HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Akli. Akly. (1337: Fejér. VIII. 4. 276., Lelesz. A. 65.) A mai Fekete-Ardótól délre esik.
Almás. Almas. (1319: Tegze Zsigm. lev., 1476: Lelesz. metal. Ugocsa. D. E.) A mai Fertős-Almás, Csedreg és Kökönpösd szomszédságában, a melyekkel együtt járják meg határát. (1476.)
Alsó-Csongva. L. Csongva a.
Alsó-Gércze. L. Gércze a.
Alsó-Sárad. L. Sárad a.
Alsó-Sásvár. L. Sásvár a.
Andrásfalva. Kis-Andrásfalva. (1411: Ujhelyi cs. llt., 1423: Századok. 1888. 743.) Kysandorpasfalwa. (1431: Ujhelyi llt.) Andrasfalwa. (1461: Lelesz. 72. 4.) Ma puszta Tivadar m.
Ardó. Két ily nevű helység volt – s van ma is – e megyében. Egyik a mai Fekete-Ardó, mely 1471-ben e néven (Fethewardo) is előfordúl s Nyaláb várához tartozott. (L. Szászfalunál is.) A másik a Nagy-Szőllős m. fekvő mai Szőllős-Végardó. Utóbbi 1300-ban szintén Fekete-Ardó néven merűl föl, valamint 1351-ben és 1388-ban (határjárások) s 1417-ben is. 1361-ben – mint Ardo – heti vásár jogot nyer. 1472-ben nevezik tudtommal először: Zewlewswegyardo-nak, és 1478-ban «Zeles Ardo»-nak. – Különben: «Ordow, Ordw, Ordo, Ardo» formában tűnnek föl rendszerint. (Lelesz. metal. Ugocsa 8. 10.. Perényi cs. llt. – Szőllős-Végardóra nézve: Ujhelyi cs. llt.)
Bábony. Babon. (Határát megjárják 1319-ben: Perényi cs. llt. – V. ö. 1464: Perényi cs. llt., 1488: Kár oklt. II. 530.) Halmitól k. esik.
Batár. Bathaar. Bathar. Bathor. (1319: Zichy okmt. I. 164., 1350. 1383. 1418. 1465. 1474: Márm: szig. lyc. gyűjt., 1388: Lelesz. met. Ugocsa. 21., 1449–59: Lelesz. 61. 42. és 70. 46., 1418. 1435: Károlyi oklt. II. 38., 154., Száz. 1888. 743.) Flandriai telepítvény volt. 1474-ben földesurai a Vetésiek kérésére a király Ugocsamegyéből Szatmárba helyezi át. – Fekete-Ardótól dny. találjuk.
Batarcs. Batharch. (1405: Perényi cs. llt., 1454: Dl. 24541.) Komlóssal együtt említik, a mely mellett ma is megtaláljuk.
Bekény. (Bökény.) Beken. (1381: Lelesz. 234., 1431. 1436: Ibrányi cs. llt., 1461: Dl. 31760.) Buken. Bewken. (1380: Századok. 1888. 742.) Ma Bökény, a Tisza partján, Tisza-Ujlaktól dk.
Belzsefölde. Belsefelde poss. (1416: Ujhelyi cs. llt.) Bökény határában feküdt.
Bodnya. (Bonnya.) Banna poss. (1300: M.-szig. lyc. gyűjtem.) Bonya pred. (1446: Lelesz. elench. statut.) Bonya poss. (1451: Lelesz. elench. statut.) Bodnya pred. (1481: Lelesz. elench. statut.) Sárvár és Egres helységekkel együtt emlegetik. Ma puszta, Szirma m.
Csama(-falva). Chamafalva. (1337: Lelesz, metal. Ugocsa. 26., 1431: Ujhelyi cs, llt.) Chama. (1450: Századok. 1888. 744.) (Fekete-) Ardó szomszédságában említik (1337.). a melyhez közel (d. ny.) találjuk még ma is Csoma néven.
Csarnatő. Chornathew. Cornatu. Chamathu. (1454: Dl. 24541. és 1471: Lelesz. D. 203.) Oláh falu volt. Tisza-Kirvától – a melylyel együtt említtetik – d. ny. esik.
