Kis-Czell.
Kis-Czell.
Kis-Czell a Kemenesaljának, Vasvármegye eme legmagyarabb részének úgyszólván székhelye. A sitkei magaslatról széttekintve, a Dunántúl legszebb panorámájának egyike tárul fel szemeink előtt. Délre a távolban a zalamegyei hegyek tisztán kiemelkedő csúcsaikkal összefolynak keletre a Bakony hegylánczával s az északon végignyuló Cser fensikkal körülvesznek egy nagy medenczét, mely hajdan tengerfenék volt és melyből szigetekként emelkedett ki a két tűzhányó hegy: a Ságh és a Somlyó. A Cser az egyik, a Marczal a másik szára azon háromszögnek, melyet egy Sitkén áthúzódó képzelt vonal, mint alap bezár. Ezen területet, mely az említett nagy medenczének északi részét képezi, ős időktől fogva Kemenesaljának hívják.
Kis-Czell már keletkezésekor, ezelőtt másfél évszázaddal, a vidék központjává képződött. Kezdetben lassan fejlődött, de az utóbbi években rohamos emelkedést mutat. Mig Kis-Czell szemeink előtt keletkezett s előttünk fejlődött, addig járása legutolsó községének eredete is a régmult ködében vesz el. Azért lehetetlen Kis-Czellt bárminő szempontból is tárgyalni, a nélkül, hogy vidékére ne kellene kitérni.
