Havasvidéki vonások.
Havasvidéki vonások.
A Nóri havasoknak magyar hegyhullámai és keleti őrsei 1000 méternyire nem emelkednek a tenger szine fölé, sőt nagyobb része alacsonyabb marad. Teljes havasi vagy havasaljai flóra tehát a Noricum e hegyfoszlányain már nem pompázhatik, de a növénytakaróban gyakran még az alacsonyabb vidéken is nevezetes havasvidéki vonások jelentkeznek. A megye földje, különösen az alacsonyabb hegyeken, meg a domblánczon jó kavicsos. A Pilis, Vértes, Bakony, meg a zalai hegyek, továbbá a kis magyar Alföld a Marczal mocsaraival Vasvármegyét a magyar haza szivétől, a haza dombos vidékétől és a nagy Alföld rónaságától, tehát azoktól a területektől választják el, a hol az ország flórája a legeredetibb s ezek az orográfiai gátak a keleti és délkeleti növények tovább terjedésének utjába állnak.
A hegyek és síkság emelte ezen korlátok, a stájer és osztrák havasok között a zordonabb klima és a soványabb talaj természetesen sok melegebbföldi növénynek nincs ínyére; a havastetői növények nagy része ellenben, ezen a nem nagyon magas vidéken, élete föltételeit nem kapja meg, nem sok bir alkalmazkodni itt az uralkodó sajátságos, gyakran éles ellentétekhez.
A keleti és havasi növények nagy részének hijával, melyek hazánk flórájának legszebb színét kölcsönzik, a haza közép és délkeleti részének dombvidékén díszlő és Erdély mezőségét diszítő érdekes és jellemzetes vegetáczió nélkül, Vasvármegyében, a havasi és délkeleti növényzet közt, külön vegetáczió támadt, melyben sok a havasaljai elem, kiváló a fenyves, sőt a szomszéd flórákból belekerült tarkaság is élénkíti; de azért Vasvármegye flórája, általánosságban, nagyon változatosnak nem mondható. De a részletekben Vasvármegye a haza növényföldrajzában és flórájában méltán kitünik s a magyar flórának már azért is nevezetes kiegészítő része, mert a Kárpátok vegetáczióitól eltérő Nóri havasoknak legnagyobb emelkedése s a szubalpin vegetácziónak legnagyobb terjedelme Vasvármegyében van az országban.
Hogy ennek a vidéknek növényzete nem annyira keveredett, részint a 500hüvösebb vidéktől, részint a nagy változatosságú vegetácziót nem tápláló palaszikláktól és kavicstól, valamint az emelkedettebb vidéktől ered, a hol sok mindenféle növény össze-vissza nem hurczolódik, vagy, ha némelyik oda jut is, a melegebb és hosszabb nyárhoz szokott keletibb vagy délibb polgár nem bír ott boldogulni.
