HELYSÉGEI:

Full text search

HELYSÉGEI:
Adony. Odun. Odon. (1312: Zichy okmt. II. 31.) Határát megjárják ekkor és 1412-ben. (Lelesz. Metal. Bereg. 1.) A mai Tisza-Adony, Vásáros-Naménytól északra.
Agtelek. L. Szabolcsmegyében.
Almás. Kis- és Nagy-Almás fordúl elő a. XV. százaban. Ma is megvan mindkettő, Munkácstól dk.
Alsó-Lucska. L. Lucska a.
Andrásvágása. Andraswagasa. (1481: Dl. 18509.) Ma Andrasócz (Ungmegyében), Beregmegye határán, Szerednye mellett. (L. Ungban is.)
Ardánháza. (Ardánfalva.) 1448. 1463. Ardánfalva és Jardánfalva néven is előfordúl. – Ma Ardánháza, Munkácstól dk.
Ardó. (Ordó.) 1418. 1453. – Ordo. (1440: Zsélyi llt.) A mai Beregszász-Végardó.
Asszonytelke. 1338-ban fordúl elő: M.-szig. lyc. gyűjt.
Astély. 1378. 1478. – Beregszász m. dny. fekszik.
Atya. Acha. Atya. Athia. (1327–1489.) Vamas Atya. (1462: Lelesz. 5.) Vámszedő hely volt. Ma is Vámos-Atya, Beregszásztól ny.
Bábafalva. 1478. – Munkácstól ék. esik.
Bag. (Bagd.) Bagh. (1467: Lehoczky. i. m. III. k.) Bogd. (1467: Lelesz. elench. statut. ) Ma Bag pnszta, Vámos-Atya közelében.
Bakta. 1363. 1372. – Ma puszta Muzsaj m.
Balazsér. (Balazsej.) 1429. 1472. – Beregszász közelében ény. találjuk. 1348-ban: Balasey-nek, 1349-ben: Balase-nek írják. (Zichy okmt. II. 315. 357.)
Balázsvágása. Balaswagasa. (1481: Dl. 18509.) Ma puszta Benedike és Kálnik közt.
Bárdháza. Bardhaza. (1474: Dl. 17758; 1434: Dl. 19003.) Ma Bártháza, Munkácstól kissé dk.
Barkaszó. 1447. 1450. – Munkácstól dny. esik.
Barlabás vagy Barrabás. 1288. 1488. – Ma Barabás, Kászony m. (1353-ban: Barrabas. Zichy okmt. II. 521.)
Bátyu. 1205. 1434. – Munkácstól dny. esik.
Bégány. Ó- és Nagy-Bégány helységek fordúlnak elő a XV. században. Ma Nagy- és Kis-Bégány, Beregszásztól ény .
Bencze. Chornawoda, Benche, Feyerche – sat. helységeket sorol föl 1446-ban (1483-ban) a Csarnavodaiak birtokai közt egy XVI. sz. hiteles okl. (Dl. 13959.) Majd 1449-ben «Bencze» alakban mint «predium» tűnik elénk. (Lelesz. elench. statut. )
Bene. Bene. (1462: Dl. 15739.) Vámszedő hely volt. – Beregtől dk. esik.
Benedeki. (Benedik, Benedekfalva.) 1391. 1471. – Benedeky. (1478: Lelesz. elench. statut.) Benedik. (1487: Lelesz. elench. statut. ) Ma Benedike, Szerednyétől dk.
Bereg-Ujfalu. L. Ujfalu a.
Betlen(d). Máskép: Petlen vagy Petlend. (1428.) Ma puszta Kászony és Darócz közt.
Bilke. 1447. 1480. – Munkácstól dk., Máramarosmegye határán fekszik, a melyhez szintén tartozott, néha (1478: Lelesz. el. statut., 1479: Ujhelyi cs. llt.) a középkorban.
Bisztra. 1455. – Ungmegye szélén, a Bisztra m. feküdt.
