Kásó.
Kásó.
Kásó, tót kisközség 80 házzal és 432, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája Bodzásújlak, távírója és vasúti állomása pedig Upor, vagy Velejte. A Losonczyak ősi birtoka, melyet már 1390-ben a Rakamaziaknak zálogosítanak el. 1471-ben Zeöld Bálintot iktatják a zálogos-birtokba. 1477-ben Rozgonyi Rajnold, 1481-ben pedig Ráskai Balázs is birtokosai. 1491-ben a Losonczyak ismét szerepelnek s az 1598-iki összeírás Forgách Zsigmondot, Ungnád Kristófot és Losonczy Annát említi. 1686-ban a község pusztaként fordul elő s a terebesi pálosoké. 1753-ban Forgách Ádámot iktatják birtokába s ekkr már ismét falu. Újabbkori birtokosai az Almásyak lettek s most is gróf Almásy György örököseinek van itt nagyobb birtokuk. Dűlőnevei közül a Bencsyk és Osvald nevűek bizonyára régi birtokosaikra emlékeztetnek, ellenben Peres nevű dűlőjének egyéb jelentősége lehet. 1831-ben a lakosok az itt dúlt kolerajárvány következtében fellázadtak. Római katholikus temploma 1816-ban épült.
