Közmívelődési mozgalmak.
Közmívelődési mozgalmak.
Zemplén vármegye azonban a zavaros viszonyok mellett sem feledkezett meg a közmívelődés kívánalmairól, a minek élénk bizonysága, hogy Pest vármegye megkeresésére az 1815 február 23-án tartott közgyűlés készségesen elrendelte a gyűjtést a Nemzeti színház építésére. Nehány hónappal később – május 25-én – a gyűlésen jelenvolt és hazafias bőkezűségéről ismert báró ’Sennyey Jánost fölkérték, hogy Dókus László főügyészszel és a főszolgabírákkal egyetértve, a birtokosokat személyesen buzdítsa adakozásra. Augusztus 22-én ez a küldöttség bemutatta a bodrogközi járásban rendezett gyűjtés eredményét: 2006 forint készpénzt, a melyhez maga báró ’Sennyey ezer frttal járult. A vármegye ekkor, a gyűjtés gyorsítására, minden járásba külön küldöttséget rendelt ki. Utóbb, 1817 április 22-én, erélyes utasítást küldtek a főszolgabírákhoz, hogy a Miskolczon építendő színház javára szintén rendezzenek gyűjtést a birtokosok között. Ugyanebben az évben gyűjtöttek a Nemzeti Múzeum részére is, melyre a vármegye, mind a gyűjtésből befolyt, mind az insurrectionális kasszából vett több rendbeli összeget küldött fel, ’Sennyey János pedig becses régiségeket adományozott.
A főjegyző jelentésére elhatározták a levéltár rendezését is s erre a Kazinczy Ferencz táblabíró, Dókus László főügyész és Fekete Károly aljegyzőből alakult bizottságot küldték ki.
