Magyarositás.
Magyarositás.
Még ez országgyűlés megnyitása előtt élénk mozgalom indult meg a vármegyében a magyar nyelv terjesztése végett.
1820-ben sürgette a vármegye, hogy a tanítók az idegen ajkú iskolában magyarul tanítsanak és ezeknek ösztönzésére egy, a mai napig fennálló alapot létesített.
A magyar nyelv terjesztésére 1825-ben állandó bizottság létesült, melynek elnöke Dienes Ferencz, jegyzője Szegedy Sándor volt. Az 1836-ik évi november havi közgyűlésben hozott határozattal az idegen ajku iskolákban a vallásoktatást magyar nyelven rendelte megtartani, a magyarul nem tudó tanítókat magyarul tudó segéd tartására kötelezte, magyar nyelvtanok írását határozta el, melynek nyomtatási költségeiről is gondoskodott; a felekezetek előljáróit és a földesurakat a magyar nyelv felkarolására hívta fel. Határozatba ment továbbá, hogy a vármegye köröző levelei ezentúl magyarul állíttassanak ki, nyilvános feliratok, czímerek csak magyar felirattal engedélyeztessenek; czéh-levelek magyarul vagy magyar-német szöveggel adassanak ki. Mind oly intézkedések, melyek egyaránt jellemzik a vármegye hazafias és körültekintő gondoskodását.
