Balogh Gyula. Szül. 1837. május 20-án, Halásziban. Tanult Pápán, Kőszegen és Szombathelyen, hol már az irodalommal foglalkozott. A jogot Pesten hallgatta. 1863–67-ig aljegyző, 1884-ben Vasvármegye al-levéltárosa lett, majd 1889-ben főlevéltárossá nevezték ki. E minőségében nagy érdemeket szerzett a vármegye és Szombathely városa levéltárának rendezése körül.
Balogh irodalmi munkássága igen sokoldalu s különösen történeti munkái figyelemreméltók, a szétszórtan megjelent dolgozataiban foglalt adathalmaz pedig valósággal megbecsülhetetlen. 1870-ben kiadta Költemények és 1879-ben Ujabb költemények czímű versgyüjteményeit. Irodalmi munkásságának nagyságát legjobban mutatják a következő adatok: Munkatársa volt a „Magyar Néplap”-nak, Vas Gereben „Kétgarasos Ujság”-jának, Vajda János „Nővilág”-jának, a „Pesti Hölgydivatlap”-nak, Lauka „Ördög Napló”-jának, Kemény Zsigmond „Pesti Napló”-jának, Balázs Frigyes „Füles Bagoly”-ának, az „1848”-nak, a „Fővárosi Lapok”-nak, az „Ország Világ”-nak, a „Vasárnapi Ujság”-nak, a „Pesti Hirlap”-nak, stb. Szerkesztette 1867–1884-ig a „Vasmegyei Lapok”-at, 1880-ban rövid ideig a „Sopronmegyei Közlöny”-t. Ezenkívül írt történelmi műveket, tárczákat, verseket és Heine dalaiból is sokat fordított. A „Magyarország Vármegyéi és Városai” III. kötete számára ő irta az Őrség részt.
Önálló nagyobb művei: Clio szolgálatában. – Vasvármegye nemes családjai. – Vasvármegye honvédsége. – Az 1809. évi insurrectio. – Vasmegye székházának története. – Vasvármegye, vázlat a monográfiához.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.