Kisczigánd.
Kisczigánd.
Kisczigánd, tiszamenti magyar kisközség, Szabolcs vármegye határán, 99 házzal és 1865 lakossal, kiknek nagyobb része ev. református. Körjegyzőségi székhely. Postája Nagyczigánd s távírója és vasúti állomása Szomotor. Hajdan Szabocs vármegyéhez tartozott s nevét az idők folyamán, különösen a XV. században Chygan, Scygan, Czygan alakban írják. 1453-ban a Bacskaiak az urai. 1474-ben Leleszi Nagy Ambrust, 1488-ban Bacskai Istvánt és Tárkányi Istvánt iktatják némely részek birtokába s ez utóbbi évben Zemplénhez csatolják. 1492-ben Reethi István szerez itt részbirtokot, de ugyanakkor a Tegzes és a Rozvágyi családoknak is vannak itt részeik, 1529-ben meg Vithéz János és 1558-ban Soós János is részesei. Az 1598-iki összeírásban Herczegh Ferencz, Bácskay Gáspár özvegye és Alaghy Ferencz néven áll. 1624-ben Alaghy Menyhért mellett Pethő István is részbirtokosa. 1631-ben ’Sennyey Sándor kap rá királyi adományt. 1656-ban, a mikor „Ujház alias Czigánd” alakban van említve, Bornemisza Mihálynak, 1691-ben pedig a Vajay családnak is van itt birtoka. 1729-ben Galambos Istvánt, Király Miklóst, Fekete Zsigmondot, Bernáth Jánost és Pongrácz Pált iktatják egyes részeibe, míg a másik részét a ’Sennyeyek birtokolják. 1774-ben ’Sennyey Imre és László, Bánffy Mihály, Vay László, Mihály és Ábrahám, Ibrányi Mihály és Károly, Olchváry Pál, Boronkay Menyhért, Ormos Imre és Laczkovits László szerepelnek itt, azután még a Vécseyek, Ibrányiak, Pongráczok és Gönczyek, most pedig gróf Széchenyi Ernőné szül. ’Sennyey Mária bárónőnek, Vay Tibor grófnak, Lichtmann Mórnak és Weinberger Hermannak van itt nagyobb birtokuk. A község lakosai, kik a gyékényipart nagyban űzik, hitelszövetkezetet tartanak fenn. Az 1831-iki kolera itt is erősen pusztított, 1865-ben pedig az árvíz okozott nagy kárt. A község, a nem egészen megbízható hagyomány szerint, állítólag onnan vette nevét, hogy első telepesei czigány-kovácsok voltak. A község lakosai Nagyczigándra járnak templomba. Ide tartozik Ádámszállás és Béla-tanya.
