HUSZONEGYEDIK REND: Síkszárnyúak (Planipennia)
HUSZONEGYEDIK REND: Síkszárnyúak (Planipennia)
Ebbe a rendbe igen változó külsejű állatok tartoznak, amelyeket nehéz volna röviden jellemezni. Egyesek közülük hatalmas méretű, tarka szárnyaikkal, testükkel és gazdag szárnyerezetükkel a szitakötőket is felülmúlják, másoknak közülük ellenben víztiszta recés szárnyaik vannak, s ismét mások egészen parányaik, s szárnyaik, mintha fehér porral volnának behintve s ilyeneken a szárnyerezet fel sem ismerhető.
A síkszárnyúak legtöbbjének szárnyjegye nem különül el élesen, elmosódott; a szegély alatti ér majdnem a szárny csúcsáig halad, a szegélyérrel sok harántér köti össze. Rágó szájszerveik lefelé állók, az előtor szabadonálló, a közép és hátsó melltájék nem forr össze teljesen. Legjellemzőbb sajátságuk azonban a lárvák megegyező alkatában rejlik. Ezek u. i. az összes többi alsóbbrendű rovarlárvával ellentétben nem viselnek rágószerveket, hanem két hegyes szívó állkapcsot. Ezeket a felső és alsó állkapcsok alkotják. Az alsó állkapocs belül ki van vájva és a felső még jobban kivájt és jóval szélesebb állkapocs erre a vájulatra pontosan illeszkedik olykép, hogy azzal együtt csatornát alkot. Az állat ezen keresztül szívja fel a nedveket, amikor hegyes állkapcsaival áldozatát felszúrja. Ugyanis a csatorna a garattal áll összefüggésben. Ezeken a lárvákon e szerint a szájnyílás is feleslegessé vált, s legfeljebb csak arra való, hogy a lárva a felesleges anyagoktól ezen keresztül megszabaduljon.
A lárva néhány hét mulva bebábozódik, tonnaszerű szövedéket alkot fehéres vagy barnás szálakból. Ezeket potroha végéből bocsátja ki Malpighi-edényei révén, melyek t. i. részben szövőmirigyekké alakultak. A lárvák középbele zacskószerűen alakult, hátul zárt, úgyhogy a felszívott tápláléknedv a garaton ugyan bejut, de azután megakad. Ezért tehát a fel nem szívódott táplálék a középbélben kemény rögök alakjában addig marad vissza, míg a bábból kész rovar nem fejlődik s ekkor aztán végre is létrejön a közép- és utóbél közötti összeköttetés és a frissen kikelt állatnak most már első dolga, hogy megszabaduljon a benne felhalmozódott ürüléktől.
1. család: Pávaszemes fátyolkák (Psychopsidae)
2. család: Kardszárnyú fátyolkák (Nemopteridae)
3. család: Vizi fátyolkák (Osmylidae)
4. család: Levéltetvésző fátyolkák (Hemerobiidae)
5. család: Aranyszemű fátyolkák (Chrysopidae)
6. család: Hamvas fátyolkák (Coniopterygidae)
7. család: Hangyaleső-félék (Myrmeleonidae)
8. család: Rablópillék (Ascalaphidae)
9. család: Imádkozó fátyolkák (Mantispidae)
