Tisztújítás.

Full text search

Tisztújítás.
A Szent István napján megtartott tisztújítás gróf Esterházy József főispán elnöklete alatt ment végbe. Küldöttségek jöttek Ungvár, Szabolcs, Abaúj, Borsod, Heves, Pest, Nógrád, Bereg vármegyékből és a Hajdúvárosokból. A megválasztott tisztikar a következő volt: első alispán (ismét) Szemere István, másodalispán (ismét) Szögyényi Ferencz. A főispán kinevezte főjegyzőül (ismét) Szirmay Ádámot. Tovább megválasztották hadi főbeszedőül Szirmay Józsefet, házi főbeszedőül Bodó Lajost, főügyészül (ismét) Dókus Lászlót. Főszolgabírákul a tokaji járásba Kaszner Jánost, a bodrogközibe Szentivány Károlyt, az újhelyibe Kolosy Józsefet, a sztropkóiba Bydeskuthy Mihályt, a homonnaiba Mauks Mihályt, a göröginyeibe Tomsics Istvánt. Alszolgabírákká: a pataki kerületbe Dókus Józsefet, a szerencsibe Pálóczy Mihályt, a zétényibe Bárczy Gáspárt, a gálszécsibe Görgey Antalt, a zemplénibe ifj. Bernáth Jánost, a sztropkóiba Bekes Antalt, a dobraiba Füzesséry Jánost, a nagymihályiba Vass Antalt, a sztakcsiniba Kolosy Károlyt, a zsalobinaiba Szemere Józsefet, a papinaiba Horváth Antalt; számvevővé Nemthy Gábort; alügyészekké, miután Szikszay János és Nagy Lázár egyenlő számú szavazatot kaptak, a főispán előterjesztésére első alügyésznek Szikszay Jánost, másodiknak Nagy Lázárt jelentették ki. Albeszedőkké a hegyaljai járásba Kozák Károlyt, a bodrogközibe Görgey Józsefet, az újhelyibe Marsalkó Józsefet, a sztropkóiba Mészáros Antalt, a homonnaiba Zelvey Istvánt, a göröginyeibe Vályi Antalt. Aljegyzőkké a főispán a rendek teljes megelégedésére a következőket nevezte ki: Kossuth Andrást első, Reviczky Jánost másod, Szemere Pétert harmad-jegyzőnek. Esküdtekül a hegyaljai járásba Kozma Andrást, Szentmarjai Imrét, Gergelyi Mátét; a bodrogközibe Lacsnyi Jánost, ifj. Boronkay Zsigmondot; az újhelyibe Kozma Miklóst, Balázsházy Tamást, Olcsváry Miklóst; a sztropkóiba Szeghy Imrét, Pandák Lászlót, Kulin Menyhértet; a homonnaiba Stépán Lászlót, Bernáth Józsefet, Füzesséry Dánielt; a göröginyeibe Ormos Károlyt, Záborszky Gáspárt, Vladár Pált. Szeldmájer 447József fő- és Kassay Sámuel allevéltárnokot a főispán hivatalukban megerősítette. Utak inspektorává kinevezte Körtvélyessy Istvánt, a vármegye alsó részében pedig Inczédy Sámuelt megerősítette. Továbbá megerősítette az eddigi csendbiztosokat; Nagy Józsefet és Makláry Mihályt. Végre kinevezte Püspöky Ferenczet t. alszolgabíróvá. Bodzay Sámuelt, a hajdúk hadnagyát és Geőcze Ferencz várnagyot hivatalukban megerősítette. Említésre méltó, hogy a főispán a tisztújítás első napján tiszteletbeli aljegyzővé nevezte ki gróf Mailáth Antalt (később Zemplén vármegye főispánja és kanczellár). A táblabírákká kinevezettek között találjuk Fábry Ignácz püspöki titkárt, utóbb kassai püspököt, továbbá Bernáth Zsigmondot, Szerencsy Istvánt, a ki később királyi személynök lett, Pálóczy Lászlót, báró Barkóczy László miskolczi plébánost, utóbb székesfehérvári püspököt, báró Bémer Antalt, a későbbi nagyváradi püspököt.
A november 29-iki gyűlésen felolvasták a király sajátkezűleg aláírt rendeletét, melylyel a főispánt saját kérelmére a hivatalától felmenti, de a czímét meghagyja s a teendők elvégzésére főispáni helytartóul báró Vicsapi Malonyay Nep. János kir. kamarást, táblai bírót nevezi ki.
1821 márczius 22-én felolvasták a helytartó-tanács figyelmeztető iratát arra nézve, hogy a vármegye a tisztújítás alkalmával tartsa magát ő felségének 1819 február 16-án közölt rendeletéhez s a helyett, hogy attól csak a legcsekélyebb mértékben is eltérjen, inkább hagyja abba a tisztújítást; a többi tisztségeket töltse be helyettesítéssel a főispán. Ennek a királyi rendeletnek világos volt a czélzata: közfelkiáltással való szavazás helyett azért rendelt névszerint való szavazást, hogy a választók, megúnva a hosszas szavazást, elszéledjenek és akkor már csak a hatalom emberei döntsenek; vagy pedig, hogy ürügy legyen a tisztújítás megszakítására s a tisztségeket a főispán tetszés szerint tölthesse be. A rendek még annak idején – 1819-ben – felirattal feleltek erre a rendeletre, hivatkozva arra, hogy bár semmi okuk sincsen bizalmatlankodni a főispán iránt, mégis évszázados szokásukba ütközik ez az újítás s ezt a rendek nem fogadhatják el. A korábbi feliratot tehát a rendek megismételték s újra kijelentették, hogy ragaszkodnak régi jogaikhoz és nem tűrhetik a főispán ilyetén önkényeskedését. Talán azért is történt a főispán felmentése, mert nem a helytartó-tanács rendelete szerint vezette a tisztújítást. Az akkori rendek már ennél a kérdésnél is megmutatták, hogy nem hunyászkodnak meg szolgailag még a király sajátkezű aláírásával adott parancsra sem; de nemsokára még újabb bizonyságát adhatták, sokkal fontosabb esetben, hogy készek az alkotmányt mindenek ellen megvédeni, ha azt valaki megtámadná.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi