Batthyány.
Batthyány.
Batthyány. Az Örs-nemzetségből származik. Egyenes őse György, a kővágó-örsi ágból (1392), a ki később Batthyány helységet nyerte. Vasmegyében a család Mátyás király alatt telepedett le. B. Boldizsár 1484-ben kőszegi várnagy, 1489-ben főispán, 1524-ben nyeri Német-Ujvárt. Tán alig van család, mely a vármegye későbbi történetével oly szoros kapcsolatban áll, mint a Batthyányak. B. Ferencz zászlós úr a mohácsi csatában 3000 lovas s 1000 gyalog hadával vett részt. Kristóf † 1570. pohárnok, Boldizsár † 1588. főasztalnok, (neje Zrinyi Dóra, a szigeti hős leánya), több diadalt aratott a törökökön. A XVII. században kiváló szerepett játszottak: Ferencz a Bethlen-féle felkelés alkalmával és Ádám † 1703., ki Budavár ostrománál tünt ki s 561Kanizsát foglalta vissza. A XVIII. században Károly, ki a hétéves háborúban szerzett hervadhatlan babérokat, herczegi rangra emelkedett, Lajos ország nádor s József bíboros prímássá lőn, a jelen században pedig az első magyar miniszterelnök, Lajos gróf. Rangemelések: B. Ferencz és fiai 1628-ban bárói, B. Ádám 1630-ban grófi rangra emeltetnek, B. Károly elsőszülöttségi örökösödéssel birodalmi herczeggé lesz 1764-ben. Czímer (1481.): a paizs kék mezejében magasan kiemelkedő szikla tetején gödény fészkel, a szikla üregéből oroszlán emelkedik, szájában pallost tartva. Jelmondat: „Quisque suae fortunae faber.” Takaró nincs. A későbbi rangemeléseknél a czímer nem változik, csupán a herczegi czímer bővült öt sisakkal és paizs-tartókkal.
BATTHYÁNY (HERCZEGI).
BATTHYÁNY (GRÓFI).
