Jelen állapot.
Jelen állapot.
Az uj alkotmányos élet hajnala ily talajt talált Vasvármegyében a kereskedelem terén s talán felesleges mondanunk, hogy az ország életműködésének felpezsdülése e megyében is emeltyűjévé vált a kereskedelemnek. A forgalom felélénkült, a kereskedők száma szaporodott s az alkotmányos úton alkotott üdvös törvények e megyében is előmozdították a kereskedelem fejlődését. Sajnálni lehet azonban, hogy Vasvármegyének az ország fővárosától távol fekvése s a vasúti összeköttetések alakulása következtében e 467megye behozatali kereskedelme inkább Bécs, mint Budapest felé gravitál s az osztrák iparczikkek nagy tömegének biztosít kelendőséget.
1872-ben a győr-kis-czelli és a székesfehérvár-gráczi vasutak a forgalomnak átadatván, a megye egyre több pontja vonatott be a kereskedelmi tevékenység körébe. Így Kis-Czell és Sárvár, melyek azelőtt e tekintetben alig tarthattak igényt a felemlítésre, most aránylag gyorsan emelkedtek ki s különösen Kis-Czell kereskedelmi szempontból is virágzó góczponttá küzdötte fel magát s megvetette szép jövőt igérő fejlődése alapját.
Az 1873-iki pénzügyi és gazdasági válság a megyét és különösen a Bécscsel szoros üzleti összeköttetésben állott Szombathelyt érzékenyen sujtotta. Egy pénzintézet és több kereskedő merült el a bukás örvényében és a válság sokáig nyomot hagyott maga után.
A nyolczvanas évek elején a marha- és sertéskereskedés nyert az eddiginél nagyobb fellendülést, míg a jelen évtized a fakereskedés fellendülésével köszöntött be. 1889-ben a szombathely-pinkafői, majd 1891-ben a pozsony-szombathelyi vasutak megnyittatván, Szombathely városa nyolcz irányban elágazó vasuti hálózatnak vált középpontjává.
A SÁRVÁRI I. TAKARÉKPÉNZTÁR HÁZA. S f.
Vasvármegye kereskedelmének jelen helyzetét röviden a következőkben vázoljuk:
