Monok.
Monok.
Monok, az ú. n. Hidegvölgyben fekszik. Magyar nagyközség, 577 házzal és 2859 lakossal, mely utóbbiaknak nagyobb része róm. kath. vallású. 87Posta és távíró van a községben, vasúti állomása Szerencs. A Monaky család ősi fészke és névadó községe. Jászay Pál a „Magyar Nemzet Napjai” czímű művében nevét kún eredetű szónak tartja és Monak nevű kún vezértől származtatja. Első okleveles említését 1392-ben az egri káptalannak egyik bizonyságlevelében találjuk. 1405-ben az Isépi, Cselei s a Dobi családok is birtokosai, 1435-ben a Dobi és a Monaky családoké. 1566-ban a törökök a községet elpusztították, a monoki várkastélyt megostromolták, felgyujtották s akkori földesurát, Monaky Mihályt elfogták és rabságba hurczolták. Az 1598-iki összeírásban Monaky Ferencz és Péter említtetnek birtokosaiként. 1651-ben a török hódoltsághoz tartozott. A Monakyaknak fiágon magvaszakadván, Monaky Anna férjezett Andrássy Péterné fiúsíttatott s ezen a réven került a birtok az Andrássyak tulajdonába. 1730-ban a gróf Nyáryak és a Szent-Miklósyak zálogbirtoka volt. Azután ismét visszakerült a gróf Andrássayk kezébe s most is gróf Andrássy Dénesnek van itt nagyobb birtoka. A XV. században a husziták is elfoglalták Monokot. A községben van gróf Andrássy Dénes nagyszabású kastélya, melyet még gróf Andrássy György építtetett, de ez most üresen áll. Ugyancsak gróf Andrássy Dénesé itt egy kisebb, de régibb emeletes kastély, mely a hajdani várkastély lehetett. Monokon született tudvalevőleg hazánk történetének egyik legnagyobb alakja, Kossuth Lajos. Szülőháza, átalakítva bár, most is jókarban van. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. Ide tartoznak Kaptár és Lőrinczke puszták és Mohos, más néven Taktaföldvár, Szentesalja, Alsó- és Felső-Őrhegy nevű dűlői szintén a régi háborús idők emlékét látszanak fentartani. 1858-ban nagy tűzvész pusztított a községben. Van róm. kath. és ev. ref. temploma. Az előbbi 1814-ben, az utóbbi 1792-ben épült.
