Ruthének.

Full text search

Ruthének.
4. Ruthének, vagy oroszok, Nagy Lajos király uralkodása alatt (1352–1354) telepedtek le hazánk éjszakkeleti részeibe, Koriatovics Tódor vezérlete alatt, s Máramaros, Ugocsa, Ung, Bereg vármegyékből idővel átszármaznak Zemplénbe is. A XIV. században Zemplén vármegyében első ízben Koriatovics Tódor Sátoraljaújhely és Homonna környékére telepített oroszokat. Eleinte nem is voltak állandóan letelepülve, hanem hazánk éjszakkeleti részeiben szerteszét csatangoltak, sőt még a XVIII. századból is vannak adatok, a melyek kóborló életüket bizonyítják. Zemplén vármegyében leginkább a mai szinnai járás területén telepedtek le, mely még a XV. században is jórészt lakatlan terület volt; de azért tömegesen telepedtek le az Ondava, a Latorcza és a Laborcz völgyeiben is, úgy hogy e vidék még a XVII. században is tiszta ruthén volt és csak a XVIII. század folyamán kezdtek mindegyre jobban beolvadni a szlávságba s kisebb mértékben a magyarságba is. Mint túlnyomólag a Rákóczy-féle uradalmak jobbágyai, különös ragaszkodással viseltettek e nagynevű fejedelmi család, főleg II. Rákóczy Ferencz iránt, a kinek a leghívebb katonái voltak a szabadságharczban, s a kinek emlékét kegyelettel őrzik századok óta. A szatmári béke után is éveken át élt köztük a hit, hogy II. Rákóczy Ferencz Lengyelországból ismét visszatér s újra kibontja a szabadságharcz zászlait. Ezek a hirek 1720-ban a krasznibrodiak között oly mozgalmat keltettek, hogy a kamara a helység lakosait hosszabb időn át őrizet alá vette. A ruthének letelepedését számos helynév őrzi, mint Oreszka, Orosz-Bisztra, Orosz-Hrabócz, Orosz-Patak, Orosz-Ruszka, Orosz-Polena, Orosz-Kázmér, Orosz-Tokaj. Számuk a XIX. század első felében 88,918., a XIX. század közepén (1857-ben) 71,819, míg a legutolsó népszámlálás adatai szerint: 31,036 volt; tehát számuk fokozatosan apad s lassanként beolvadnak a magyarságba és a szlávságba. A XIX. század első felében a ruthének a magyarság és a szlávság között következőleg oszlottak meg: I. Magyarok és ruthének lakták a Bodrog és a Latorcza vidékén Szőlősvégardó, Bekecs, Zemplén, Bély, Dámócz, Dobra, Leleszpolyán, Bodrogszerdahely és Czéke községeket. II. Oroszok és tótok lakták a következő helységeket: az Ondava és a Ronyva vidékén Gerenda, Kásó, Nagykázmér (ebben magyarok is voltak), Szécs-Keresztúr, Gálszécs, Tőketerebes, Bodzásújlak, Barancs, (magyarok is), Bacskó, Cselej (magyarok is), Kohány, Kozma, Lasztócz (magyarok is), Szécspolyánka. E vidéken helylyel-közzel magyar-ruthén falvak is voltak, mint: Hardicsa, Imreg, Magyar-Izsép, Rudabányácska, Gercsely, Kazsu, Kelecseny, Kiszte, Kolbása, Miglész, Mihályi; Egres községben magyarok, tótok és ruthének vegyesen laktak; míg ellenben Czábócz, Dargó, Isztáncs, Kereplye, Nagy-Ruszka, Sztankócz, Szécstarnóka, Upor, Zebgnyő tiszta ruthén falvak. III. Túlnyomólag ruthénektől lakott a Laborcz felső vidéke és a Cziróka völgye, valamint a Vihorlát hegyláncz vidéke. Tiszta ruthén falvak voltak: Orosz-Brisztra, Brezovecz, Kis-Cseb, 347Dara, Sztarina, Dubrava, Falkus, Orosz-Hrabócz, Inócz, Kálna, Klenova, Kolbaszó, Kolonicza, Ulics, Mihajló, Novoszedlicza, Orosz-Patak, Polena, Priszlop, Hrabova-Rosztoka, Kálna-Rosztoka, Runyina, Orosz-Ruszka, Topolya, Orosz-Volova, Izbugya, Bresztó, Csertész, Juszkó-Volya, Orosz-Volya, stb.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi