Királyhelmecz.
Királyhelmecz.
Királyhelmecz, a bodrogközi járásban, a Királyhegy tövében fekvő nagyközség, 382 házzal és 2303, túlnyomólag ev. ref. vallású lakossal. A hagyomány szerint már a honfoglalás korában lakott hely volt s a magyarok a szlávoktól véres csatában foglalták el. Régi okiratokban először 1214-ben találunk feljegyzést róla (Hermely és Hermelyz névvel), a mikor II. Endre király Boleszló váczi püspöknek adományozta. Néhány évvel később a váczi püspök a prémontrei rendet gazdagította ezzel az adománynyal. A XIV. században az Ákos nembeliek foglalták el és több évtizeden át őket uralta. A következő században a Pálóczy, Pelejtey, Újfalussy és Zbugyay családokat találjuk itt, végre (1488–1500 közt) a Pálóczy család lett az egyedüli ura s a mohácsi vészig bírta, a mikor a szerencsétlen ütközetben Pálóczy Antal is elesvén, helmeczi birtokára Perényi Péter tette rá a kezét és ott várat is épített. Ez a vár azonban nem sokáig állott, mert 1548-ban felsőbb parancsra lerombolták. Az 1598-iki összeírás szerint Báthory Istvánt találjuk a birtokban, míg 1610-ben a Báthory családon kívül még a Daróczy, Thelegdi, Nyáry és Gobóczy családoknak is vannak itt részeik. 1654-ben a Rákóczy családot is uralja. A Helmeczről Szentesre vivő útat is Rákóczy György építtette s ennek a közútnak sokáig „Rákóczy-útja” volt a neve. 1690-ben a prémontrei rend visszavásárolta régi birtokait és 1697-ben II. Rákóczy György a maga részét is 18,000 rénes forintért a leleszi prépostságnak adja el. Később a prépostsággal együtt Thurzó Imre lett az ura, a kitől Lorántffy Zsuzsánna örökölte s kastélylyal gazdagította a birtokát. Itt fejezte be életét 1660-ban, Lorántffy Zsuzsánna. Ez a kastély ma is áll s jelenleg a kincstár tulajdona, a mely a járásbíróságot helyezte oda. A mikor 1786-ban a prémontrei rendet hazánkban eltörölték, ezt a birtokát is a vallásalaphoz csatolták, de a visszaállított rend ismét visszanyerte. Jelenleg is a leleszi prépostság a legnagyobb birtokosa. A Helmecz névhez a „Király” jelzőt annak az emlékére csatolták, mert ez a nagyközség hajdan a királyi piacz volt. Történelmi multjáról beszél az Akasztóhegy nevű dűlője is, a mennyiben földesura pallosjogának emlékét örökíti meg. Igen régi a r. kath. templom is, melynek alapját még 1330-ban vetették meg. A vallási zavarok korszakában, a XVI. században, a templom romokban hevert 1757-ig, a mikor végre újra fölépítették. A ref. templom 1787-ben épült. Gróf Mailáth József itt 1897-ben hasonszenvi díszes kórházat emelt. Csinos épülete van itt még a Tisza-szabályozó társaságnak is. Királyhelmecz járási székhely, szolgabírósággal, adóhivatallal és 3 pénzintézettel. Van gőzmalma, kőbányája, távírója, postája; vasúti állomása Perbenyik. Határában a Fejszés- és a Rozsostanyák fekszenek.
