Butka.
Butka.
Butka, Ung vármegye határán fekszik. Van 208 háza és 1267 lakosa, kiknek nagy része róm. kath. vallású. Saját postája van, távírója Deregnyő, vasúti állomása Bánócz. A pallosjoggal bíró Buttkayak ősi fészke, melyre már 1220-ban Butkay István bán kapott kir. adományt. Hajdan Butkán két várkastély volt, melyek egyike, Wiczmándy Mátyás – egykori zempléni h. főispánnak és Buttkay László vejének – tulajdona volt, a község felső végén, a Dunán túl, a Dunapatak és egy ásott árokkal körülvett szigeten. A másik a Buttkay Péteré (tárnokmester, Mátyás király kamarása). Ez a község délkeleti oldalán állott, a Dunán innen, szintén ásott árokkal körülvéve. A várak építésére Buttkay Péter és testvérei Mátyás királytól 1489-ik évben kaptak engedélyt. Az 1411-ik évben Buttkay Péter mester és Domokos, Zsigmond királytól uj adományt kaptak Buttkára és tartozékaira. Ugyanekkor a Ráskai és a Márki családok is kapnak itt részeket. 1460-ban Kenderesi Jánost, 1474-ben Pesti Bálintot, 1551-ben Soós Albertet és 1553-ban Wiczmándy Mátyást egy-egy rész birtokába iktatják, míg az 1598-iki összeírás a következő birtokosokat tünteti fel: Buttkay Péter, Rákóczy Ferencz, Wiczmándy Kristóf, Wiczmándy Miklós özvegye, Csicsery Ferencz és Ambrus, Ilosvay László, Keneti Benedek özvegye, Móré András és Lovász György. 1601-ben Munkácsy Jánost és Pogány Istvánt, 1614-ben Zoltay Katát, azután a Szirmayakat is egyes részeibe iktatják. 1774-ben Szirmay József, Székely Lajos, Wiczmándy 34Mátyás, László és József szerepelnek birtokosokként, utánuk és velük a gróf Schmiddegh család is, majd később a Péterffiak.Most herczeg Lobkovitz Rezsőnek, báró Ragályi-Balassa Ferencznének és Wiczmándy Ödönnek van itt nagyobb birtokuk s az elsőnek egy régi nemesi kuriája, melyet a Buttkayak 1617-ben építtettek. A gróf Szirmayak birtoklása idejében két saroktoronynyal bővítették ki az épületet, melyet az uradalommal együtt 1846-ban herczeg Lobkovitz Lajos vásárolt meg. Wiczmándy Ödön régi kuriájában a család levéltárát őrzi, melyben 1220-tól kezdődőleg találhatók oklevelek. Butka hajdan szabadalmas mezőváros volt. 1831-ben a kolera következtében a község lakosai fellázadtak. Van itt körjegyzői hivatal, hitel- s fogyasztási szövetkezet és gőzmalom, mely utóbbi a Wiczmándy Ödöné. A falu katholikus temploma 1612-ben épült. Ide tartoznak Vágás-puszta, Csernevicza-tanya és Kió-tanya. Ez utóbbi hajdan község volt, melyről más helyen lesz szó. Közelében fekszik Kamonya-puszta, mely hajdan szintén község volt s 1323-ban az Imreghiek birtoka, a mikor Imreghi Dénes fia elcseréli. E puszta a Kamonyay család fészke, mely család kihaltával a Buttkayakra s a Butkai Wiczmándyakra szállott, de a XV. században még a Ráskai, Márki, Alcsebi, Kenderessi családoknak, a XVI. században pedig a Lorántffy és a Bellaváry családoknak is volt benne részük. Később a gróf Schmiddegh és a gróf Szirmay családok lettek az urai.
