Mederrendezés.

Full text search

Mederrendezés.
A vármegye éjszaki határán, vagyis a Marosnak a Tiszába való betorkolásánál kezdődik az 1890-es években, főkép a hajózási akadályok megszüntetése végett, államköltségen végrehajtott mederrendezési művelet. Ennek főbb részletei a marostoroki 250 m. hosszú vízosztó mű és a kétoldali tiszai párhuzammű, melyek a kis vizet 160 m.-re szorítják össze, továbbá a kis vizi-meder határain túl fekvő mederrészek feliszapolására készült 5 darab keresztgát.
A folyó 176–171 kilométerénél, a szegedi vasúti híd alatt, vannak a marostoroki műveknek mintegy folytatását alkotó, ugyancsak a meder összeszorítására és a partszakadások biztosítására szolgáló párhuzamművek és keresztgátak és a tiszta terméskőből való lábazati kőhányások. Ezek a munkálatok 1895-től 1897-ig készültek.
A 171–173 kilométerek között van a 90. számú, úgynevezett vedresházi átvágás, mely az 1855–1857. években készült. Hossza 7389 m, a kanyarulaté pedig 19.928 km.
A 161–158 kilométerek között, részben a martonosi szakadópartok biztosítására, részben pedig általános folyószabályozási és ármentesítési érdekekből alakult a 90. számú átvágás alsó torkolata alatt a 91. számú átvágás, mely tisztán kotrás útján készült. Mai szélessége 80 m., de további kiképzése folyamatban van.
A 146 és 145 kilométerek között, a Felsőtorontáli Ármentesítő Társulat rőzsesátrakból és rőzse-sövényekből jól működő partbiztosításokat alkotott. A 145–142 kilométerek között, Törökkanizsa község belsőségeinek védelmére az állam partbiztosítást készíttetett akként, hogy mintegy 1 km. hosszban a part egészen a nagyvíz színéig téglaburkolattal van ellátva.
A 128–127 kilométerek között van a 92. számú, úgynevezett szanádi átvágás, melynek hossza 1.187 km., kanyarának hossza pedig 5.196 km. Ez átvágás az 1855–1856. években készült.
A 127–126 kilométerek között, a szanádi saroknál a Tisza sodra a balpartot erősen alámosta és nagy mederelfajulás keletkezett, minek következtében itt az állam 1894-ben, lábazati kőhányással és erre támaszkodó rőzse-borítással, továbbá sarkantyúkkal, biztosítási műveket alkotott.
A 123–122 kilométerek között van a Felsőtorontáli Ármentesítő Társulat sarkantyú-rendszerű csókai partbiztosítása.
A 119–117 kilométerek között ugyane társulat ugyancsak sarkantyú-rendszerű partbiztosítást készített, a melyek azonban ma már nem felelnek meg a czélnak, a miért is azok lebontása és a part végleges biztosítása van tervben.
A 116–114 kilométerek között van a 93. számú, úgynevezett bátkai átvágás, mely 1856-ban készült. Kanyarát 1890-ben két méter magasságban elzárták, 1902-ben pedig a partszín magasságáig földdel áttöltötték.
A 108–106 kilométer között van a padéi zátony, mely hajózási szempontból a legutóbbi időkig az Alsó-Tisza egyik legrosszabb szakasza volt. Miután a gyakori és költséges kotrások sem segítettek, 1902-ben e mederrészen terméskövekből párhuzam művet építettek és kereszt művekkel, valamint kotrásokkal kisvízi viszonyoknak megfelelő hajózási csatorna keletkezett.
184A 102–100 kilométerek között van a 94. számú, úgynevezett ada–moholi átvágás, mely 1855–1856-ban keletkezett. Hossza 2.03 km, a kanyaráé pedig 4.684 km. A kanyart az 1901–1902. év telén a partszín magasságáig földdel áttöltötték.
A 97–95. szakaszok között, a balparton a Felsőtorontáli Ármentesítő Társulat vegyes anyagból, sarkantyú-rendszerű művekkel védi a partokat.
A 87–86 kilométerek közötti szakaszon keletkezett nagyméretű zátonyokon 1901-ben kotrás útján a hajózás érdekében csatornát ástak; e folyó-szakaszt később 1908 és 1909-ben rőzse-művekkel szabályozták.
A 81–77 kilométerek közé eső szakaszon van a 95. számú aracsi átvágás, mely 1860–1863-ban készült. Hossza 3.232 km, a kanyaré pedig 14.649 km. E kanyar felső torkát 1900-ban földanyaggal áttöltötték.
A 74–72 kilométer között Óbecsénél torkollik a Tiszába a Ferencz-csatornának bácsföldvár–óbecsei új csatornája, mely torkolat ugyan Bács-Bodrog vármegye területére esik, de itt említés nélkül nem hagyható.
A 72–70 kilométerek közé eső szakaszon a folyó medre zátonyos természetű, melyen 1901-ben hajózási csatornát kotortak; ez azonban gyökeresebb javítást igényel, a mi most van folyamatban.
A 66–65 szakaszon a védőtöltés Törökbecse község belsőségei mentén egy régi kőfalhoz támaszkodik, melyet az állam a Tisza-szabályozás keretében 1895–1896-ban megerősíttetett és felmagasíttatott. E faltól lefelé mintegy 2 km. hosszban a törökbecsei társulat védtöltését vegyes anyagból készült 40 darab sarkantyú védi az alámosás ellen, mely védelem költségeihez az állam – mederszabályozás révén – kétharmad részszel járul.
A 62–56 kilométer között van a 96. számú borjasi átvágás, mely 6.302 km. hosszú, kanyaránál pedig 23.060 km. Ez átvágás 1854–1858-ban keletkezett, az 1897–1901. években pedig kotrással bővítették, mely alkalommal a kanyar mindkét torkát áttöltötték. Ez elzárt kanyar felső részén, Bácsföldvár mellett van a Ferencz-csatorna régi torkolata és zsilipje.
Az 56–53 kilométerig terjedő részen van a kumáni sziget fölötti zátonyos Tisza-szakasz, melyen a borjasi átvágás kotrásával kapcsolatosan akként segítettek, hogy a szigetmenti jobboldali Tisza-ágat áttöltötték, minek következtében a folyónak a sziget baloldalán levő ága a hajózás szempontjából kedvezően képződött és a fölötte levő zátonyos rész is lényegesen javult; 1909-ben pedig még rőzse-művekkel is alaposabban szabályozták.
A 49–46 kilométerek közötti Tisza-kanyartól alkotott földcsúcsot 1902-ben kotrási munkával átvágták. Az átvágás hossza 0.9 km., a kanyaré 2 km. Közvetetlen ez alatt van a 97. számú, az úgynevezett tarrasi átvágás, mely 1861–1863-ban keletkezett. Az átvágás hossza 1.754 km., a kanyaré 6.018 km.
A 39–37 kilométerek között van a 98. számú zsablyai felső átvágás, melynek hossza 0.861 km. kanyara pedig, 4.876 km. Ez átvágást az 1860–1862. években készítették. Kanyarját 1901-ben a part magasságáig földdel áttöltötték.
A 35–34 kilométerek között van a 99. számú zsablyai alsó átvágás, mely 1861–1863-ban keletkezett, hossza 1.225 km, kanyarának hossza 3.806 km. Ez átvágás kanyarját 1889-ben vegyes anyaggal elzárták, 1901-ben pedig az elzáró gátat a partmagasságig felemelték.
31–30 kilométerek között van a 100. számú, az alsóaradi átvágás, mely 1860–1863. években keletkezett; hossza 1.345 km, kanyarja pedig 7.160 kméter. Kanyara át van töltve.
A 26–25 kilométerek között van a 101. számú, mosorini átvágás, mely 1864-ben készült. Az átvágás hossza 1.441 km., a kanyaré pedig 4.003 km. Kanyarát 1901-ben a partszín magasságáig áttöltötték.
A 24–22 kilométerek között van a mosorini sziget, melynél a folyó jobboldali ágát a felső torok közelében, 1901 telén, partszerű magasságig földdel áttöltötték.
A 17–16 kilométerek között a baloldali part szakadozó jellegű, a miért is az 1908–1910. években kőhányásokkal biztosították.
A 13–11 kilométer között van a livádiai Tisza-szakasz, mely azelőtt annyira el volt zátonyosodva, hogy itt kis víznél a hajózási út csakis gyakori kotrásokkal volt fenntartható, a miért is az állam 1899-ben e mederrészen mintegy 2 km. hosszú kőpárhuzamművet emelt, melylyel az ottani kis vízi medret 240 méternyire 185összeszorította és e mederben kotrás által hajózó csatornát állított elő, E zátonyos Tisza-szakasznak a végleges rendezése azonban nincsen még befejezve.
A folyó 10. kilométerénél van a Bega torkolata és a begatorkolati kamarazsilip.
A 6–3 kilométer között vannak a hármas-szigetek. E mederrészt 1894-ben rendezték, a midőn hajózási czélokra a balparti szélső folyó ágat kotorták ki, a jobboldali két ágat pedig egy kőpárhuzamművel a kisvizek útjából elzárták. 1900–1901-ben szükségesnek mutatkozott a jobboldali két folyó-ág feliszapolódását mesterségesen elősegíteni, mi végből a párhuzammű mögötti mindkét Tisza-ágat a partszínig földanyaggal áttöltötték.
A 2–1 kilométerek között a balpart erősen szakadozó jellegű. Kőhányással való biztosítása most van folyamatban.
Az 0. kilométernél van a Tisza betorkolása a Dunába, jobbról a torkolat szabályozására régebben alkotott párhuzammű s abba beleépítve a hajók bejárását jelző világító torony.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi