Sinnersdorfi konglomerát.
Sinnersdorfi konglomerát.
E szerint a neogénkor kezdetével Vasmegye területe egy tágas tengeri öbölnek része vala, melyben talán egyes kis szigetek, a mai kőszegi hegység csúcsai és előfokok, mint a borostyánkői hegyek, az egyetemes viztükröt megszakították. Számos folyó és patak rohanhatott le a magas parti hegyekről; a sebes vizek magukkal ragadták a palahegyek törmelékét, melynek guritott és koptatott darabjai a sekély partviz alá sülyedvén, csakhamar hatalmas conglomerat-padokat képeztek. Igy keletkezett az a képlet, melyet most mint a megye neogén-képletének legalsó tagját ismerünk. Hogy ez nyilván partképződmény és rohamos hegypatakok műve, bizonyítja a görgetegek tetemes nagysága, az állatmaradványok teljes hiánya és a finomabb anyagú rétegekben itt-ott betelepedett vékony barnaszénrétegek és növényfoszlányok, csekély maradékai a partszélek csendesebb helyein tenyészett vegetácziónak. Ez a képlet, melyet dr. Hoffmann sinnersdorfi konglomerátnak nevez, a megye területén Sinnersdorftól Kirchschlagig nyomozható, mindenütt közvetlenül az alaphegységre rátelepedve. A szerves maradékok hiánya mellett annak bizonyítékát, hogy ez a larakodás a neogénkorba, még pedig annak első szakaszába, a mediterranba tartozik, dr. Hoffmann a települési viszonyokra alapítja, ahogy azok messze Sopronmegyében jelentkeznek.
Ebben a korszakban a gráczi öböl vize összefüggésben volt azzal a nagy dél-európai tengerrel, melynek maradéka a mai Földközi tenger és melynek állatvilága egyenes elődje az utóbbiban jelenleg élő faunának.
