FŐBB BIRTOKOSAI:
FŐBB BIRTOKOSAI:
Ábrahámfalvi cs. 1431-ben Zsigmond királytól czímeres levelet kapnak. Földesurak voltak Ábrahámfalván. (Dl. 13509. 13513.)
Aczél cs. Filefalvi (1411: Suppl. anal. Scep. II. 170.), körtvélyesi (1403. 1424: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 63., Dl. 13503.) majd szent-andrási (1439: Görgey cs. llt., 1480: Dl, 18327.) előnevekkel.
Apród (tót-selymesi) cs. L. Rikolffalva, a Fricsiek és Görgeiek a.
Aranyosi cs. 1425: Görgey llt., 1443: DI 13728.
Baluch István. 1456-ban Görgőn. (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 64.)
Bárczai cs. L. Jekelfalusiak a.
Barlabás (pikfalvi) cs. L. Görgeiek a.
Bask Tamás. 1442-ben Jamnikon. (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 64.)
Belcz (csánfalvi) cs. 1474: Muz. llt.
Bertschal (dobrai) Miklós. L. Szepes vár a.
Berzeviczi cs. 1278-ban kapják Farkasfalvát és Pikfalvát. 1320-ban bírják Fridmant, 1403-ban (és 1477-ben) Leszkovánt és Wagendrüsselt, 1405-ben pedig Érdőfalvát is. 1425-ben Jemniket kapják. 1437 előtt, ez év óta (valamint 1469-ben is) a zsegrai Pócs-oknál vannak zálogban Lomnicza, Stepánfalva (l. Hunczdorf), Hundertmark, Birbron, Alsó- és Felső-Erdőfalva, Lapsz, Derencsény és Krompach (1. Lapsz helység a. is) helységekben bírt részeik, más részeket pedig: Krompach, Lapsz, Szent Erzsébet és Farkasfalva helységekben a Görgeieknek zálogosítnak el 1439-ben. 1462-ben berzeviczi Pohárnok István és a berzeviczi Detrefiek: Hunczdorf, Nagy-Lomnicz, Alsó- és Felső-Erdőfalva, Birbron, Hundertmark, Krompach, Szent-Erzsébet, Durstin és Felső-Lapsz helységekben bírt, részüket Berzeviczi (Schwarcz?) Jánosnak és Szinnyei Jánoanak adják zálogba. 1498-ban övék ismét Kakas-Lomnicz. (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 64., 1405: Dl. 9091; 1435–69: Dl. 17110; 1439: Görgey llt., 1462: Nagy Iván i. h., 1498: Acta post Advoc. 104–77. – V. ö. Dl. 14799. Lásd Szepes és Dunajecz vár alatt, a birtokosok közt Lőcse város és a menedékkői kartauziak a. is.)
Betlenfalvi cs. L. betlenfalvi Thurzók a.
Bokros (ragyolczi) cs. 1439: Dl. 13390.
Borsvai cs. 1441-ben: Domán, Lomnicz, Edösfalva és Birbron helységekbcn. (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 64., Szep. kápt. llt.)
Borzó (Borza) cs. Földesurak 1438-ban és 1448-ban Kis-Szalókon, 1456-ban Petróczon. (1438: Görgey cs. llt., 1448. 1456: Szepesm. tört. társ. évk. lV. 64.)
Gótfalvi cs. L. menedékkövi karthauziak a. és a gargói Both cs. a. is.
Both (gargói) cs. A Görgei családból válhatott ki s tán a Bótfalviakkal is ugyanegy. (1425. 1434: Görgey llt.)
Bölcs (Belcs, gahánfalvi) cs. 1489. 1470: Muz. llt.
Butkai cs. Miklós 1462-ben a megye alispánja. (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 43.)
Buczlói (Buczlai) cs. 1436-ban Buchlói Balázs, 1462-ben Buzlai Miklós a megye alispánja. (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 43.)
Csantafalvi cs. 1435: Dl. 13510; 1439: Görgey llt.
Csépánfalvi cs. 1433: Dl. 12558; 1443: Dl. 13728.
Cserneki apátság. Jószágaira 1495-ben 118 forint adó esett. (Engel, i. h.)
Csoltói cs. L. betlenfalvi Tatárok a.
Csorba (hisfalvi) cs. Rokon a hisfalvi Szepesivel. (1474: Görgey llt.).
Czepes (jekelfalvi) cs. L. Jekelfalusiak a.
Czudák (aranyasi) cs. 1444: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 64., 1478: Muz. llt.
Czudar (olnodi) cs. Szalók és Polyánk helységeket 1415 és 1416-ban kapják Zsigmond királytól. (Beigtatáskor csak Szalók szerepel. Dl. 10338. 10417.)
Detrikfi (berzeviczi) cs. L. Berzevicziek a.
Dezső (hisfalvi) cs. L. a savniki cisterciták a.
Dörholcz (Darholcz, tepliczi) cs. A Máriássy-féle helységekben. (1466. 1467. 1482: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 64.)
Drewczó (petróczi) cs. 1480: Dl. 18327.
Edősfalvi cs. 1447: Dl. 14086., 1483: Görgey llt. – L. betlenfalvi Tatár cs. a. is.
Eperjesi cs. L. Kériek a.
Farkasfalvi cs. 1315-ben Rókusz, 1340-ben Farkasfalva, (Rókusz), Frankvágás és Kaczwinkel helységekben földesurak. (Muz. llt., Dl. 31090 Lásd: menedékkövi kartauziak a. is.)
Fejér (milaji) cs. 1478: Jászó, fasc. 20. n. 7.
Fias (jekelfalusi) cs. L. Jekelfalusiak és Fricsiek a.
Filefalvi cs. 1424-ben a Filefalvi-leányok bírtak Filefalva, Lagyina és Jánkfalva helységekben. (Dl. 13605.)
Fodor (betlenfalvi) cs. 1434: Görgey llt. – Egy Fodor Györgyöt 1461-ben Dolina, és Körtvélyes részeibe igtatnak. (Szepesi kápt. llt.)
Fogas (tarkövi) cs. L. Tarköviek a.
Fricsi cs. 1439-ben részeik vannak Ragyolcz, Szent-György és Szent-Lőrincz helységekben, zálog czímen. 1486-ban ugyanitteni, a tótselymesi Apródoktól zálogban birt részeiket jekelfalusi Fias Istvánnénak zálogosítják el. (Dl. 13390., 19155.)
Gabanszki (olsaviczai) cs. 1478: Dl. 18076.
Georgenberg város. 1411-ben kapja Stojánföldét cserében Primfalváért: (Wagner. Anal. I. 422.)
Göbel (göbelfalvi) cs. Másként: Göbelfalviak. – A gőbelfalvi Göbel cs. 1373-ban és 1450-ben: Körtvélyes, Dolina és Kis-Kolcsván (lásd betlenfalvi Tatárok a. is), – Gewbel Hedvig 1459-ben Krompach, György 1493-ban Betlenfalva, – Göbelfalviak 1462-ben Göbelfalva, 1480-ban Báldfalva. 1484-ben Körtvélyes, Dolina, Kis-Kolcsva és Kromló helységekben földesurak. 1480-ban a mátéfalvi Göbel cs. szerepel. (1373., 1450: Dl. 13477; 1480: Dl. 18327; 1484: Dl. 19218., Szepesm. tört. társ. évk. IV. 65.)
Gölniczbánya. L. eme és Szomolnokbánya város a.
Görgei (Gargói) cs. 1278-ban kapják Görgőt; 1282-ben szerzik Daróczot, 1293-ban Sztragárt. 1297-ben birnak Malduron, 1300 után Vitkfalván. 1310-ben földesurak a Répás m. uj telepítvényben (Olsavicza ?), valamint Krompach és Kalyó, 1323-ban Tót-Görgó, a két Répás, Toporcz, Schönwald, Szent-Margita és Richwald helységekben, Szent-Péter, Bender és Kis-Toporcz pusztákon; 1341-ben Béla és Milaj, 1369-ben Nemes-Gargó falvakban is. 1360–64-ben János: Milaj, Haraszt, Kuffurbach és Lendernó helységeket a tót-selymesi Apród családnak adja. 1424-ben a runyai Soldosokkal Farkasfalva és Rókusz fölött egyezkednek. 1425-ben (1454-ben is) bírnak Farkasfalván. 1435-ben egy Görgei-leány (és férje uszfalvi Usz Pál) Göbelfalva, Tót-Gargó és Olsavicza helységekben vétel utján birtokos. 1442-ben Zsegra, – 1446-ban Szent-Margita, – 1452-ben Ragyolcz, Szent-Lőrincz és Szent-György, – 1456-ban Gebefalva (1463-ban is), – 1463-ban Olsavicza és Csépánfalva, – 1466-ban Domán helységekben is földesurak. 1463-ban egy Görgei-leánytól a markusfalvi Máriássyak kezére jutnak zálogban Gargó, Olsavicza, Göbelfalva és Csépánfalva részei; 1474-ben pedig Görgő, Felső-Répás, Olsavicza és Podprocs részeihez ugyancsak egy Görgei-leány révén (zálog czímen) hisfalvi Szepesi György formál jogot. Komárfalvai részjószáguk 1480-ig a pikfalvi Barlabás, ez óta a csépánfalvi Szabó családnál volt zálogban. – Jószágaikon itt-ott jelentékeny bányáik is voltak. Pl. 1400-ban «Iglószászán». (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 65., 1341: Dl. 13474; 1360–64: Dl. 5179; 1435: Dl. 13512; 1452: Szepesi kápt. llt., 1480: Máriássy llt. A többire: Görgey llt. – V. ö. Wenzel. Bányászat tört. 99. Lásd a Berzevicziek, a szepesi káptalan és a menedékkövi kartauziak a. is.)
Grancsi cs. 1443: Dl. 13728; 1447: Dl. 14086.
Greb (csépánfalvi) cs. 1412: Acta p. Advoc. 104–77.
Hank (istvánfalvi) cs. 1439: Görgey llt.
Haraszti cs. 1425: Dl. 11653.
Helmes (hisfalvi) cs. 1416: Suppl. anal. Scep. II. 201. 1., 1447: Dl. 14086; 1474: Görgey llt.
Hisfalvi cs. 1480: Dl. 18327.
Jánosfalvi cs. Jánosfalván (1341. és 1487.) kívül 1423-ban Körtvélyesen. (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 66., 1487: Dl. 19238.)
Jekelfalusi cs. Egy család a jekelfalusi Fiasokkal és jekelfalusi Czepesekkel. Bírtak Jekelfalva, Szent-Margita, Folmark, Kojs. Zsakár helységekben és Jazor pusztán. (E birtokokat – Szent-Margitán kívül – 1477-ben a Szapolyaiak akarják elfoglalni.) E tájon bányáik is voltak. 1431-ben és 1479-ben ezenkívűl Ragyolcz, Szent-György, Szent-Lőrincz, Grancs helységekben és Velkenye pusztán is földesurak. 1479-ben a Bárczaiak leányágon követelik e birtokok részét. (1431., 1437., 1479: Máriássy llt., 1476: Dl. 26712; 1477: Dl. 26716., Wenzel. Bányászat tört. 99. – L. Fricsiek a. is.)
Kaczinkai cs. László 1474-ben (zálogban) Vereshegy. – János 1479-ben Nagy-Lomnicz, Haraszt és Farkasfalva helységekben. (Dl. 17602., Szepesm. tört. társ. évk. IV. 66.)
Kakas (delnei) cs. Olsaviczán. (1482: Máriássy llt.)
Kapi cs. A sárosmegyei Kapi várához kapták 1410-ben Pongráczfalvát. (1410: Kapy cs. llt. K. fasc. II. n. 21., 1440: Dl. 13589.)
Karácsonymezei (Drágfi) cs. 1443-ban igtatják őket a Madaras-féle aranyasi – és a Liptai-féle szent-lőrinczi jószágokba. (Szepesi kápt. llt.)
Kázmérfalvi cs. 1418-ban igtatják őket Ragyolcz, Szent-György és Szent-Lőrincz részeibe. (Máriássy cs. llt. -. V. ö. 1485: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 66: L. Mihályfalviak a. is.)
Kepes (mátéfalvi) cs. Kepes. Kepws. (1433: Görgey llt., 1433–4: Dl. 12568.)
Kéri cs. László, valamint Eperjesi András 1434-ben a megye alispánjai. (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 43.)
Kézsmárk város. 1429-ben Rókusz felét kapja Zsigmond királytól. 1464-ben igtatják Kis-Szalók részeibe. (Suppl. anal. Scep. II. 228. l. és Szepesi kápt. llt.)
Király (pikfalvi) cs. 1449: Máriássy llt. – 1476-ban (?) «Kral». (Akad. kézirattár.)
Koncz (olsaviczai) cs. 1439: Haz. oklt. 400.
Koritniki cs. A koritniki Lengyelekkel együtt szerepel. (1416: Dl. 10417; 1423: Máriássy cs. llt.)
Körtvélyesi cs. Földesurak: 1341-ben Körtvélyesen, 1415-ben Betlenfalván és Tronfalván (?). 1428-ban jogot formálnak: Dolina és Kis-Kolcsván helységekhez. 1434-ben bírnak Olsaviczán is. (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 66., 1428: Dl. 13508; 1434: Dl. 14010. L. betlenfalvi Tatárok a. is.)
Kövér (velezdi) cs. Földesurak: 1465-ben Ragyolcz, Szent-György, Szent-Lőrincz és Stevkfalva helységekben. (1418: Máriássy cs. llt., 1465: Dl. 16196.)
Krigi (csantafalvi) cs. 1487: Dl. 19238.
Kurta (filefalvi) cs. 1469. 1474: Muz. llt.
Landeki keresztesek. 1344-ben említtetik: «2 ville cruciferorum de Landek: Kehhelho et Henus.» Az előbbi alatt aligha érthetjük a Hanusfalva melletti Relyovot, minthogy ez 1351-ben: «Rulnow, Reliow» név alatt a lechniczi kartauziak birtokába ment át a menedékköviekéből. (Szepesm. tört. társ. évk. II. 62., Anjouk. okmt. IV. 471.)
Langwart (langwartdorfi) cs. 1424: Dl. 13504.
Lapispataki cs. Tamás 1439-ben a megye alispánja. (Görgey llt.)
Lechniczi kartauziak. 1319-ben Lechniczet kapják. 1326-ban pedig Nisicz patronatus jogát és tizedét. 1332-ben megveszik az ófalvi, 1337-ben a richwaldi soltészságot. 1337-ben Druget Villermes nádortól Ófalut kapják s 1344-ben Ujvágást is bírják. 1351-ben Relyov falunak jutnak birtokába. 1382-ben földesurak Plavniczon; 1409-ben Richwaldon kapnak részeket. 1455-ben pedig a Svábiaktól Gánfalván. (Szepesm. tört. társ. évk. II. 58. 1344: Anjouk. okmt. IV. 471., 1382: Dl. 10406.)
Lengyel király. Lásd a bevezetésben és Lubló vár a.
Lengyel (Lengyen, koritniki) cs. Lengel, Lengen dictus. Földesurak 1300-ban Koritnikon, 1445-ben Szent-Lőrinczen: 1448-ban zálogba veszik a Máriássyaktól Gerlachfalva és Batizfalva részeit. (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 66., 1416. és 1439: Dl. 10417. és 13390., 1448: Görgey cs. llt.)
