Az idetartozó nemzetségek, lényegüket tekintve, nagyon egyöntetűek. Günther szerint mindkét lapjukon vájt csigolyák, tökéletlen szemöldök- és halántékcsontok, továbbá többnyire páros falcsontok jellemzik őket. Boulenger ezeket az ismertető jegyeket még a síma vagy szőrös bibircsókokkal fedett nyelvvel s a kiszélesedett, belső végén lyukasvégű kulcscsonttal toldja meg.
Külsejüket tekintve, a gekkók esetlen alkotású, apró, laposra nyomott és sötétszínű pikkelyes gyíkok. Egyetlen faj sem éri el a 40 cm hosszúságot, sőt a 30 cm-t meghaladó is ritka. Közöttük találjuk nemcsak a legkisebb termetű gyíkokat, hanem általában a legapróbb hüllőket. Fejüket különösen nagy „éjjeli” szemük teszik feltűnővé; ezek szemcsillaga a világosságban vonalforma, függőleges, gyakran rojtos hasítékká húdódik össze, igazi szemhéjaik pedig csak némely nemzetségnek vannak. A család legtöbb fajának a lábujjai aránylag rövidek; nagyon gyakran többé-kevésbbé kiterjedt, ujjközti hártya kapcsolja össze őket, s a tenyerükön és talpukon lapos vánkosok láthatók, amelyek keresztben fekvő, különböző nagyságú, alakú és állású bőrös levelecskét mutatnak, s képessé teszik az állatot, hogy nagyon síma felületeken bármely irányban szaladgálhassanak. A tapadó-ujjak alkata különben nagyon változatos és módot nyujt az osztályozó búvárnak, hogy ezek alapján válassza külön az egyes nemzetségeket.
A legtöbb fajnak éles, hegyes, mozgatható, néha vissza is húzható karmai vannak. A fogazatot a fogak nagy száma jellemzi; ezek majd mind egyforma alakúak és nagyságúak. Néhány faj bőre bizonyos fokig színváltoztatásra is képes, s általában nagyon vékony. A gekkók a forró földövön mindenütt honosak. Legszámosabbak az indiai és ausztráliai régióban.
A gekkók családját mintegy 50 nemzetségre bonthatjuk. Ezek teljes felsorolása azonban csak a szakembert érdekelheti, mert egyfelől az elkülönítő bélyegek nagyon aprólékosak, másfelől viszont az egyes fajok jelentősége többé-kevésbbé azonos. Az alábbiakban csak a legismertebbekre terjeszkedünk ki.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.