Kazinczy.
Kazinczy.
Kazinczy (Kazinczi). Borsod vármegyéből veszi eredetét. Első ismert őse Péter, országbirói itélőmester (1602–1676), Zemplén és Bereg vármegye főjegyzője, majd országgyűlési követe, a ki mint a Wesselényi-féle összeesküvés részese, csak Báthori Zsófia pártfogása révén mentette meg életét. Fia András (1680–85) Ung vármegye alispánja, majd 1682-ben Zemplén vármegye hadi élelmezési biztosa s II. Rákóczi Ferencz alatt a zempléni és az ungi felkelt 532nemesség főkapitánya volt. Fia Dániel, kinek fiai közül András (1738, † 1804) Zemplén vármegye követe. Fia: István (1774–1827) a zemplén-ungi egyházmegye gondnoka. Fia: István († 1883) a nagymihályi kerület országgyűlési képviselője és Gábor (szül. 1818, † 1864) országgyűlési képviselő, író. Péter (1799–1804) a vármegye alispánja. József (szül. 1732, † 1774). Fiai: Ferencz (szül. 1759, † 1831 Széphalom előbb Bányácska) nemzeti irodalmunk regeneratora. László (szül. 1763, † 1807) Bihar vármegye alispánja és Miklós (szül. 1774, † 1844) a kitől a biharvármegyei ág származik. Ferencz fiai: Emil (szül. 1811, † 1890) cs. kir. huszárőrnagy, Bálint (szül. 1818, † 1873) 1848–49 honvédfőhadnagy és Lajos (szül. 1820, † 1849 okt. 20) a szabadságharcz vértanuja. Bálint fiai: Ferencz (szül. 1851) nyugalmazott pénzügyi tisztviselő. Lajos (szül. 1856) kir. törvényszéki bíró és Gábor (szül. 1857) kir. itélő táblai bíró. A fenti István fia: András (1839–43) a vármegye másod- és (1843–49) első alispánja. A család tagjai közül jelenleg Artur Berettőn, Andor Regmeczen birtokos. Czímer: kékben, zöld alapon, sárga fészkében ülő és fiait vérével tápláló pelikán. Sisakdísz: kinövő kétfarku arany-oroszlán, jobb előlábával keresztbefektetett három nyilat tartva. Takarók: kékarany-vörösezüst.
