VÁROSAI:

Full text search

VÁROSAI:
Altendorf. (Antiqua villa.) L. Ófalu a.
Balmar. (Balmer.) L. Pálmafalva a.
Béla. Bela. Beela. Byala. (1072 (?) óta: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 104.) Opp. majd civitas. (Perényi llt., 1431–81: Dl. 12419.) Zálogos. 1498-ban Nerer és Erdőfalva közt sorolnak fel egy Bélát, mint a Tarezaiak birtokát. Béla várost – mely 1416-ban Nagy-Béla néven is előfordúl – Kézsmárk m. é. találjuk. (Suppl. anal. Scep. II. 201.)
Compositi villa. L. Káposztafalvánál.
Csötörtökhely. Civitas S. Ladislai regís. (1280: Wagner. Anal. I. 111.) Civitas Zenthlazlou. (1344: Anjouk. okmt. IV. 443., (1411–18: Dl. 13499.) S. Ladisl. alias Quintoforum. (1294: Jászó. prot. B. fol. 7.) Civitas Quintoforum. (1424: Wagner. Anal. I. 217., 1431–81: Dl. 12419.) Op. Chetherthekhel. (1479: Dl. 18282.) A lándzsás nemesség törvénykezési székhelye (locus sedis iudiciarie) 1514-ben, sőt mint látszik már 1406-ban is. (Dl. 13496.) Szent-László tiszteletére emelt templommal. – Ma Csötörtökhely, (Donnersmark) Lőcsétől kd.
Deutschendorf L. Poprád a.
Duránd. (Durelsdorf.) Dwrelsdorff opp. (1412: I. h.) Durand villa. (1431–81: Dl. 12419.) Zálogos. – Kézsmárktól dk. esik.
Edelén. (Edelény.) Odorinum poss. Edelin villa. (1283: Dl. 13467; Acta p. Advoc. 104–77.) Odorinum sive Edelen. Opp. Edelen. Cives de Edelen. (1435: Dl. 13467.) Ma Odorin, Igló m. dk.
Ellenbach. Eulenbach. Eylunbach. Ewlenbach. (1298 óta: Szepesm. tört. társ. évk. II. 108. 109., IV. 24.) Ulenbach. (1324: Szepesm. tört. társ. évk. III. 30.) Civitas 1418-ban. (Dl. 10740.) Ma Welbach, Szepes-Olaszi m. ny.
Ehdorf. L. Izsák a.
Felka. Welka. Filka. (1279 óta: Szepesm. tört. társ. évk. II. 109., III. 32.) Opp. Vilka. (1417: Suppl. anal. Scep. II. 204. és Acta p. Advoc. 104–77.) Zálogos.
Georgensberg. L. Szentgyörgy város a.
Gnézda. (Gnézna.) Villa Gnezna. (1288: Wagner. Anal. I. 195.) Genyzd v. (1344: Anjouk. okmt. IV. 471.) Gnezda, Knysna poss. (1408: Dl. 9431. 9432.) Gnysna opp. (1412: I. h. és Suppl. anal. Scep. II. 181.) Zálogos. – 1412-ben Zsigmond király városi rangra emelte. (Lásd: Lubló vár a. és a Bevezetésben is.) A megye ény. sarkában fekszik.
Gölniczbánya. Gulnuch. Gylnechbana. Gilnycz. Gelnecz. (1264. óta Szepesm. tört. társ. évk. II. 110. és 111., IV. 22. és 69. stb., Dl. 26704.) Stath Gelnicz. (1472–9: Dl. 34977. – V. ö. Wenzel. Bányászat tört.) A XIII. sz.-ban már civitas és vámhely. IV. Béla 1264-ben ujakat csatol a város régi szabadalmaihoz, melyeket (gyarapítva) IV. László, I. Lajos (1368. 1374.) és Zsigmond (1435.) királyok is megerősítnek. 1374-ben hozzátartoznak Zsakár, Folkmár, Prakfalva, Henczmanfalva, Remete, Svedlér és Abaczuk. – Domonkos rendi kolostorral 1457-ben. (L. a Bevezetésben is. – V. ö. 1374: Fejér. IX. 4. 564., 1457: Wagner. Anal. I. 427., Wenzel. Bányászat tört.) A megye dny. sarkában fekszik.
