Öntözés.
Öntözés.
A Maros, Tisza, Bega és a Temes mentén itt-ott, különösen Nagycsanád, Csóka, Törökbecse, Beodra, Torontálalmás, Bóka, Csávos, Nagybecskerek, Felsőittebe és Nagynezsény községek határában, mintegy 350 holdnyi területen előforduló bolgárkertészeteken kívül, öntözéssel való rendszeres gazdálkodás a vármegyében csupán Törökkanizsán, Tallián Béla birtokán van.
A törökkanizsai öntözőtelepet a Felsőtorontáli Ármentesítő Társulat rendezte be 1896-ban, mely a vízitársulatok közűl első volt abban, hogy feladatai közé az árterületnek vízzel való ellátását is fölvette.
A törökkanizsai öntözőtelep tíz holdnyi kiterjedésű és a teljesen terméketlen, szíkes területen öntözéssel szénát termelnek. A vizet három ártézi kút szolgáltatja. Ezenkívül már régebben, még 1890-ben rendezett be Rónay Ernő kiszombori birtokos a Maros hullámterében rétöntözést, mely mintegy 15 holdra terjedt. Itt a vizet a Marosból vízikerék útján emelték ki. Ez az öntözőtelep is jól bevált, de ma már megszünt, mert ezeken a marosi előtereken, a melyeken azelőtt kaszálók voltak, később szőlőt ültettek, a mivel azokat még jobban értékesítették.
