A kis denevér fajaik számát tekintve ugyan jóval fölötte állanak a nagy denevéreknek, de viszont – mint nevük is jelzi – termetük általában jóval kisebb, mert legföljebb a közepes nagyságú éneklő madárét érheti el. A két alrend életmód tekintetében is különbözik egymástól, amennyiben a kis denevérek általában repülés közben repülő rovarokra vadásznak; igaz viszont, hogy kivételesen gyümölcsevők és vérszívók is akadnak közöttük. Zápfogaik hegyes gumójúak, ami szoros összefüggésben ál táplálékukkal. A felső zápfogak hegyes gumói W alakban sorakoznak. A zápfogak koronáinak szélességi átmérői nagyobbak, mint a hosszúságiak, s keresztben menő barázdákkal árkoltak. Mindezekhez, mint további fontos különbség a mutatóujj csenevész mivolta járul, amennyiben soha sem áll több ujjpercből, mint kettőből, de rendszerint csak egyből. Ezen tehát karom soha sincs. A fülkagyló pereme a fej két különböző pontján ered, a fül tövén tehát sohasem ér össze, vagyis nem alkot zárt gyűrűt. Ha farkuk nincs benne a farkvitorlában, úgy e fölött, nem pedig alatta foglal helyett.
A kis denevérek földrajzi elterjedése általában a rovar-világtól függ, vagyis nem csupán a trópusokat, hanem a mérsékelt éghajlatú vidékeket is benépesítik, s fölhatolnak egészen a sarkkörökig. Az ú- s az újvilágban egyaránt előfordulnak. A denevérek legnagyobb része a kis denevérekhez tartozik, amit eléggé megvilágít az is, hogy ma mintegy 83 nemzetiségbe sorozott csaknem 600 fajukat ismerjük. Térszűkében természetesen nem is gondolhatunk arra, hogy itt valamennyi nemzetséget fölsoroljuk; még kevésbbé tehetjük ezt a fajokkal. Igy tehát csupán azokkal foglalkozunk, amelyek valamely tekintetben figyelmünkre méltók.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.