A kisebb megyék közűl való; a század végén 7–800 közt váltakozik a terűletén fennállt adótelkek száma.* A mai Szilágymegye délnyugoti 1/3 részének felel meg.*
Engel, i. m. I. 37. 137.
Részletesebben l. Közép-Szolnoknál. – V. ö. Bunyitay, i. m. III. 10.
Északi vidékének a Bátoriak szilágy-somlyói uradalma képezi központját, élén a hasonló nevű várral s körűlte mintegy nyolcz faluval. Ehhez csatlakozik nyugot és dél felé Valkó vár tartománya, Zoványtól és Nagyfalutól d.-dk. ív alakban föl Krasznáig csaknem egy tagban, s innen megszakításokkal föl Barláig, Goroszlóig mintegy 45 helység.
E két fő uradalom közt helyezkednek el a többi fő- és középnemesség kisebb jószágai. Ezek közűl a kusalyi Jakcsoké válik ki, időnkint vagy 13, – a Szénásiaké vagy 6, – s a bélteki Drágfiaké, vagy öt falu és két puszta részei, a megye különböző vidékén. Összefüggőbb a Szele családé: Keczel vidékén mintegy 8–12 falu; a Szent-annaiaké Sereden környékén vagy 6 falu; a Bályokiaké, a bihari határ mentén vagy 5 falu és ugyanannyi puszta; a Boziásiaké Márkaszék és Vaja vidékén mintegy 8 falu s a Kémerieké Kémer város és vidékén három falu és két puszta, leginkább azonban csak részben.
Az egyháziak közűl a váradi püspök szerzett vagy kapott jószágot a bihari határ mentén hat, és a káptalan egy faluban.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.