Igló. Nova villa. (1298: Fejér. VI. 2. 167.) Igloszasza. (1279: Wagner. Anal. S. I. 264.) Iglo. (1312: Fejér. VIII. 5. 79.) Iglow al. nom. Nova Villa. (1380: Suppl. anal. Scep. II. 134.) Cives, hosp. seu montani de Newendorph. (1399: Dl. 8420.) Nova civitas alias Iglo opp./!/ (1416: Dl. 10494.) Bányaváros. 1380-ban heti vásár tartásra nyer jogot I. Lajos királytól. Kiváltságait Zsigmond kir. 1435-ben erősíti meg. (Wagner. Anal. I. 219.) Zálogos.
Izsák. Isac villa. (1299: Szepesm. tört. társ. évk. II. 115.) Villa Isaac alias Eysdorff: (1462: Wagner. Anal. I. 278. – V. ö. Szepesm. tört. társ. évk. IV. 157.) Ma Zsákócz (Eisdorf), Kézsmárktól d.
Johannis villa. L. Olaszi a.
Káposztafalva. (Kapszdorf.) Kapusdorf. (1284: Szepesm. tört. társ. évk. II. 117.) Villa Compositi. (1298: Fejér. VI. 2. 167.) Kabisdorf. (1328: Wagner. Anal. I. 198.) Villa Kabuz. (1427: Suppl. anal. Scep. II. 224.) Civitas Kaposztafalva. (1440: Wagner. Anal. I. 222.) Lőcsétől dny. esik.
Kézsmárk. Kaszmark. Kesmark. (1269.) Kesemark. (1396.) Civitas Kesmarkt. (1404.) Forum Caseorum. (1307. 1447: Szepesm. tört. társ. évk. II. 109. 118. stb. és Wagner. I. 48–68. – V. ö. 1452: Dl. 14576., Századok. 1872. 683.) Már IV. Bélától nyert szabadalmakat. Zsigmond kir. 1417-ben önbiráskodását védi a szepesi városok comes-ével szemben (mi által a többi szepesi városoknál magasabb rangra emeli), majd 1435-ben megerősíti orsz. vásárait s más régi (leginkább kereskedelmi) kiváltságait. I. Ulászló 1440-ben a szepesi városok székhelyévé teszi, majd 1447-ben V. László nevében Giskra erősíti meg szabadalmaiban. Mátyás kir. 1463-ban czímer és vörös viasz használásának jogával ajándékozta meg; azonban nemsokára a Szapolyaiaknak adhatta, mert Imre 1464-ben és 1468-ban már a magáénak mondja s pl. 1498-ban István is. Kőfallal volt kerítve már 1404-ben, de azért a hussziták 1433-ban és 1441-ben is elfoglalták. Csak 1462-ben szabadult meg tőlök a város. Harminczadját már 1452-ben említik. Templomai: a Szent-Kereszt, s a falakon kívül Szent-Erzsébet és Szent-Mihály tiszteletére. (1269-hez és 1464-hez: Suppl. Anal. Scep. II. 10. és 286. 1., 1465-höz: Wagner. Anal. IV. 15., 1498-hoz: Acta. p. Advoc. 104–77. – V. ö. a Bevezetés és a főispánok a. és lásd Szepesm. tört. társ. Évk. IV. 58. 147. is.)
Kirchdorf. L. Váralja a.
Krompach. Korompah. (1437–69: Dl. 17110.) Krompah opp. (1450: Szepesi kápt. llt. met. Scep. Scr. III, f. 3. 17.) Crompach. (1460: Dl. 15524.) Richnó vár tartozéka gyanánt említik 1460-ban. (L. Lapsz helység a. is.)
Latina villa. L. Olaszi a.
Leibicz. Lubicza, Libisza, Lewbych, Leubicz. (1251 óta: Hazai oklt. 22., Szepesm. tört. társ. évk. III. 4. sat. 1294: Suppl. Anal. Scep. I. 390., II. 18., 1409: U. o. 153–165.) Oppidum 1412-ben. Zálogos. – Kézsmárk m. d. fekszik.
Lőcse. Leucha. Lejucze. Lewche. (1263 óta: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 23. 58., III. 3. sat., 1271: Wagner. Anal. I. 190.) Hapthschtath Leutsch. (1328: Wagner. Anal. I. 198.) Civitas Leutschoviensis. (1440: Wagner i. m. I. 84.) 1271-ben már a szepesi városok főhelye és ispánjok székhelye volt. Lőcsét magát azonban mint (szabad) kir. várost nem számították a 24 szepesi városhoz. Hozzátartoztak 1328-ban: Köperen, Wilksdorf, Friedrichsdorf, Durst és Gottfriedsdorf. – Kir. harminczadhivatalát már 1415-ből ismerjük. Maga a város azonban a harminczad alól már Zsigmond királytól (1419-ben) mentességet nyert, melyet 1439-ben Albert király is megerősített. Ugyancsak Zsigmond király ujította meg 1434-ben e városnak az egész Szepességre szóló árumegállító jogát is. E részben, s általában a város kiváltságaira vonatkozólag fontos – bár csonka – ítélet-levelet őriz ma is a város levéltára az 1437. évből. – Erődítéséről már a XIV. sz. elejéről maradtak fenn némi nyomok. 1318-ban föltűnnek: «die Vorwercken und Höwen.» 1400-ban körűlzárolta, de be nem vehette István nádor. Végűl Mátyás király a lengyelektől szenvedett káraik s egyszersmind a város megerősítésére mindenféle census fizetésétől fölmenti a város polgárait. Szent-Jakab tiszteletére emelt plebánia-templomának magva a XIII. századból való s nagy értékű középkori műkincseit korunkig meg birta őrizni. (L. Kézsmárk város a. és e megye Bevezetésében is. – V. ö. Dl. 10406., Magy. Tört. Tár. IX. 141., Szepesi kápt. llt. capsa P. fasc. 2. Nr 3., Lőcse város llt. IV. 1. és 2., VIII. 1. és Dr. Demkó Kálmán értekezése Lőcsének erődítéséről és védelmi rendszeréről.)
Lubló. 1256-ban tűnik föl s 1330-ban már vámhely. I. Lajostól 1342-ben Kassa város kiváltságait nyerte. 1408-ban és 1412-ben: «oppidum». (Olyblyo. Lwblo al. Lublau.) Harminczad-hivatala 1412-ben (és 1452-ben) már fennállt. Lubló vár sorsát követte. (L. ott és Fejér. IX. 1. 50., Szepesm. tört. társ. évk. IV. 24., 1462: Dl. 14576. – V. ö. 1352. 1412: Suppl. anal. Scep. II. 107. 184.) A megye ék. vidékén fekszik.
Márkusfalva. Marci villa. (XIII-XIV. sz. Szepesm. tört. társ. évk. III. 8.) Szent-Michal-Ur. (? 1328: Suppl. anal. Scep. II. 70.) Sanctus Michael. (1331: Acta p. Adv. 104–77.) Marcusfalua. (1426: Dl. 11653; 1443: Dl. 13728.) Villa Marci oppidum. (1433: Görgey llt.) Iglótól dk. esik. Törzsbirtoka volt a Máriássy családnak, mely előnevét is innen vette. 1423-ban vámját is emlegetik. (Fejér. X. 6. 575.)
Matzdorf. (Mátéfalva.) Villa Mathei. (1251. 1285: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 24., III. 9., 1308: Suppl. anal. Scep. II. 30.) Matzdorf. (1279: Fejér. V. 2. 598.) Opp. Madttsdorff (1412: Suppl. anal. Scep. II. 107.) Zálogos. – Ma inkább: Matheócz, Kézsmárktól dny.
Ménhard. Verben. (1294: Suppl. anal. Scep. II. 19.) Villa Meynhardi quae Virbo appellatur. (1312: Suppl. anal. Scep. II. 42:) Werbew. Villa Menhardi. Menartwalddorf. Menhardsdorff. (1251 óta: Haz. oklt. 22., Szepesm. tört. társ. évk. III. 10.) Az elzálogosításkor: opp. Maynharthsdorff. (I. h.) Kézsmárktól d. esik s Virbo vagy Virbov nevet is visel.
Miehelsdorf. Villa Michaelis. (1317: Szepesm. tört. társ. évk. III. 10.) Opp. Michelsdorff. (1412: Suppl. anal. Scep. II. 107.) Zálogos. – Ma Michelsdorf vagy Sztrázsa, Poprád m. k.
Mühlenbach. Millenbach villa. (1298: Fejér. VI. 2. 168.) Millumbach. Müllenbach. (1318: Fejér. VIII. 5. 108., 1328: Wagner. Anal. I. 198. – V. ö. Szepesm. tört. társ. évk. IV. 157.) Kézsmárktól dny. esik.
Nagy-Szalók. L. Szalók v. a.
Nova villa. (Neudorf.) L. Igló a.
Odorin. L. Edelény a.
Ófalu. Ofalu. (1108 óta: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 36.) Aldendorf. (1382: Dl, 31110.) Opp. seu villa Ofalw. (1410–1473: Dl. 9641; 1453: Kassai titk. llt. «Tricesimalia.») Antiqua villa. (1411. 1474: Wagner. Anal. I 2. és 20.) A Drugethek adományából 1337 óta a lechniczi karthausi kolostor birtoka. Kir. harminczadhivatallal. – A megye é. határszélének közepe táján fekszik.
Olaszi. Olaszi. (1265: Fejér. IV. 3. 312.) Villa Latina. (1270: Hazai oklt. 379. L. 1399: Supplem. anal. Scep. II. 140.) Villa Johannis. (1317: Szepesm. tört. társ. évk. II. 117.) Opp. Wallendorf. (1404: Wagner. Anal. I. 272. – V. ö. 1328: Wagner, i. m. I. 198.) Olozy alias villa Latina. (1487: Wagner, i. m. I. 280.) Zálogos. Hozzá tartoztak 1328-ban: Jánosfalva, Olcznó és Kolinfalva. – Ma Szepes-Olaszi, Váraljától d.
Ó-Lubló. L. Lubló a.
Pálmafalva. (Palmesdorf.) Villa Palmarum. (1298: Szepesm. tört. társ. évk. III. 14.) Villa Baltmani. (1307: U. o. II. 103.) Palmesdorf. (1328: Wagner. Anal. I. 198. – V. ö. Szepesm. tört. társ. évk. IV. 157.) Balmar. Balmer. (1412: Acta p. Advoc. 104–77.) Balmar. (1413: Suppl. anal. Scep. II. 193.) Ma Pálmafalu (Harikócz), Igló mellett é.
Podolin. Podolin. (1244: Fejér. IV. 1. 353.) Paladyn. (1382: Dl. 6905.) Civitas murata Podalen. (1408: Dl. 9432.) Civitas Podolyn muro circundata. (1409: Dl. 9535.) Opp. Podolinyecz cum fortalicio. (1412: Dl. 9984. – V. ö. Wagner. Anal. I. 211., 1442-hez: U. o. 223. 1455-höz: Suppl. anal. Scep. II. 276.) Vámszedő, kőfallal kerített város volt, s a XV. sz.-ban Lubló várához (l. ott) tartozott, melynek sorsát követte. Zsigmond kir. 1409-ben Perényi Imrének megengedi, hogy e város falain belül erősséget (bokkam seu fortalicium) építhessen; 1412-ben pedig (az elzálogosítás előtt) a szabad városok sorába veszi föl Podolint. I. Ulászló 1442-ben e vidék árúlerakó-helyévé (depositum generale) teszi. 1449-ben várát a csehek (Komorovszki) kezén találjuk. (Száz. 1878. VIII. 110.)
Poprád. Poprad. (1256: Suppl. Anal. Scep. II., 1287: Fejér. V. 388.) Poppart. (1326: Wagner. Anal. I. 445., 1439: Suppl. anal. Scep. II. 267.) Villa Teutonicalis. (1298: Fejér. VI. 2. 168.) Teutschendorff. (1328: Wagner. Anal. I. 198.) Opp. Dewchendorff. (1412: Dl. 9984.) Popraph. Popragh. Pogragh. (1436: Suppl. anal. Scep. II. 265.) Zálogos. – Kézsmárktól dny. esik.
Quintoforum. L. Csütörtökhely a.
Quirinus Sanctus. 1298: Wagner. Anal. I. 266., V. ö. Szepesm. tört. társ. évk. IV. 157. – Ma Kurimján (Kirn), Lőcse m. dny.
Ruszdorf. (Ruszkin.) Villa Ruskeny. (1277: Wagner. Anal. I. 296.) Risdorff. (1312: Wagner. Anal. I. 198.) Opp. Rwsdorff. (1412: Dl. 9984.) Zálogos. – Ma Riszdorf vagy Ruszkin(ócz), Kézsmárktól dk.
Sperndorf. (Villa Sperarum.) Villa Ursi. (1263–1328: Szepesm. tört. társ. évk. III. 30.) Villa Sperarum. (1263: Fejér. VI. 3. 138.) Cives, hospites et populi de Sperendorph. (1399: Dl. 8420; 1416: Dl. 10494.) Ma Illésfalva is, Lőcsétől dny.
Stilbach. L. Lassupatak a.
Sümeg. (Somogy.) Sumug. (1254: Fejér, IV. 2. 211., 1361: Dl. 5102. V. ö. Szepesm. tört. társ. évk. IV. 157.) Somogy. (1382: Dl. 6905.) A mai Szepes-Sümeg (Szmizsán), Igló m. kissé ény.
Swedlér. Tres Swedler. (1338: Wagner. Anal. I. 203.) Opidum nostrum – regis – Swedler. (1459: Dl. 15363.) SzomolnokbányátóI (l. ott) é. felé esik.
Szalók. (Slakendorf.) Slakendorff. (1312: Wagner. Anal. I. 198.) Slauk villa. (1318: Fejér. VIII. 5. 109., V. ö. Szepesm. tört. társ. évk. IV. 157.) Schlaukendorff (1362: Suppl. anal. Scep. II. 112.) Slangdorff. (1407: Suppl. anal. Scep. II. 151.) Oppidum Nagy-Szalok. (? 1454: U. o. 275. 276.) Már 1312-ben a kiváltságos szász községekhez tartozott. – Ma Nagy-Szalók (Nagy-Szálok), Kézsmárktól dny.
Szent-György. Forum Sabbathe. (1256: Suppl. Anal. Scep. II. 8.) Sanctus Georgius. (1289: Szepesm. tört. társ. évk. III. 20. és 1427: Suppl. anal. Scep. II. 224.) Mons Sancti Georgii és Civitas montis S. G. (1317. és 1411: U. o. 11., 1380: Suppl. anal. Scep. II. 135.) Opp. Georgenbergh. (1412: Suppl. anal. Scep. II. 107.) Zálogos. 1380-ban I. Lajos királytól szombati napra heti vásár jogot nyert. – Ma Georgenberg vagy Szepes-Szombat, Poprád m. ék.
Szent-László. L. Csötörtökhely a.
(Szepes-)Szombat. L. Szent-György a.
Szomolnok(-bánya). Semelnech. (1327: Anjouk. okmt. II. 284.) Civitas Smulnuczbanya. (1332: Wagner. Anal. I. 200.) Szmolnicza. (1397: Dl. 16128.) Civitas nostra Smolnycz – Zsigmond király levele szerint. (1437: Dl. 13037.) Smolnyczbanya. (1439: Dl. 13417.) I. Károly 1327-ben Selmeczbánya város kiváltságaival ajándékozza meg. 1338-ban pedig e várost és Gölniczbányát a határaikon belűl fekvő három Swedlér és Remete birtokába igtattatja. Majd 1344-ben Lassupatak vagy Stilbach bányahelyet itéli oda e városnak a tárnokmester. (Wagner. Anal. I. 203. 204. és Wenzel. Bányász. tört., i. h.) A megye dk. sarkában találjuk.
Ursi villa. L. Sperndorf a.
Wagendrüssel. Villa Vagundriczul. (? 1290: Suppl. Anal. Scep. II. 16.) Wagendruczul. (1315: Fejér. VIII. 5. 97.) Wagendresser. (1346: Anjouk. okmt. IV. 569.) Wagondruzel. (1354: Fejér. IX. 2. 336.) 1290-ben alakúlt, s szintén a szomolnoki jog vidékéhez tartozott. 1358-ban Nagy Lajos a IV. Lászlótól és I. Károlytól nyert, talán városi kiváltságokban erősíté meg. A markusfalvi Máriássyak bírták. (L. ott és Wenzel, Bányászat tört. 76. 82.) Ma Merény, Göllnieztől ny.
Wallendorf. L. Olaszi a.
Váralja. Suburbium. (1281: Wagner. Anal. I. 301., 1452: Dl. 14576.) Opp. Kyrchdorff. (1328: U. o. I. 198., 1412: Dl. 9984.) Civ. Waralya. (1412: Suppl. anal. Scep. II. 176., 1418: Dl. 10740; 1456: Szepesm. tört. társ. évk. III. 32. – V. ö. Rupp. II. 167.) Hozzá tartoztak 1328-ban: Kolbach, Heinrich Richtersdorf és Nádas. Szent-Ágoston remetéinek Szent-Erzsébetről nevezett perjelségével, s B.-Szűzről nevezett pleb.-templommal. 1442-ben «claustrum B. Elisab. begine» merűl föl e városban, mely a nevezett perjelséggel nem lehet azonos. (Szepesi kápt. llt.) 1456-ban V. László királytól orsz. vásárjogot nyert e város. Különben szintén a zálogosok közé tartozott. (Suppl. anal. Scep. II. 279–280. l.) Ma Szepes-Váralja (Kirchdrauf), Lőcsétől kd.
Verbő. (Verbó.) L. Ménhard város a.
Összesen: 36 város.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi