Dunántuli rendek gyűlése.
Dunántuli rendek gyűlése.
Az ország belbajait azonban az általános fejetlenség közepett ezek a védintézkedések nem orvosolhatták, miért is a dunántúli rendek előbb Hidvégen (1547) jöttek öszsze, hova a vármegye Chernel Ambrust és Salamonfai Gróf Bernátot küldte. Ez ülésből a királyhoz küldöttséget menesztettek és egyben felhívták Devecseri Choron Andrást, hogy a királyi válasz ügyében Vasvárra értekezletet hívjon össze, a kétessé vált vagyonbiztonság megóvása végett pedig 400 lovas huszárt fogadtak fel, mely százanként szétosztva Vas, Sopron, Zala és Baranya vármegyékben őrködött a közbiztonság felett.
197Vasvárott azonban alig gyülhettek össze, mert ez évben (1547.) augusztus 22-én Körmenden találjuk a dunántúli rendeket.
E gyűlésen első sorban a véghelyek fentartása kerűlt szóba, melyre hadi adót ajánlottak meg, továbbá elhatároztatott, hogy a nemesek és főurak birtokaikból lovasokat és gyalogosokat tartoznak kiállitani s ezek a főispán zászlója alatt szállanak táborba. Egyúttal a Szulejmánnal kötendő béke ügyében Sibrik Gergelyt és Istvánfy Pált újból Bécsbe küldték, hogy az ügy mibenállásáról tudomást szerezzenek. Ez a küldetés I. Ferdinánd királynak Batthyány Ferenczhez e tárgyban intézett megnyugtató leiratával feleslegessé vált.
