Albert. III. Endre.
Albert. III. Endre.
Albert a birtokába jutott városnak, mely az ostrom alatt a Ferenczrendiek kolostorával együtt leégett, felépítését és sánczfalainak kijavítását elrendelvén, a nép őrizetét Emeberg Berchtoldra bízta. Sokáig azonban nem maradt Albert Kőszeg birtokában; III. Endre 1291-ben a többi szomszédvárral együtt Kőszeg kiürítésére kényszerítette. Iván ekkor elveszített birtokainak egy részét visszakapta ugyan, de a hainburgi békének rája nézve azon sérelmes pontja miatt, mely a kőszegi felső-várnak a többi hegyi várakkal egyetemben történendő lerombolását rendelé el, újra elpártolt a királytól a trónkövetelő Martel Károly ügyéhez s a drávántúli részekben, hol szintén nagy birtokai voltak, a zavargók élére állott. A király 1292. ápril havában már maga is a Dráván túl táboroz, megtörni szándékozván ellenségeinek erejét. Ez nehéz munkának látszott, mert a király inkább egyezségre lépett e pártos urakkal. Iván a hűség álczája alatt odafurakodik 140a király személye mellé és foglyul ejti azt. A király csak kezesek s különböző igéretek árán szabadul a rút lelkű alattvalótól, de csakhamar boszút áll rajta. 1296-ban személyesen vezet ellene hadat, megjelen Kőszegnél és elfoglalja azt az egész vidékkel. Csak a király halála után (1301) kapják a Németujváriak megint vissza Kőszeget. Ennek azután Károly király vezérei, Köcski Sándor és Kanizsai Lőrincz vetettek végett, a kik, a király parancsára, a Németujváriak ellen fordulnak és 1327-ben négy erős várukat: Sárvárt, Német-Ujvárt és a két Kőszeget tőlök örökre elvették, ifjabb (II.) Jánost pedig a király iránt való engedelmességre szorították.
