vezesse. Mind a tápláló, mind az árapasztó csatorna zsilipjéhez egy-egy községet telepítettek, úgymint: Kis-Kostélyt és Kis-Topoloveczet, oly kötelezettséggel, hogy a zsilipnél levő felvigyázók utasításaihoz képest, a zsilipek nyitását, zárását és tisztogatását ellássák.
A kistopoloveczi árapasztó mű az alsó begamenti vidéknek nem biztosított teljes árvízmentességet, mert eredetileg is csak az volt a rendeltetése, hogy a középvízállás tartama alatt a fausztatásban és a hajózásban hirtelen árhullámok káros hatásától tartani ne kelljen; de e két csatorna és zsilip megadta a Bega hajózhatóvá tételének első és főfeltételeit, úgy hogy a további vízszabályozási munkálatokban már a gazdasági érdekek fejlesztésével, vagyis a töltések építésével az ármentesítés nyomulhatott jobban előtérbe.
Az ármentesítési, illetőleg vízszabályozási teendők ellátására keletkezett 1777-ben a műszaki hivatal Temesvárott; ennek élére a XIX. század elején egy kormánybiztost állítottak, ki a helytartó tanácsnak volt alárendelve és a rendelkezésére álló műszaki közegekkel intézte a vízszabályozást és ármentesítést.
A Bega hajózása érdekében első sorban a már kiásott csatornát egészítették és javították; ez alkalommal a balparton töltést emeltek, mely egyelőre csak a legkisebb vízszín fölött 2 méter magas volt és vontató útul szolgált. E töltések tehát csak a balpartot védték, míg a jobbparton az árvíz szabadon elterülhetett.
Ez időben hajtották végre a katonai határőrkormányzat kezelésében a Fehér-tón (Beloblatón) azt az érdekes munkát, melylyel Perlasz fölött a Begának 4 kilométer mesterséges medret készítettek, tisztán rőzsetöltésből.
A vármegyei önkormányzatnak 1779-ben történt visszaállításával megszünt 173ugyan e vidéken az eddigi abszolut közigazgatási kormányzat, de a Bega rendezése, különösen hajózási szempontból állami feladatnak tekintetvén, a temesvári építészeti hivatal tovább működött, azzal a különbséggel, hogy ezentúl a közerőt, a melylyel a szabályozási munkákat végezték, az építészeti hivatal élére állított és a helytartótanácsnak alárendelt kormánybiztos megkeresésére, a vármegyének kellett kirendelni.
E szolgálmányokat az állam bizonyos mértékig megfizette, a mennyiben a kézinapszámért 6 pengő krajczárt, a kocsinapszámért pedig 12 pengő krajczárt fizetett. E béreket 1853-ban a kétszeresre emelték fel, 1855-ben pedig a volt cs. kir. minisztérium a közmunkát egészen beszüntette és a hajózás érdekében szükséges munkákat készpénzért végeztették.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi