Nevüket onnan nyerték, mert spórákat csakis ivartalan szaporodásuk végén, egyetlen alkalommal hoznak létre. Kifejlett állapotukban mindig egymagvúak s amennyiben több mag kezd bennük képződni, az már a spóraképzés jele. Fejlődésük mindig nemzedékváltással (metagenezis) kapcsolatos. A fejlődés körfolyamatának kezdetén két egyén egybeolvad, melyre spóraképzéssel a terjesztő vagy propagatív szaporodás következik. Az ennek végén keletkező egyedek új gazdaállatba telepszenek. E végett spóratokokba vannak többedmagukkal bezárva és sporozoitoknak neveztetnek. Az új gazdába benyomult spórozoit közvetlenül is átalakulhat ivarilag differenciálódott egyénné, melynek többszörös oszlásából a kész ivaros egyedek keletkeznek, ezek összeolvadván, a nemzedékváltásnak új kiindulási pontjává válhatnak. Rendszerint azonban a gazdaállatba behatolt sporozoit előbb ivartalanul szaporodik, hogy a gazdaállatban a fertőzést mentül jobban kiterjessze. (Multiplikatív szaporodás.)
Három rend tartozik a Telosporidák közé, úgymint a tagoltspórások (Gregarina), a magalakú spórások (Coccidia) és a vérlakó spórások (Haemosporidia). Dofleina Coccidiumokat és Haemosporidiákat azon az alapon, mert fejlődésük során csak a microgametocyta oszlik és képez nagyobbszámú mikrogamétát, viszont a macrogametocyta minden oszlás nélkül egyenesen makrogamétává lesz, Coccidium-alkatúak (Coccidiomorpha) néven egyűvé foglalja, megkülönböztetvén az ide tartozó két csoportot, mint alrendet következőképpen: a Coccidiákat jellemzik a spóratokba burkolt sporozoitok és a mozdulatlan zygota. Viszont a Haemosporidiák sporozoidjai mindig szabadok és a zygota, mint ookyneta, mozgásra képes.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.