Szent-Gotthárd.
Szent-Gotthárd.
Szent-Gotthárd nagyközség, 1800 r. kath. és ág. ev. lakossal, Vasvármegye délnyugati határán, Stiria mellett, kies vidéken fekszik.
Régi város, mely sok viszontagságon ment keresztül, különösen a török háboruk és a Rákóczy-féle felkelések alatt. Történetének gyúpontja a híres szent-gotthárdi csata, mely a város alatt folyt le. Az ütközet emlékére Kuzmits Dániel szt.-gotthárdi perjel 1841-ben emlékoszlopot állíttatott fel a csatatéren, mely magyar, franczia, német és latin nyelven a következő felírást tartalmazza:
Hamvai itt nyugvók ama
Győzhetlen hősi fiaknak,
Kik eme környéket vérökkel
megnemesíték.
A hit, s Fejedelem, s Haza
végett durva Törökkel
Harczolván, a Hont
jármátúl megszabadítták
1664.
Győzhetlen hősi fiaknak,
Kik eme környéket vérökkel
megnemesíték.
A hit, s Fejedelem, s Haza
végett durva Törökkel
Harczolván, a Hont
jármátúl megszabadítták
1664.
A SZENT-GOTTHÁRDI CSATA EMLÉKOSZLOPA. Ebenspanger Emil rajza.
A SZENT-GOTTHÁRDI CSATATÉR. Saját felvételünk.
Az utóbbi években Szent-Gotthárd rohamos fejlődést mutat és kedvező fekvésénél fogva ma már nevezetes tényező a megyében, melynek ipari központjává készül kifejlődni.
Ipari fejlődésére az impulzust az állami dohánygyár adta meg, mely közel ezer családnak biztosítja életfentartását. Ezt követte 1896-ban egy svájczi konzorczium által létesített óragyár, téglagyár és a villamvilágítási telep.
A város és a megye támogatásával díszes épületet emeltek az állami gimnaziumnak.
R. kath. temploma 1791-ben épült; ezen kivül egy régi toronynélküli, állitólag a XII. századból származó templom is van a városban, mely azonban már teljesen düledező állapotban van s magtárul használtatik.
Olvasó-egylete a vármegyében a legrégibb keletkezésű; van továbbá 101jótékony nőegylete, önkéntes tüzoltó-egylete, dalárdája, korcsolyázó-egylete, torna-egylete, kerékpár-egylete.
A város a kir. járásbiróság, adóhivatal, szolgabiróság, erdőgondnokság székhelye.
