Felső-Lövő. Felső-lövői iskolák.
Felső-Lövő. Felső-lövői iskolák.
Felső-Lövő mezőváros a kies villámosi völgy déli részében terül el. Házai szétszórtan, kertek közepette fekszenek. Lélekszáma körülbelől 1500. A házaknak egész elhelyezése a községnek középkori származására vall. A község nagy gyümölcsös erdőben áll; középső része, két-háromemeletes épületeivel, városi szinezettel bir. A hegyi falut üde levegője, modern kényelemmel berendezett vendéglői és a helybeli értelmiség egyetértése vonzóvá teszi. A községnek büszkeségei az ott elhelyezett felsőbb iskolák, melyek 1845-ben keletkeztek: tanítóképző-intézet, hat osztályu gimnázium, melyet most nyolcz osztályuvá törekszenek kibővíteni, négyosztályu reáliskola és 100 növendék részére berendezett nevelő-intézet (internátus), melyekről a közoktatásügyi részben szólunk bővebben.
Felső-Lövő lakosai, akik Nagy Károly alatt ide telepedett gyarmatosok 36utódai, a honfoglalás után mint határőrök szolgálták a hazát és nevök után itélve íjászok lehettek. Régebben a borostyánkői uradalomhoz tartozott a község.
Határában van a stílszerű, csinos külsejü Hoffmann-kastély, melyhez nagy gazdaság tartozik.
FELSŐ-LÖVŐ. Ebenspanger Emil rajza.
A HOFFMANN-KASTÉLY FELSŐ-LÖVŐ MELLETT. Saját felvételünk.
