Az angolnaharcsa, Clarias anguillaris C. V., az egyiptomiak „sarmut”-ja, angolnaalakú hal, amely 60 cm-nyire nő meg. Felső része kékesfekete, hasoldala fehér, fiatal korban világosabb alapon feketésen pettyezve. A sekély csatornákban, amelyeket az áradás tölt meg vízzel, igen gyakori, de különösen nagy számban tanyázik a deltavidéken, s azokban a mocsarakban, amelyek a parti tavakat övezik és maguk a tavak is hihetetlenül nagy tömegű angolnaharcsát rejtenek magukban. A csatornák és a mocsarak kiszáradása után az angolnaharcsa kivándorol. Mellúszóinak támogatásával, testének kígyózó mozgásával siklik tova a nedves iszapon, míg újra vizet nem talál. Vándorlás közben sokat fognak el közölük, de a sekély helyeken a vízbe gázolva puszta kézzel is kihalásszák, a mélyebb helyeken pedig horgásznak rá.
Az ágasharcsáknak az a tulajdonságuk, hogy a vizen kívül hosszú ideig tartózkodhatnak, lélekzőkészülékük sajátságos módosulásában találja meg a magyarázatát. Ugyanis tulajdonképpeni kopoltyúüregükből a nyakszirti tájék kopoltyúpajzsai alatt egészen a vállövig zacskószerű tojásdad kiöblösödés húzódik. Ebbe a második és a negyedik kopoltyúívről faalakúan elágazó nyujtványok hatolnak be. A levegő az üregbe jut, ahol a gázcsere lebonyolítására rendkívül dús érhálózat van.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.