Lösz.
Lösz.
A diluvium egyik legjellegesebb képlete a lösz, melynek nagy elterjedése hazánk területén a mezei gazdaság oly fontos tényezője, Vasmegyének keleti részében csak egyes foltokban mutatkozik a folyólerakodmányokra rátelepedve.
Ha helyes Richthofen lösz-elmélete, mely szerint ez a finom anyagú képlet tisztán szárazföldi lerakodás, azaz a szél és esővíz hordta por felhalmozása, akkor fel kell tennünk, hogy a folytonos emelkedés és egyéb geologiai okok következtében a megyének eddig még álló és folyóvizekben bővelkedő vidéke fokonkint száraz éghajlatú sivataggá vált, minőt most még az ázsiai felföld roppant területén találunk.
484És ezzel elértük azt a korszakot, melyből a tudományos kutatás az emberi nem létezésének legrégibb bizonyitékait nyerte. Az évezredek hosszú sora vonúlt még el megyénk fölött, míg a diluvialkor sivataggá, azzá a szép termékeny országgá vált, melyet ma hazánknak nevezünk és míg az őskor vad mammuth vadászó csapatjaiból a mai polgárosodott nemzedék fejlődött. Itt azonban a geologia feladatának határán állván, a régészetnek és a történelemnek engedjük át a tért.