Bodoló. Budulou. (1280. 1355. 1463.) Bodolo. (1355: Zichy okmt.. II. 631., 1430: Dl. 12339.) Ma Badaló. Beregszásztól d. a Tisza partján.
Borsova. Nagyborsova. Kisborsova. (1418. 1479.) Ma csak Borsovát találunk Beregszásztól dk.
Bótrágy. 1270. 1413. – Kászonytól ény. esik.
Bród. 1454. Munkácstól dk. az Ilosva m. fekszik. – Egy másik ily nevű helység hajdan (1264. 1365.) Iványi é. oldalán terűlt el.
Bronyka. Lásd Máramarosban, Dolha a. is.
Bubuliska. (Bobuvika.) 1484-ben: «Bobuwyka». (Dl. 19003.) A XIV. században Koriatovics Tódor munkácsi herczeg a Csernek hegyen általa alapított görög Bazilios-rendű szerzeteseknek adornányozta, kik azt ma is bírják. A XV. században azonban a munkácsi uradalomhoz tartozott. – Munkácstól ény. esik.
Bucsu. (Bulcs.) Nagy-Bulcsu és Kis-Bulcsu fordúlnak elő a XV. században. 1468-ban: Bolch. (Dl. 16768.) 1471-ben Kysbvlchv. Bolchv. (M.-szig. lyc. gyűjt.) Ma csak Bulcsu nevű helységet találunk Beregszász tőszomszédságában.
Buda-Vereczke. L. Vereczke a.
Csapolcz. Ma Csapóczka, Munkácstól ény.
Csarnavoda. 1449. 1486. – Ma Csaroda, Beregszásztól dny.
Csépánfölde. (Csépántelek.) L. Dobrony a.
Csetfalva. Chedfalwa. (1446: Hevenessy-gyűjt.) Chethfalwa. (1477: Muzeumi lltár.) Poss. Chethfalwa alias in comitatu de Wgocha, nunc vero ex translacione nostra regis) in comitatu de Bereg. (1477: Ujhelyi cs. llt.) Vámhely volt. – Beregszásztól dk. esik.
Csoma. Puszta volt. (1365. 1478.) Ma falu Beregszásztól d.
Csombortelek. Csak 1327-ben merűl föl.
Csomonya. (Csamonya.) 1406. 1453. Chamonya. (1440: Zsélyi llt.) Munkácstól nyd. találjuk.
Darócz. Doroth. Doroch. Dorouch. (1307–1439.) Kis-Darócz. (1477.) Ma Darócz, Kászonytól dk.
Dávidháza. 1364. 1417. – A mai Ó-Dávidháza (Uj-Dávidháza a. XVIII. sz.-ban alakúlt), Munkácstól ny.
Déda. 1356. 1484. – A munkácsi várhoz tartozott. – Beregszásztól nyug. esik. (V. ö. Ujfalu.)
Dedek. Dedek. (1465: Dl. 16210.) Nelepina, Palozalja sat. helyaégekkel együtt tűnik föl.
Derczen. 1321. 1459. – Munkácstól d. esik.
Dienestelek. L. Szunyogmezőnél.
Dobos. Dobz. (1454: Dl. 24541.) Naghdobos. (1471: Perényi cs. llt.) L. Szatmármegyében.
Dobróka. 1447. 1491. – A megye keleti határán, Bilke m. találjuk.
Dobrony. (Dobronya.) A 13. században Csépánfölde és Csépántelek néven fordúl elő. A pápai tizedlajstromban, az ungi főesperességben: Dobrum. (Mon. Vat. I/1. 350. l.) 1390-ben mint ung-megyei helység: Dobrona. (Dl. 7629.) 1417-ben szintén mint ung-megyei falu: Dobron. (Muz. llt.) A XIV. XV. sz.-ban leginkább Kis- és Nagy-Dobrony. Kis-Dobronyon rév is volt a Latorczán. (1389: Dl. 7541.) Ma is megvan mindkettő, Munkácstól ny.
Dolha. Lásd: Máramarosmegyében.
