Felső-Eör multja.

Full text search

Felső-Eör multja.
A város eredete egyidejü a honalapítással, a mennyiben Felső-Eör lakosai, István, László, IV. Béla és Róbert Károly királyok oklevelei szerint, 34melyek a németujvári Batthyány grófok levéltárában fekszenek ma is, őrökül telepittettek ide, hogy megvédjék a határt az osztrák herczegek gyakori becsapásai ellen s ezen szolgálatukért nyerte 1582-ben az ide telepitett 64 család Felső-Eőr határát királyi adományul.
A családok székely eredete mellett vall azok neve is, mint pl. a Kelemen, Adorján, Benkő, Balikó, Orbán, Hisba, Gerőcz, Gángól, Balázs, Imre, Gál, stb., de e származás mellett tanuskodnak még e népnek a vasmegyei magyarságtól teljesen elütő szokásai, különösen pedig tájszólásai.
A régi hagyomány szerint a város valaha mostani helyétől mintegy 3 kilométernyi távolságban északnyugatra feküdt, de IV. László királynak a németujvári grófok elleni hadjárata alkalmával a város leromboltatott s akkor települtek a mai lakosok ide, a Pinka kies völgyébe.
A reformáczió elterjedésekor a németujvári Batthyány grófok voltak e vidék főkapitányai s miután e grófi család az elsők között volt, a mely a reformácziót elfogadta, nem lehet csodálni, hogy az itteni lakosság is, papjával együtt, csakhamar a protestáns vallásra tért át és elfoglalván egyuttal az addig róm. kath. templomot, az uj egyház csakhamar felvirágzott.
Az 1663-ik év mindenszentek napján azonban Tormássy Péter vasvári prépost 500 német katonával a városra rohant, a templomot, iskolát elfoglalta, a papot és tanitót elüzte, a paplakot földig leromboltatta, a nemesek házaiba törve, azokat minden javaiból kifosztá, a község esküdtjeit pedig ruháiktól megfosztva, szakálluknál fogva meghurczoltatta s végül elzáratá őket.
Csakis 1774-ben, Mária Terézia királynő uralkodása alatt, jutott az itteni református gyülekezet ismét azon helyzetbe, hogy magának uj templomot épittethetett, a mely mai napig is fennáll.
Nem vonult el veszély nélkül az 1848–49-iki szabadságharcz vihara sem a város felett. Az előretört osztrákok ugyanis 20,000 forint hadi sarczot vetettek a városra azért, mert a lakosság egy Ausztriából ide menekült huszár csapat segítségével egy erre vonuló horvát-csapatot megrohanva, azok közül sokat leölt. Csupán a nemrég elhunyt gróf Erdődy István főlovászmester segélyével és közbenjárásával kerülhette ki a város a teljes felégettetést.
1841-ben nyerte a város vásártartási jogát s vásárai azóta hiresek nemcsak a megyében, hanem Ausztriában is és különösen az ide felhajtatni szokott rendkivüli szép tenyészmarha-állomány az, ami a külföldieket e vásárokra vonzza.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi