Gr. Andrássy Gyula főispán. Az 1848-iki követválasztás.
Május 10-én érkezett a vármegyéhez a belügyminiszter rendelete, melylyel gróf Andrássy Gyulát főispánná nevezi ki, a kit az ünnepélyes beigtatástól fölmentettek. Csak küldöttség ment érte és gróf Andrássy nyomban meg is jelent a közgyűlés előtt.
A május 10-iki közgyűlés állapította meg az új képviselőválasztó kerületek beosztását, mely szerint a vármegye nyolcz választókerületet kapott.
Az országgyűlés, vagyis a mint akkor, megkülönböztetésűl a régi rendi országgyűléstől mondták: a nemzetgyűlés, július hó 2-ára Pestre hivatván össze: a választásokat június hó 24-re tűzték ki mind a nyolcz kerületben. Megválasztattak: az újhelyi kerületben Kazinczy Gábor főszolgabíró, a megyaszaiban Lónyay Gábor, a mádiban Buday András tiszti főügyész, az olaszliszkaiban Szirmay Ödön, a királyhelmecziben báró ’Sennyey Pál, a terebesiben Molnár József alszolgabíró, a nagymihályiban Szirmay József főszolgabíró, a homonnaiban verekedés miatt a választás meghiúsult, utóbb azonban báró Luzsénszky János nyerte el a mandátumot.
A vármegye ugyanekkor elhatározta, hogy minden hétfőn bizottsági gyűlés tartassék. (A levéltárban őrzött jegyzőkönyvekben itt hiány van. Az 556–563. számú határozatokat „a német kormány 1851 július hó 20-án kivette és megsemmisítette”.)
A Hivatalos Közlöny tárgyában érkezett belügyminiszteri rendeletre a vármegye azzal a felterjesztéssel válaszolt, hogy a nép még nincs a műveltség azon fokán, hogy a hozzá közvetetlenül intézett kormányrendeleteknek foganatot szerezzen. De ez ellenkeznék is a III. t.-cz. 26. §-ával, a mely a vármegyék hatóságát továbbra is fenntartja.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.