Dragabartfalva. (Dragabratfalva.) 1378. 1504. – Munkácstól dk. esik. (V. ö. 1466-hoz: Tört. Tár. 1890. 168.)
Duszona. (Duszina.) Dwzyna. (1444: Dl. 13803.) Dusona. (1454: Dl. 24541.) Ma Duszina, Szolyvától dk.
Erdőd. Az u. n. Hátvidéken feküdt hajdan. Szilágyi Erzsébet, mint földesur 1475-ben kenézséget alapított itt.
Eszterjén. 1344. 1427. – Mátyus, Hetyén és Kerecseny közt feküdt. 1344-ben: Izteryen alakban fordúl elő. (Zichy okmt. II. 98.)
Fejércse. 1353. 1493. – Beregszásztól dny. esik.
Flóriánháza. 1341. – Hajdan falu volt Komlós és Bilke közt.
Fornos. 1378. 1455. – Munkácstól d. esik.
Gajdos. 1455. – Szerednyétől ék. esik.
Galgó. (Galgova.) 1342. 1427. – Adony környékén feküdt. 1342-ben Golgowa, Golgoua és Galgo alakban fordúl eló. (Zichy okmt. II. 31–36.)
Gát. 1374. 1482. – Munkácstól d. esik.
Gecse. (1319. 1484. – Beregszásztól d. találjuk.
Gelénes. (Gellyénes.) Gellyanus. Gellenus. Gylyenus. Gellienes. (1327. 1474.) Vámszedő hely volt. – Kászonytól d. esik.
Gergelyi. (Gergeri.) 1425. 1497. – Gergery. (1420: Somossy cs. llt.) Geregely. (1489: U. o) Vásáros-Naménynyal szemközt fekszik a Tisza másik oldalán.
Gerzsanyó. Kirsano. Krisano. (1364. 1432.) Gersanó. (1481.) A mai gerzsenyői puszta felel meg neki, Csomonya és Szernye közt.
Gulács. 1380. 1493. – Tarpa m. dny. (a Tisza mentén) fekszik.
Gút. Kis-Gút, máskép Nagy-Szernye. (XV. sz.) Nagy-Gút. (1465. 1484.) Munkácstól dny. találjuk ma is Nagy- és Kis-Gút helységeket. Előbbi a munkácsi uradalomhoz tartozott.
Halászfalva. L. Szaniszlófalva a.
Harábor. (Halábor.) Harabor. (1332. 1505.) Ma Halábor, Vári m. a Tisza jobb partján. (V. ö. 1343-hoz: Anjouk. okmt. IV. 350.)
Harangláb. XIV. és XV. sz. – Kászonytól ény. találjuk.
Hátmeg. L. Hegymag a.
Hegy. Hegh poss. (1422: Zsélyi lltár.) Márok vidékén feküdt.
Hegymag. (Hegyelő.) XV. sz. – Ma Hátmeg, Munkácstól k., mely néven 1466-ban fordúl elő. (Tört. Tár. 1890. 168. 1.)
Hete. 1299. 1504. – Tarpa mellett ny. é. fekszik.
Hetyen. 1383. 1489. – Kászonytól ény. esik.
Holubinna. Holobinna. (1430: Perényi cs. llt.) Cholwbynna. (1444: Dl. 13803.) Hylybynna utraque. (1465: Dl. 16210.) Ma Holubina, Szolyva m. é.
Homok. 1356. 1492. – Beregszásztól ny. é. esik.
Horosztó. L. Pósaháza a.
Ignécz. 1248. 1495. – Vámszedő hely volt. 1418-ban és 1453-ban Ungmegyéhez számtíják. (Század. 1871. 616.) Szerednyétől d. találjuk.
Iloncza. 1450. 1463. – Bilkétől ény. esik.
Ilosva. 1341. 1478. A XV. sz.-ban: Nagy-Ilosva. – A megye keleti határán találjuk. (L. Medencze a. is.)
lszterjén. L. Eszterjén a.
Iványi. 1333. 1488. – Munkácstól ny. é. esik.
Izsnyéte. 1484. – Dny. találjuk Munkácstól. a melyhez tartozott.
Jánd. 1398. 1500. – Tarpától ny. esik.
Jánosi. 1364. 1484. – Munkácshoz tartozott. – Beregszásztól é. felé találjuk. (V. ö. Ujfalu.)
Jardánfalva. L. Ardánháza a.
Kajdanó. 1456. 1484. – Munkácstól ny. é. esik.
Kálnik. 1478. – Munkácstól ény. találjuk.
Karaszló. L. Ugocsamegyében.
Kerecseny. 1343. 1489. – Kászonytól ny. a Tisza partján fekszik.
Kereczke. L. a Dolhaiak a. és Máramarosban Kereczke és Dolha helységek a.
Kerepecz. (Kereped.) a) 1365. 1496. – Ma puszta Munkácstól d. – b) A XIV. és XV. században a mai Felső-Schönborn (Munkácstól kel.) tűnik föl: Oláh-Kerepecz, Kerepeczke, Kis-Kerepecz néven. (1484-ben «Kyskereped» alakban.)
Kerepeczke. L. Kerepecz a.
Kéty. Keth. (1465: Dl. 16210.) Palozalja után sorolják föl.
Kigyós. 1333. 1456. – Beregszász m. ék. találjuk.
Királypópa (?). 1388-ban merűl föl neve utoljára.
Kirsanó. (Krisanó.) L. Gerzsanyó a.
Kirva. 1307. 1436. – Creua. (1341: Zsélyi llt.) Kyrwa. (1428: U. o.) A XV. sz. második felében már puszta. – Déda és Darócz közt feküdt.
Kis-Bereg. L. Remete a.
Kis-Borsova. L. Borsova a.
Kis-Bulcsu. L. Bulcsu a.
Kis-Darócz. L. Darócz a.
Kisfalu. (Kis-Ujfalu.) 1484-ben Kisfalu, 1495-ben Kis-Ujfalu. – Ma Alsó-Schönborn (Novoje szelo), Munkács m. d.
Kisfalud. Kisfalu. Kisfalud. (1457. 1458.) Ma (Szelcze vagy) Kisfalud, Bilkétől nyd. (V. ö. 1460 körűl: Dl. 35810.)
Kis-Gút. L. Gút a.
Kis-Kerepecz. (Kis-Kereped.) L. Kerepecz a.
Kis-Lucska. L. Lucska a.
Kis-Muzsaly. L. Muzsaly városnál.
Kis-Surány. L. Surány a.
Kis-Vereczke. L. Vereczke a.
Klacsanó. 1475. – Munkács m. ény. találjuk.
Komár. (Komoró, Komoród, Komorótelke.) L. Szunyogmező a.
Komlós. 1412. 1471. – Beregtől ék. esik.
Konak-Szalka. L. Szalka a.
Koszfalva. Koz. Kozfalv. (1456-ban és 1475-ben merűl föl. Utóbbi évhez Ujhelyi cs. llt.)
Kovászó. 1390. 1478. – Beregszásztól k. felé találjuk.
Kölcsén. Kelchen. (1430: Perényi cs. llt.) Kewlchen. (1454: Dl. 24541.) Ma Kölcsin, Munkácstól ék.
Kőmező. L. Szunyogmező a.
Kövesd. 1412. 1471. – Beregtól ék. esik.
Kusnicza. L. Dolhaiak a. és Máramarosban a helységek közt is.
Lafalva. 1466: Tört. Tár. 1890. 168. – A mai Latova (?) Munkácstól dk.
Lauka. XV. század. – Munkácstól é. esik.
Liszicza. 1465: Huny. kora. XI. 118. – Inkább Máramaroshoz tartozott. (L. ott.)
Lohó. Lohoh. (1484: Dl. 19003.) Ma Kis- és Nagy-Lohó, é. felé Munkácstól.
