Nemzetek helyét a művelődésben kettőből lehet megállapítani: a mit saját határaik között, a milliók csöndes, zajtalan szorgoskodásával végeztek és a mit világraszóló lánglelkekben produkálnak. Vajjon mily szempontból jelölhetjük ki egy vármegye helyét a nemzet szellemi haladásában, ha nem abból: mit termelt a saját területének korlátai között és mit adott valódi nagyokban a haladás közös, országos munkájára?
Vannak vidékek, hol e két dolognak egyike vagy másika többé-kevésbbé hiányzik s különösen a szellemi életnek ama szerényebb, helyi ága alig számbavehető. Az ily vidékek szerepe a haladás történetében jóformán a semmivel egyenlő. Lehetnek kiváló szülötteik, de ezeknek a tehetségeknek másutt kellett megizmosodniok és szülőföldjükhöz alig köti őket egyéb annál a véletlennél, hogy ott s nem másutt születtek, s jól meggondolván a dolgot, nagyságuk fénye mellett csak annál jobban látszik szülőföldjüknek hátramaradott állapota; míg, ellenkezőleg, a helyi pezsgő élet, noha szerényebb keretekben mozog, soha sem marad eredmények és hatások hijával. Nagy haladáshoz nagy erők kellenek; de a haladáshoz általában a középszerűségek hangyamunkája szükséges és pezsgő helyi életműködések nélkül nincsen valódi országos haladás.
Zemplénnek voltak országos, sőt európai nevezetességű fiai; de régtől fogva volt és van többé-kevésbbé jelentékeny helyi munkássága is. A XIX. század, de különösen az alkotmányos éra beköszöntése óta Újhelyben érezhető az a törekvés, hogy politikai középpont mellett szellemi középpont is legyen, míg a multban sokáig Sárospatak volt nemcsak a vámegye, hanem az egész felső vidék szellemi czentruma.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.