1834-ben a vármegye sebészi kerületeinek ujabb felosztása iránt ad be indítványt Schwester Károly m. főorvos. E szerint a vármegye 6 sebészi kerületre osztatik a következőleg:
A sebészeket menten utasítással is ellátja a főorvos.
Az utasítás első öt pontja a betegekkel szemben tanusítandó eljárást írja körül, kik közül az adózókat ingyen tartozik gyógykezelni, „más szegény embernek pedig felebaráti szeretetből, mely legfényesebb erény, úgyis főképpen az orvosi személyektől kivántatik) ingyen segitséget nyújtani kész legyen”. Azontúl kötelességévé teszi a sebésznek az egészségügyi személyzet nyilvántartását; a védhimlő-oltás terjesztését; a ragályos betegségek bejelentését; a bonczolást, melyre az agyon-verettetés esetén kívül a vármegye orvosai is meghivassanak. Ahol gyógyszertár van, ott a sebésznek gyógyszereket tartani nem szabad. Végre „ajánltatik a maga jó viselet és mindenekben a pontos eljárás”.
A megyei kisebb központokban is kezdenek ekkor már sebészek letelepedni és egyes városok maguk is gondoskodnak orvosról. Német-Ujváron 1816-ban telepedik le egy sebész, Pinkafőn már azelőtt volt orvos, 1830. körül már Vasváron, Simonyiban, Urai-Ujfaluban és Jánosházán is van orvos, kik maguk készítette gyógyszerekkel gyógyítják a betegeket.
A gyógyszertárak is folyton szaporodnak a megyében. 1803-ban Körmenden állítanak fel gyógytárt, azután Kis-Czellben, Német-Ujváron, Szt.-Gotthárdon, Város-Szalonokon, Mura-Szombaton, Jánosházán, Vasváron. A többi gyógyszertár keletkezése mind a 80-as és 90-es évekre esik.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.