Longodár. 1421. 1498. – Ma puszta Bereg és Kigyós közt.
Lónya. Nagy- és Kis-Lónya fordúl elő. (1270. 1503.) Kis-Lónyán vám is volt. – A Tisza partján, Vásáros-Naménytól é. ma is mindkettőt megtaláljuk.
Lucska. Alsó-Lucska majd Kis-Lucska néven fordúl elő egy helység a XV. sz.-ban. Ma Klucsárka, Munkácstól nem messze dny. – Nagy-Lucskát is említik már a XV. században, a melynek úgy látszik a szintén ez időben előfordúló Felső-Lucska felel meg. Az előbbinek közelében találjuk.
Lukova. 1447. 1491. – Bilkétől keletre esik. 1453-ban, 1459-ben és 1462-ben Ugocsamegyéhez, 1466-ben: Wkwa néven Beregmegyéhez számítják. (Ujhelyi cs. llt.)
Macsola. 1357. 1422. – Beregszásztól d. esik.
Makarja. 1393. 1484. – Munkácstól dk. találjuk.
Márok. (Márk, Márki.) 1280. 1484. – Tarpától é. esik. (Határjárása 1429-ből: Zsélyi levéltár Ekkor: Márk a neve. Ugyanott 1421-ben: Marky.)
Martinka. Marthyncha. (1444: Dl. 13803.) Ma Kis-Martinka, Szolyvától keletdélre.
Maszárfalva. 1410. – Munkácstól dk. esik.
Mátyus. Mathius. (1449: Zsélyi llt.) Mathyus. (1477: Muz. llt.) Kászonytól ny. é., a Tisza m. találjuk.
Maximfalva. 1341. 1508. – Komlós és Bilke közt feküdt
Medencze. Medenche que olim Ilosva vocabatur. (1463.) Munkácstól dk., a megye határán találjuk.
Mika. 1435. 1503. – Barabás m. terűlt el.
Miszticső. (Miszticze. Miszticző) 1447. 1499. – Ma Miszticze, a megye k. határszélén. (Bilkétől k.) 1351-ben, 1453-ban, 1459-ben és 1462-ben (Misticzew) Ugocsához, 1465-ben Bereghez számítják. (Ujhelyi cs. llt.) 1465-ben: Myslycze; 1472-ben: Mysnyczew; 1475-ben: Mysthychev. (U. o.)
Mogyorós. A középkorban hihetőleg: Monyorós. (1447.) Ma Nagy- és Kis-Mogyoróst ismerünk, Munkácstól ény. (L. Ungban is: Monyorós a.)
Nagy-Bégány. L. Bégány a.
Nagy-Borsova. L. Borsova a.
Nagy-Bulcsu. L. Bulcsu a.
Nagy-Dobos. L. Dobos a.
Nagy-Gút. L. Gút a.
Nagy-Ilosva. L. Ilosva a.
Nagy-Lucska. L. Lucska a.
Nagy-Surány. L. Surány a.
Nagy-Szernye. L. Gút alatt.
Nagy-Vereczke. L. Vereczke a.
Négyforrás. L. Polyánkánál.
Nelipina. Nelepina. Nelepyna. (1430: Perényi cs. llt., 1465: Dl. 16210.) Ma Hársfalva (Nelipina), Szolyva mellett k. é.
Nyíres-Ujfalu. XV. sz. – Ma Nyiresfalva, Munkácstól dk.
Ó-Bégány. L. Bégány a.
Oláh-Kerepecz. L. Kerepecz a.
Orlyova. Orleva. (1417: Lelesz. elench. statut.) Ma Ungmegyében találjuk, Szerednyétől dk.
Oroszfalu. (Oroszváros.) a) A mai Oroszvég, Munkács tőszomszédságában: Oroszfalu, Oroszváros néven fordúl elő. (1360. 1484.) – b) Oroszfalunak (1484-ben Ruszkolcznak) nevezték a XIV. században a mai Ruszkóczot is, Munkácstól ék. – c) Sarkadot a XIV. sz.-ban hasonlókép e néven is.
