Az 1846-iki inség.
Az 1846-iki inség.
1846-ban, különösen a Felvidéken oly silány volt a termés, hogy a következő évben ismét drágasággal és inséggel kellett a lakosságnak megküzdenie. A bajok orvoslására kiküldött állandó választmány működésének nyomát a márczius havi közgyűlés jegyzőkönyveiben találjuk; de az augusztus havi közgyűlés is foglalkozott e tárgygyal; október hóban pedig a helytartótanács is intette a vármegyét, hogy a nyomasztó inség alkalmából gondoskodjék a lakosságról.
1847 márczius 8-án a főispáni helytartó bejelentette a közgyűlésnek József nádor halálát; ugyanekkor felolvasták a helytartó-tanács értesítését, hogy a király István főherczeget nevezte ki királyi helytartóvá. Az augusztus havi közgyűlésen a főispáni helytartó előterjesztette, hogy a királyi helytartó szeptember havában teendő körútja alkalmával Dargón át Sárospatakra jön és ott egy napot szándékozik eltölteni; erre a vármegye elhatározta, hogy Dargón díszes küldöttséggel várja és kíséri a főherczeget Patakra, a hol egy második díszes küldöttség üdvözöli és elutazásakor a vármegye határáig kíséri. A dargói küldöttséget az első-alispán, a patakit pedig a főispáni helytartó vezetésére bízták, míg a benderiumot nemes ifjakból alakították.
Ez évi márczius 12-én az eddig két kerületből álló bodrogközi járást is három kerületre osztották és pedig tiszaira, bodrogira és latorczaira.