Letonkövi kartauziak. L. a menedékkövi kart. a.
Levkfalvi cs. 1476: Akad. kézirattár, 1478: Muz. llt.
Liptai cs. L. Karácsonymezeiek és Szapolyaiak.
Lomniczi cs. 1453: Dl. 14599.
Lőcse város. 1441-ben igtatják Jemnik birtokába. 1453-ban ugyanezt kapja V. Lászlótól. A beigtatásnak azonban a Berzevicziek mindkét alkalommal ellentmondtak. (Akad. kézirattár., Dl. 14599. Lásd a város a. is.).
Madaras cs. L. Karácsonymezeiek a.
Mahálfalvi cs. Ugyanegy lehet a m. Reichel családdal. (1494: Dl. 25240.)
Máriássy (márkusfalvi) cs. Földesurak: 1209-ben Márkusfalván (Szent- Mihályon), 1328-ban Leszkovánon és Wagendrüsselen, 1353-ban Csetenyén, 1412-ben Batizfalván, (1433-ban Wagendrüsselen), 1435-ben Kis-Dománon is. 1466-ban új-adományúl kapják: (Wagendrüssel), Zavoda, Szaloba, Toplicza, Goldbach, Leányfalva, Csépánfalva, (Márkusfalva, Leszkován, Batizfalva), Gerlachfalva és (Csetenyetelke) helységeket. (Valószinűleg e család révén bírt a cseh miliczi Pazek Péter 1457-ben Márkusfalva, Teplicza, Goldenbach, Zaloba és Zavada helységekben.) E vidéken jelentékeny bányáik is voltak. (Wagner, i. m. I. 126. l. Szepesm. tört. társ. évk. IV. 67., 1353., 1412., 1456: Acta p. Adv. 104–77., 1433: Dl. 12558. – V. ö. Wenzel. Bányászat tört. 99. és l. a koritniki Lengyelek és Görgeiek a.)
Melczeri cs. L. Öszödfalviak a.
Ménárth (gánfalvi) cs. 1459: Muz. llt.
Menedékkövi (letánkövi) kartauziak. 1320-ban Schőnauban, 1366-ban Arnótfalva, Frankvágása, Rókusz és Farkasfalva helységekben kapnak jószágokat; 1358-ban pedig Mátéfalván szereznek. 1405-ben a Berzevicziektől Tamásiban és Gahánfalván, a Bótfalviaktól és Farkasfalviaktól Tamásiban vesznek részeket; 1411-ben meg a Tarköviektől Bicziren. 1416-ban (Tamási), Arnoldfalva és Miklósfalva részeibe, – 14(12-)18-ban Gargói Lászlónak Frankvágása, Farkasfalva és Rókusz helységekben bírt jószágába igtatják őket. Ez időtájt cserében Jánosfalván is szereznek jószágot. 1424-ben Frankvágását nádori itélet alapján kapják. 1437–8-ban Edösfalván, 1452-ben Erős- Miklósfalván földesurak. 1475-ben az urbánfalvi Sibak családtól vesznek zálogba részeket Urbánfalván. (1378: Dl. 6497; 1405: Dl. 9091; 1411: Dl. 9825; 1412–18: Dl. 9872; 1416. Szepesi kápt. llt. c. L. f. 1. 5., 1424: Dl. 31062; 1437–8: Dl. 13141; 1449: Wagner. Anal. I. 426. l., 1452: Dl. 14550; 1475: Dl. 17665. A többire nézve v. ö. Rupp. i. m. II. 211. l. Lásd Letonfalva a. is.)
Mihályfalvi cs. Kázmérfalvi és Mihályfalvi leányok bírják Mihályfalvát (l. ott) és tartozékait 1426-ban.
Miklósfalvi cs. 1489: Máriássy llt.
Mocsulyai cs. 1448-ban Jánosfalva helység és Micseletfalva pusztához tartanak jogot. (Máriássy llt.)
Nádasdi cs. 1428: Máriássy cs. llt.
Olaszi (Keresztelő Sz.-János) templom. 1404-ben kapja Zsigmond királytól Kolinfalvát, melynek birtokában (1494.) II. Ulászló is megerősíti. (Wagner. Anal. I. 272., 281.)
Olaszi város. L. a városok közt.
Olsaviczai cs. 1421: Muz. llt., 1480: Dl. 18327.
Öszödfalvi cs. 1418-ban igtatják őket (ellenmondás mellett, a Melczeriekkel, a Kázmérfalviakkal és velezdi Kövérekkel együtt) Ragyolcz, Szent-György és Szent-Lőrincz részeibe. (Máriássy cs. llt.)
Perényi cs. Lásd: Richnó, Lubló és Szepes várak, Podolin és Lubló városok s Keresztfalva helység a.
Pestyéni cs. 1461-ben igtatják őket Dolina és Körtvélyes részeibe. (Szepesi kápt. llt.)
Petróczi cs. 1456. 1463. sat. Petróczon. (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 63. és 67.)
Pezek P. (miliczi). Lásd a márkusfalvi Máriássyak a.
Pikfalvi cs. 1456: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 67. – 1375-ben egy Pikfalvi «Wyllam fi» Detre nevű nemes is élt e faluban. (Dl. 26564.)
Pócs (zsegrai, széki) cs. Lásd: Berzevicziek, Szapolyaiak és Tarköviek. (V. ö. 1412–14: Dl. 14008.)
Pohárnok (berzeviczi) István. L. Berzevicziek a.
Polyánkai cs. (Polyánkiak.) Földesurak: Polyánkon kívűl 1464-ben Henczfalván, 1466-ban Pongráczfalván és Harakóczon, 1489-ben Felső-Szalókon. (Dl. 16020., Szepesm. tört. társ. évk. IV. 68., Szepesi kápt. llt.)
Ragyolczi cs. 1447: Dl. 14109.
Reichel (Reier, mahálfalvi) cs. Betlenfalva és Istvánfalva részeit új-adományúl kapja 1422-ben. 1465-ben Szebold, halála esetére Mahálfalva, Ján(os)falva, Baldfalva, Kolbach és Nádasd helységeket és Betlenfalva részeit a Rozgonyiakra hagyja, a kik azonban e jószágokat (Mahálfalva és Betlenfalva kivételével), Szebold nótáztatván, még az ő életében (1467–8.) megkapják. (Dl. 11289., 16204., 16542., 16649. Lásd a savniki apátság birtokai a. is.)
Réti cs. 1412–14: Dl. 14008., Szepesm. tört. társ. évk. III. 75.
Rozgonyi cs. L. Szepes és Richnó várak s a mahálfalvi Reichel cs. a.
Sági cs. L. Tárczaiak a.
Sáska (csantafalvi) cs. 1412: Acta p. Advoc. 104–77.
Saskó (Sáska, ábrahámfalvi) cs. 1438: Görgey llt., 1450: Akad. kézir.
Savniki (szepesi) cist. apátság. 1294-ben Sztojánföldét bírja s Grénicz és Kubach fölött egyezkedik; 1347-ben Savnikra nézve kap kiváltságot a királytól. 1398-ban Kravlyán, Vikardi, Vidernek, Teplicze, Sunyava, Lucsivna, Mengusz és Alcznó helységekben is földesúr. 1411-ben Sztojánföldeért cserében Primfalvát kapja; 1425-ben a betlenfalvi Tatár, mahálfalvi Reichel és hisfalvi Dezső családok részére lemond Istvánfalváról. 1436-ban bírja Tepliczet is. (1398: Wagner Anal. III. 155., 1411: U. o. I. 422., 1425: Dl. 11653; 1436: Wagner. Anal. I. 426., Rupp. II. 237. – V. ö. Suppl. anal. Scep. II. 187. l.)
Scherfel (gahánfalvi) cs. 1446-ban Gahánfalván részeket zálogosítnak el a (betlenfalvi) Tatároknak. (Muz. llt.)
Schwarcz (berzeviczi) János. L. Dunajecz vár és a Berzevicziek a.
Sibak (urbánfalvi) cs. Sybak. – 1475-ben a menedékkövi kartauziaknak zálogosítnak el részeket Urbánfalván. (Dl. 17665. V. ö. 1494: Dl. 25240.)
Soldos (tanyai) cs. Farkasfalván és Rókuszon. (1424. 1438: Görgey llt. – L. Görgeiek a. is.)
Soldovár (csépánfalvi) cs. «Soldouar.» (1480: Dl. 18327.)
Sperndorf város. Tornalján. (1399. és 1416: Dl. 8420 és 10494.)
Stolai benczés apátság. 1333 óta részei voltak a Gargóiak adományából Mátéfalván. (Wagner. Anal. I. 409. – V. ö. 1378: Dl. 13485.)
Stoll János. Lőcsei polgár. 1475-ben Görgőn, Lomniczán és Malduron. (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 68.)
Svábi cs. 1294-ben Svábfalvát szerzik meg, 1414-ben földesurak: Sváb, Körtvélyes, Buson, Schewerberg, Lupnak, Helbeczvágása, Lisznecz, Szent- Margita és Kis-Domán helységekben; 1480-ban pedig Szent-Lőrinczen és Szent-Györgyön is. Azonos család a Tótfalvival, mely Tótfalván (1344.) és Arnótfalván (1405.) is földesúr. (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 21. 68., 1414: Dl. 10178.)
Szabó (csépánfalvi) cs. L, Görgeiek a.
Szapolyai cs. Ismétlés kikerűlése végett lásd: Szepes, Richnó és Dunajecz várak, Kézsmárk város, a főispánok közt a Szapolyaiaknál és a Jekelfalusiak a. – Zsegrán. mely előbb a zsegrai Pócs Mihályé volt; 1464-ben részeket adományoznak Liptai Pétérnek (Dl. 15654., 16011.)
Szepesi prépost és káptalan. 1248-ban IV. Bélától kapja Almást, s 1249-ben Szepesvárban torony-építésre alkalmas helyet; 1350-ben Hejmut és Leton falut, 1264-ben Viszoka pusztát. Ugyanekkor bírja Roskfalvát is. A század végén III. Endrétől azt a terűletet kapja, melyen később: Holló- és Kis-Lomnicz, Kalács (Kolacsko) és (hajdan) Kromló is állott. Birt Jamnik (?), a XIII. sz. vége óta (malmot) Ribnik, 1345-ben Kattuny, 1355-ben Krieg helységekben is. Ez időtájt a mai Kolcsva körűl is hagyományoznak részére jószágot. 1387-ben (zálogban) bírja (a mai) Pissaróczot, 1402-ben pedig a mai Lucskát. 1412–14-ben Csákányföldét (Rétit) vásárolják meg, a 30-as években Alsó-Szalókon földesurak. 1473 óta Aranyoson, 1475-ben Petróczon és Herkóczon, 1478-ban Alsó-Szalókon, 1480-ban pedig egy Görgei leánytól: Ragyolcz, Szent-Lőrincz, Szent-György és Stokfalva helységekben, már 1446-ban egy másik Görgeitől Szent-Margitán kapnak hagyományul jószágokat. (Rupp. II. 157., Szepesm. tört. társ. évk. IV. 98. sat., Wagner. Anal. I. 298., 1412–14: Dl. 14008.)
Szepesi (hisfalvi. urbánfalvi) cs. 1473-ban Ábrahámfalván is. (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 68:, 1454-hez: Lelesz. 51., – L. Görgeiek a. is.)
Szentandrási cs. 1412–18: Dl. 9872; 1423: Dl. 11289; 1494: Dl. 25244.
Szent-László város. 1336-ban: terre seu poss. Martonfölde, Machalfölde, Kelechenfölde, Gerlachfölde – tartoznak hozzá. Utóbbiat (Gerlachfelde, Kelechenfelde) 1344-ben is fölmerűlnek. (Wagner. Anal. I. 201., Anjouk. okmt. IV. 443.)
Szolnoki cs. Földesurak 1441-ben Domán, Lomnicz, Lesznicz, Edösfalu és Birbron helységekben. (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 69.)
Szomolnokbánya. L, a városok közt.
Szöllösi cs. 1437-ben Márton a megye alispánja volt. (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 43.)
Tabiás (jánosfalvi) cs. Jánosfalván és Micseletfalva pusztán. (1439: Dl. 13390., 1448: Máriássy llt.)
Tárczai cs. 1480-ban Alsó-Szalók felét a Ságiaknak zálogosítják el. 1498-ban bírnak: Krompach, Keresztfalva, Nerer, Béla és Puszta-Erdőfalva helységekben (pusztán?) (Jászó prot. A. f. 21., Acta p. Adv. 104–77. – L. Richnó vár a. ís.)
Tarkövi cs. 1438-ban zsegrai Pócs Mihálynak elzálogosítják (Kakas-) Lomnicz részeit. (Dl. 13228.) Ugyanitt birtokuk volt a rokon tarkövi Fogasoknak is. (1498: Acta p. Adv. 104–77. – V. ö. 1423: Dl. 11422.)
Tatár (betlenfalvi) cs. 1422–23-ban új-adományúl kapják Betlenfalva és Istvánfalva részeit. 1474-ben Dolina és Kis Kolcsva birtokába beengedik a göbelfalvi Göbel, Körtvélyesi és Edösfalvi családokat. 1483-ban bírnak Bélán, Vitfalván és Milajon is. 1487-ben Vitfalva felét a Csoltóiaknak (de Choltho) zálogosítják el. (Dl. 11289., 17525. és 33170; 1483: Szepesi kápt. llt. c. L. f. 8. No. 23. L a savniki apátság birt. és a gánfalvi Scherfel cs. a. is.)
Thurzó (betlenfalvi) cs. 1457-ben Pongráczfalván is földesurak. Máskép: Betlenfalviak. (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 68. – V. ö. Hazai oklt. 388. – L. Szepesvár a. is.)
Tompa (mahálfalvi) cs. 1423: Dl. 11289.
Topliczai cs. Idéz. l. Toplicza helys. a.
Toporczi (szalóki, kis-szalóki) cs. 1439-ben új-adományúl kapják kisszalóki részüket. 1455-ben Görgőn is van jószáguk. – (1439: Görgey llt., 1465: Szepesi kápt. llt.)
Tornak (csépánfalvi) cs. 1474: Dl. 17602.
Tótfalvi cs. L. Svábiak. – V. ö. 1416: Dl. 16417.
Tőke (csépánfalvi) cs. A család levéltárából ez alakban 1507-ben tűnik elénk. De a Görgey-levéltárban már 1483-ban fölleljük őket. (Dl. 22565.) Azonos cs. a Csépánfalvival? – (V. ö. Szepesm. tört. társ. évk. III. 7.
Turon (hisfalvi) cs. 1480: Dl. 18327.
Urbánfalvi cs. 1446: Muz. llt., 1450: Akad. kézirattár.
Usz (uszfalvi) cs. 1483-ban Polyánkon. (Szepesm. tört. társ. évk. 1V. 69. L. Görgeiek a. is.)
Vajdai cs. 1479-ben Haraszton. (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 69.)
Váralja város. L. a városok közt.
Várallyai cs. 1446-ban Körtvélyes, Dolyán és Kis-Kolcsva helységekben. (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 69.)
Vargócz cs. 1496-ban Svábfalván. (Szepesm. tört. társ. évk. i. h.)
Veres (hisfalví) cs. 1480: Dl. 18327.
Vitkfalvi cs. 1443: Dl. 13728.. 1483: Görgey llt.
Összesen: 142 birtokos.