Oroszi. 1430-ban Ugocsához, 1451-ben és 1462-ben már Bereghez számítják. (V. ö. Dl. 15739.) A mai János-Oroszi. Beregtől dk.
Osztró. 1338-ban fordúl elő. M.-szig. lyc. gyűjt.
Ökörmező. Ewkermezew. (1430: Perényi cs. llt.) Wkewrmezew. (1465: Dl. 16210.) Ma Volócz, (Alsó-)Vereczkétől dk.
Palozalja. Palazalya. (1430: Perényi cs. llt.) Palozalya. (1465: Dl. 16210.) Vereczke, majd Ökörmező és Nelepina helységekkel együtt szerepel.
Papfalva. 1371. 1461. – Munkácstól k. esik.
Papi. (Papifalu.) Két ily nevű helység van ma s volt hajdan is e megyében. Az egyik (1416. 1471.) a mai Csonka-Papi, Kászony m., a másik (1311. 1422.) a mai Márok-Papi, Tarpától é. (Lelesz. 69. 47.)
Pavlya. (Pavlyán.) Paulya. Paulyan. (1444: Dl. 13803.) Úgy látszik a mai Paulova felel meg neki, Szolyvától ény.
Petlen(d). L. Betlen a.
Pisztraháza. Pyztralhaza. (1476: Dl. 17758.) Pystrahaza. (1484: Dl. 19003.) Munkácstól dk. találjuk.
Polyánka. Négyforrás néven is fölmerűl. (1418. 1463.) Bilkétől dny. esik.
Pósaháza. Horoszto aliter Possahaza. (1410: Lelesz. elench. statut.)
Posahaza. Possahaza. (1420. 1489: Somossy cs. llt., 1489: Lehoczky i. m.) Munkácstól dny. esik.
Potrénfalva. (Potrén, Pothorén.) Villa Pothren. (1389.) Pothoren. (1454: Dl. 24541.) Petheren. (1465: Dl. 16210.) A mai Podhering, Munkács m. északkeletre.
Rafajna. 1285. 1482. – Ma Rafajna-Ujfalu, Kászonytól é.
Rákócz. (Rákolcz.) 1447. 1491. – Ez időben Beregmegyében merűl föl. Ma Kis- és Nagy-Rákócz néven Ugocsamegyéhez tartozik, a hová pl. 1351-ben. 1459-ben és 1462-ben szintén számítják. (Ujhelyi cs. llt.) Bilkétől dk. esik.
Rákos. 1333. 1495. – Munkácstól ny. é. találjuk.
Remete. 1329-ben (s mint látszik később is) pálos kolostorral. Ekkor Kis-Beregnek hívták. – Ma Alsó-Remete, Bereg m. ék.
Repede. Repede. (1465: Dl. 16210.) Munkácstól ék. esik.
Rév. Rew. (1458: Lelesz. 69. 21., 1460 körűl: Dl. 35810.) Ilosva vidéken feküdt.
Románpataka. 1411. 1504. – Almás körűl terűlt el.
Ruszkolcz. L. Oroszfalunál.
Sándorfalva. L. Tőkés a.
Sarkad. A XIV. sz.-ban Oroszfalunak is nevezték. (1398. 1466.) Beregtől ék. találjuk.
Sid. 1307. 1469. – Syd. Zyd. (1341. 1428. 1436: Zsélyi llt.) Ma puszta, Darócz határában.
Som. 1272. 1488. – Kászony m. ék. találjuk.
Surány. Nagy-Surány. Kis-Surány. (1280. 1492.) Vámhely volt. (1446: Hevenessy gy.) 1346-ban Suram-nak írják. (Zichy okmt. II. 194.) Ma Surány, Beregszásztól dny.
Stalka. (Szalóka.) 1348. 1488. Utóbbi évben Konak-Szalka néven fordúl elő. – Ma Tisza-Szalka, Kászonytól dny.
Szalóka. L. Szabolcsmegyében.
Szaniszlófalva. Másként: Halászfalva. – A XIV-XVI. században Komlós déli határában feküdt.
Szernye. 1333. 1495. – Munkácstól dny. találjuk. (Lásd Gút a. is.)
Sziget. 1450. 1493. – Kis-Lónya és Eszény közt feküdt.
Szilvás. L. Vide a.
Szolyva. Zolwa. (1430: Perényi cs. llt.) Solywa. (1465: Dl. 16210.) Munkácstól ék. esik.
Sztánfalva. 1364. 1484. – Munkácstól k. találjuk.
Sztrabicsó. 1466. – Munkácstól dny. találjuk.
Sztrojfalva. (Sztrojánfalva.) Ztroyfalwa. (1430: Perényi cs. llt.) Stroyanfalwa. (1444: Dl. 13803.) A mai Sztrojna, Szolyvától dk.
Szunyogmező. Komár. Komoród, Komoró, Komorótelek, Kőmező és Dienestelek néven is előfordúl. (1447. 1480.) Bilke közelében feküdt.
Szuszkó. Suzko. (1465: Dl. 16210.) Szolyvától dny. esik.
Tákos. 1357. 1497. – Kászonytól d. találjuk.
Tarpa. 1321. 1470 – Beregszásztól dny. fekszik.
Tivadar(-falva). 1370. 1467. – Tarpától d. esik.
Tőkés. Máskép Sándorfalvának is nevezték. (XV. sz. – V. ö. Tört. Tár. 1890. 168.) Munkácstól dk. találjuk.
Ugornya. 1484. 1488. – Révvel a Tiszán és vámmal. – Vásáros-Naménynyal szemközt a Tisza partján terűl el.
Ujfalu. a) Wyfalw. Berekwyfalw: (Dl. 15795. 19003.) A munkácsi uradalomhoz tartozott. 1463-ban egy oklevél «in oppidis… » Lompertháza, Bereg és Vári m.-városokkal együtt Ujfalut, Dédát és Jánosit is fölsorolja. De bizonyára tévésen. A Munkács tartozékait előszámláló oklevél 1484-ben Munkácscsal együtt csak a 3 elsőt czímezi «oppidum»-nak. (Dl. 15795. 19003.) Ma Bereg-Ujfalu, Bereg közelében ék. felé. – b) 1417-ben Benedik, Zsukó, Kálnik stb, helységekkel együtt is merűl föl egy ily nevű helység. (Lelesz. elench. statut. – L. Nyires Ujfalu a. is.)
Vámos-Atya. L. Atya a.
Vereczke. Bwdawereske. Wereske. (1430: Perényi cs. llt.) Vereczke utraque. (1454: Dl. 24541.) Nagwerechke. Kyswerechke. (1465: Dl. 16210.) Ma Alsó- és Felső-Vereczke, a megye ék. zugában.
Vid vagy Vidtelke. 1290. 1476. – Révvel a Tiszán és vámmal. – Ma Tisza-Vid, Kászonytól dny.
Vide. Poss. Wyde, Zenthmyklos, Ziluas – együtt fordúlnak elő 1366-ban, mint az olnodi Czudarok birtokai. (Dl. 5488.) Ma csupán Szent-Miklóst ismerjük (l. a városok közt), ha ugyan ezt (mint 1387 óta Perényi-birtokot) kell értenünk.
Viznicze. Wyznycze. (1484: Dl. 19003.) Ma Alsó- és Felső-Viznicze, Munkácstól é.
Zadnya. Lásd: Máramarosmegyében Zadnya és Dolha a.
Zápszoly. Sapsol. (1472: Ujhelyi cs. llt.) Sabozol. (1477: Muzeumi llt.) Ma Zápszony, Kászony m. ék.
Závidfalva. 1466: Tört. Tár. 1890. 168. – Munkács m. kd. találjuk.
Zsukó. Zukow. (1417: Lelesz. elench. statut. ) Munkácstól ény. esik.
Összesen: 172 helység.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi