A hajózható Bega-csatorna.

Full text search

A hajózható Bega-csatorna.
A Temesvártól Begafőig kiásott Bega-csatornának tulajdonképen az volt a czélja, hogy Temesvár és a Tisza folyó között rendes vízi utat teremtsen. Az ármentesítést ez a csatorna csak mellékesen szolgálta. A csatorna azonban kezdetben nem felelt meg hivatásának, egyrészt méreteinek elégtelensége miatt, másrészt pedig, mert a csatornába jutó fölös árvizek a hajózást akadályozták és a mellett még veszélyes iszapolásokat és partrongálásokat is okoztak és csak a kiskostélyi tápláló-zsilip és a kistopoleczi árapasztó-zsilip kiépítésével lett a Bega-csatorna rendszeres hajózásra alkalmas.
A XVIII. század utolsó évtizedeiben a csatornát elhanyagolták és a csatornába jutó fölös árvizek azt erősen megrongálták. A XIX. század első félében a Bega-csatornára irányuló minden tevékenységet az ármentesítés kötötte le és a hajózó út javítására irányuló rendszeresebb intézkedések csak a század második felében indultak meg.
Az 1853–1855. években a rendellenesen kiszélesedett és sekélylyé vált csatornamedret 60–80 m. távolságokban kíépített rőzsesarkantyúkkal 24 méternyire összeszűkítették, a sarkantyúk közötti részt pedig fűzfadugványokkal feliszapoltatták. Ez a rendszer, párhuzamművek alkotásával és a meder kotrásával kiegészítve, a hajózó út javításának, s fenntartásának maig is alapul szolgált.
A Bega mederviszonyaira vonatkozó első részletesebb műszaki adatok 1842-ből származnak. Ezeket a mai állapottal összehasonlítva, megállapítható, hogy a fentebb említett rendszerrel a rendes hajózási vízszín, illetőleg a hajózási vízmélység 32 czentiméterrel növekedett.
Az 1863. évi nagy szárazság után következő országos inség alkalmával, az állam a népnek keresetet adandó, a Bega baloldali töltését Torontáldinnyéstől Tárnokig 27 km. hosszban 3.2 m. magasságig felemeltette.
1868-ban társadalmi úton indult meg a kezdeményezés a Bega-csatorna állandó hajózhatóvá tétele iránt, a mennyiben egy erre alakult társaság a Bega-csatornának zsilipes csatornává való átalakítására és öntözésre való berendezésére kapott engedélyt. E terv azonban kivitelre nem került, mert egyrészt a pénzügyi viszonyok kedvezőtlen volta, másrészt pedig az ártér-érdekeltség bonyolódott viszonyai azt megakadályozták.
1871-ben Képessy József, kir. főmérnök, a Bega-csatornának zsilipes hajózó csatornává való átalakítására is készített tervet és költségvetést, de a kivitelt a kedvezőtlen pénzügyi viszonyok elodázták s az 1882:XXVI. t.-cz. alapján láttak a Bega hajózási út rendezéséhez. E törvény alapján több terv készült, de kivitelre egyik sem került. Ez időtájt azonban már foglalkozni kezdtek az Alsó-Begán az állandó hajózás biztosításával. Azok a munkálatok ugyanis, melyeket eddig a Bega hajózhatóvá tétele érdekében végrehajtottak, még nem 175biztosították a hajózást minden vízállás mellett; mivel pedig kotrásokkal, sarkantyúkkal és egyéb rendes folyamszabályozó munkálatokkal a vízmélység növelhető nem volt, a hajózás állandó biztosítása érdekében duzzasztó művek és zsilipek alkotása, vagyis az Alsó-Bega csatornázása vált szükségessé. Az erre vonatkozó terveket »A Ferencz-csatorna torkolat munkálatai m. kir. művezetősége« dolgozta ki 1899-ben és a kivitelre elfogadott tervek végrehajtását az 1900. évi május elsején Nagybecskereken felállított »Alsó-Bega hajózási m. kir. kirendeltség«-re bízták.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi