A Pauropodák az erdő árnyas helyein köveket, sziklatömböket bevonó nedves moha alatt és más hasonló nedves helyeken fordulnak elő. Hosszúságuk kifejlett állapotban is alig haladja túl az 1 mm-t. Kis testük a fejen kívül csak 10 szelvényből áll, amelyek a hasoldalon különállók, a hátoldalon azonban a másodiktól a kilencedikig ikerszelvényekbe egyesülnek. Az állatkák vakok és rejtekhelyüket önként sohasem hagyják el. Rendkívül sajátságos alkotású csápjuk van, amely egyedülálló az összes légcsöves ízeltlábúak (Tracheata) közt. A csáp nyelén ugyanis két csápostor van. Az egyik csápostornak ismét két ága van, amelyek közt egy különös, gömbalakú érzékszerv van. A fejen jobb és baloldalt egy-egy ú. n. álszem van, egy ismeretlen rendeltetésű érzékszerv, amely azonban semmiesetre sem szolgálhat látásra. Valószínűbb, hogy azonos a Tömösváry-féle szervvel.
A Pauropodák olyan gyengéd állatok, hogy majdnem sohasem sikerül őket sértetlenül hazavinni. Latzel azt mondja, hogyha sértetlen állapotban akarjuk őket vizsgálni, a legjobban tesszük, ha az erdőbe magunkkal visszük a mikroszkópot és ott helyben végezzük a vizsgálatot.
Az eddig leírt fajok három családba tartoznak. A Pauropodidae-családban a testfelület csaknem síma. Közismert fajuk a Magyarországon is előforduló Pauropus HuxleyiLubb. A Brachypauropodidae-családban a legelső hátlemezek terecskézettek, pl. Brachypauropus superbusHansen. Az Eurypauropodidae-család fajain, szemben a két másik családdal, a legelső hátlemez csaknem teljesen elfedi a fejet. Ausztriában élő faja az Eurypauropus hastatusAttems.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.