Dukai Takács Judit.
Dukai Takács Judit.
Dukai Takács Judit. Szül. 1795. jul. 9-én, Dukán. Kis János, majd Ányós költeményeivel megismerkedvén, ezektől sajátította el azon borongó, elégiai hangulatot, mely később is költészetének alapvonása. Költeményei már kéziratban Vas- és a szomszédos megyékben ismeretessé tették nevét és a nevezetesebb irók is jóindulatú bátorítással fogadták a „magyar Saphot.” 1817-ben Wesselényi, Döbrentey és Pataki, Berzsenyinél való időzésök alkalmával, Judithoz is ellátogattak, és ők adták neki a „Malvina” nevet, melyet a költőnő ezután írói nevéül használt.
A legnagyobb hatást Berzsenyi Dániel tette reá, a kivel unokanénje, Takács Zsuzsánna, B. neje révén rokonságban volt, Kazinczynak elküldvén négy 336versét, ez buzdítja őt, hogy kövesse „a természet által neki felnyittatott szentséges poétai ösvényt.”
BERZSENYI LAKÓHÁZA KEMENES-SÖMJÉNBEN. Saját felvételünk.
1818-ban férjhez ment Göndöcz Ferenczhez, a kivel ennek jószágára, Felső-Patyra költözött, hol boldog családi életet élt. Ezután már keveset írt. Költeményei, melyek ez időben megjelentek, többnyire a családi békéről és boldogságról énekelnek. 1829-ben leányát, 1831-ben pedig férjét vesztette el. 1833-ban Patthy István ügyvéddel lépett uj házasságra. Ekkor írta „Az én sorsom” czímű szép költeményét. 1836-ban ápr. 15-én sopronban, tüdővészben meghalt.