Csatóháza. (Csatófalva:) Chatofalva. (1332: Ujhelyi cs. llt. Határjárás.) Chatohaza. (1379: Lelesz. metal. Ugocsa. 25., 1461: Lelesz. 72. 4.) Chathofalwa. (1447: Lelesz. 2.) Ma (Csatóháza néven) puszta a Tisza m.. Tivadar helység közelében.
Csedreg. Chedrek. (1476: Lelesz. metal. Ugocsa. D. E.) Ma Csedreg vagy Csedregfalva, Kökönyösd m., a melylyel együtt járják meg határát 1476-ban.
Csepe(-falva). Chepe al. nom. Theleky. (Thelki. Theluk. Thelek) (1393: Száz. 1888. 742., 1397: Lelesz. metal. Ugocsa. 12., 1476: U. o. D., 1478: U. o. X., 1476: Perényi cs. llt.) Chepefalwa. (1469: Lelesz. elench. statut.) A Fekete-Ardó m. fekvő mai Csepe helység.
Csongva. Chongwa. (1351: Ujhelyi cs. llt.) Alsochongwa. Felsewchongwa. (1454: Dl. 24541; 1471: Perényi cs. llt.) Cungua. (1458: Ujhelyi cs. llt.) Ma Nagy- és Kis-Csongva a Borsova mentén, Nagy-Szőllőstől é.
Dabolcz. Daboucz. (1414: Lelesz. elench. statut.) Dabocz. (1451: Károlyi oklt. II. 287.) Halmi tőszomszédja.
Diákfalva. L. Gyakfalva a.
Dob. Dob. (1372: Ujhelyi cs. llt., 1396–1410: Dl. 8149; 1396:. Fejér. X. 8. 413., 1456: Lelesz. 67. 1.) Ma Dobitó puszta, Fancsika m.
Dubócz. Dubouch és Kethkapulnamezew – nevű falvak 1351-ben az Ujhelyiekéi. (Ujhelyi cs. llt.) Dubóczot meg kell különböztetnünk a föntebbi Dabolcztól. – A XV. századot aligha érték meg.
Egres. Egrus. (1386: Perényi cs. llt., 1366: Lelesz. metal. Ugocsa. 10.) – Nagy-Szőllőssel és Szőllősvég-Ardóval határos.
Fancsika. Fanchyka. (1356. 1396: Fejér. IX. 2. 11., X. 8. 413., 1456: Lelesz. 67. 1.) Nagy-Szőllőssel d. ny. határos.
Farkasfalva. 1461: Lelesz. 72. 4. A szomszédos Csatóházával kapcsolatosan fordúl elő. Tisza-Ujlaktól dk. esik.
Fekete-Ardó. L. Ardó a.
Feketepatak. Feketeupotok poss. (1295: Károlyi oklt. I. 21., 1356. és 1431: Lelesz. metal. Ugocsa. 10. 13.) Nagy-Szőllőstől ny. é. találjuk. a melylyel határa hajdan összeért.
Fel-Szász. L. Szászfalu a.
Felső-Csongva. L. Csongva a.
Felső-Gércze. L. Gércze a.
Felső-Sárad. L. Sárad a.
Felső-Sásvár. L. Sásvár a.
Forgolán(-falva). Forgolanfalwa. Forgolan. (1451: Károlyi oklt. II. 289., 1478: Lelesz. elench. statut.) 1300-ból ismerjük Domonkost a Forgolán fiát (M.-szig. lyc. gyűjt.) Ma Forgolány, Fekete-Árdótól nyd.
Gércze. Alsogercze. Felsewgercze. Gerch utraque. (1405. 1471: Perényi cs. llt.) Oláh falvak voltak. Ma Nagy- és Kis-Gércze (a megye dk. sarkában), mely néven 1471-ben szintén előfordúlnak. (Lelesz. elench. statut.)
Gödényháza. Geudinhaza. (1466: Lelesz. met. Ugocsa. 19.) Nagy-Szőllőstől kd. esik.
Gyakfalva. Diakfalva. Dyakfalva. (1384. 1426: Szírmay. Cottus Ugocsens. 165.) Gyakfalva. (Nemesi névben. 1409: Vécsey cs. llt. fasc. 1. n. 98., 1450: Ujhelyi cs. llt., 1451: Károlyi oklt. II. 288.) A mai Nevetlenfalunak felel meg, Halmi m. ény.
Gyula. Gywla, Gula. (1430: Fejér. X. 7. 232–5., Dl. 24541., 1471: Perényi cs. llt.) Szóllőhegyeit különösen említik. Fekete-Ardótól kissé dk. fekszik.
Halászfölde. L. Nyiri a.
Halmi. Halmy. Holmy. (1244: Fejér. V. 2. 167. Határjárás 1319-ben Perényi cs. llt., 1446–83: Dl. 13959., Károlyi oklt. II. 524. 530., 1493: Lelesz. 18.) A tiszántúli járás egyik főhelye. 1493-ban orsz. vására volt, sőt talán már előbb is s így az «oppidum»-ok közé lenne sorolható.
Heteni. (Hetény.) Hethen. Hetheni. Hetyeny. (1397: Lelesz. metal. Ugocsa. 12., 1435: Lelesz. B. 270., 1461–1462: Eszterg. prim. llt. eccles. n. 1.) Ma Heteni, a Tisza partján, Fekete-Ardó m.
Kápolnamező. (Két-Kápolnamező.) L. Dubócz a.
Karácsonfalva. Karachini. (1310: Ujhelyi cs. llt.) Karachonfalwa. (1481: Ujhelyi cs. llt.) A mai Karácsfalva, Tisza-Ujlak mellett ék. (Lásd: Ujhely alatt is.)
Karaszló(-mező). Poss. Koroschtomezew. (Határjáráskor 1460 körűl: Dl. 35810.) Kyskarazlo. Naghkarazlo. (1490: Perényi cs. llt.) Ma Alsó- és Felső-Karaszló a megye északi vidékén. 1460-ban egy ízben Beregmegyéhez számítják. (Lelesz. elench. statut. )
Keresztur. Keresztur. (1351: Zicky okmt. II. 461.) Kerezthwr. Keresthvr. (1421: Ujhelyi cs. llt., 1446–83: Dl. 13959; 1448: Lelesz. 60. 3.) A mai Tisza-Keresztur, Tisza-Ujlaktól é.
Kérő. (Körő.) Kyru. (1396–1410: Dl. 8149.) Kwrew. (1408: Ujhelyi cs. llt.) Kerew. Kewre. (1411: Ujhelyi cs. llt.) Kewrew. (1442: Hevenessy gyűjt., 1459: Lelesz. 67. 1.) Vámhely volt. (1442.) Ma puszta Verbőcz határában.
Királyháza. Kyralhaza. (L. Szászfalu.) Nagy-Szőllős mellett k. é. fekszik.
Kirva. Kyrwa. (1445. 1471: Perényi cs. llt.) Oláh falu volt. – V. ö. 1430: Fejér. X. 7. 232.,145?: Dl. 24541.) Ma Tisza-Kirva, nem messze Huszttól nyugat felé.
Kis-Andrásfalva. L. Andrásfalva a.
Kis-Karaszló. L. Karaszló a.
Komját. Komyath. (1431: Lelesz. metal. Ugocsa. 13.) Magyarkomyath. Orozkomyath. (1490: Perényi cs. llt.) Ma Magyar-Komját és Nagy-Komját. Nagy- Szőllőstől ény.
Komlós. Komlos. (1454: Dl. 24541.) Nyaláb várához tartozott. – Nagy-Szőllőstől dk. esik.
Kőkényesd. (Kökényes.) Kykenyes. Kukenesd. Kewkenyed. Kekenyes. (Határjárása 1319-ből: Perényi cs. llt., 1351: Zichy okmt. II. 461. – V. ö. 1446–83: Dl. 13959; 1447–1488: Károlyi oklt. II. 263. 530., 1462: Lelesz. D. 222., 1474: Lelesz, metal. Ugocsa. D.) Ma Kökönyösd, Halmi m. d.
Láp. Laap poss. (1428: Fejér. X. 6. 924.) Lap pred. (1468: Lelesz. elench. statut.) Ma puszta, Fancsika határán.
Lukova. L. Beregmegyében.
Magyar-Komját. L. Komját a.
Mátyfalva. (Mágyfalva.) Maghfalwa. (1411: Ujhelyi cs. llt., Lelesz. metal. Ugocsa. 11., 1481: Ujhelyi cs. llt.) Mathfalwa. (1477: Ujhelyi cs. llt.) Verbőcztől d. esik.
Miszticső. L. Beregmegyében.
Nagy-Karaszló. L. Karaszló a.
Nagy-Szász. L. Szászfalu a.
Nyiri. Nyry. (1332: Anjouk. okmt. II. 21.) 1351-ben az Ujhelyiek panaszkodnak, hogy e birtokukat, mely soha más nevet, mint «Nyry» nem viselt, a szőllősi vendégek elfoglalván «poss, Halazfeulde» néven használják. (1351. 1458: Ujhelyi cs. llt.) Ma Nyires néven dűlő Tisza-Ujhely m.
Orosz-Komját. L. Komját a.
Oroszi. Orozy. (1365., 1424., 1452., 1479: Lelesz. elench. statut., Lelesz. metal. Ugocsa. I.) A mai Sáros-Oroszi, Beregmegyében.
Öszödfalva. Euzedfalva. (1401: Századok. 1888. 742., 1431: Ujhelyi cs. llt.) Ewzethfalwa. (1435: Ujhelyi cs. llt.) Ezetfalu. (1450: Száz. 1888. 745.) Heozudfalwa. (1461: Károlyi oklt. II. 289.) 1300-ból ismerjük Öszödöt (Euzud) az Eszen fiát. (M.-szig. lyc. gyűjt.) Ma puszta Heteni m.
Pásit. Paasth. Pasit poss. (Határjárása 1319-ből: Perényi cs. llt. – V. ö. 1461: Lelesz. 72. 5., 1446–83: Dl. 13959.) A mai Pást legelő őrzi emlékét, Halmi m.
Péterfalva. Villa Petur. (Váradi reg. Endlichernél. I. II.) Petherfalwa. (1461: Lelesz. 72. 4.) A Tisza m. fekszik, Tisza-Ujlaktól dk.
Rakasz. Rakas. (1300. 1451: Ujhelyi cs. llt.) Rakaz. (Perényi cs. llt., 1390. és 1415: Lelesz. elench. statut. ) A mai Rakasz, Nagy-Szőllőstől ék. Megvan a határj. oklevélben említett «nagy út» is Szőllős és Rakasz közt, mely egyfelől Huszt, másfelől Ujlak és Beregszász felé s tovább vezet. Vámja (mely már 1300-ban is fennállt) az Ujhelyieké volt.
Rákócz. L. Beregmegyében.
Salánk. Salank. (1431: Lelesz. metal. Ugocsa. 13., 1462-ból: Századok. 1871. 657.) Ény. esik Nagy-Szőllőstől, melylyel határa hajdan összeért.
Sárad. Felsew- és Alsosarad, -od, -agh. (1454: Dl. 24541; 1471: Perényi cs. llt.) Sard. (1458: Ujhelyi cs. llt.) Orosz falvak voltak. A megye ék. részében megtaláljuk ma is mindkettőt.
Sásvár. Saswar. Saaswar. (1300: M.-szig. lyc. gyűjt., 1370: Lelesz. metal. Ugocsa 4., 1451: Károlyi oklt. II. 286., 1464: Perényi cs. llt.) Alsó- és Felső- Sásvár. (1413: Szirmay. i. m. 117.) A XV. század közepén Sásvár volt a «locus sedis judiciarie comitatus de Ugocsa». T: Ujlaktól k. fekszik, közel a Tiszához, melyen át itt vezetett a «vadum liberum». (1450: Lelesz. elench. statut.)
Szárazpatak. Zarraspathaka. Zarazpatak. (1454: Dl. 2454l., 1471: Perényi cs. llt.) Pathak. (1459: Lelesz, elench. statut. ) «Villa volachalis» volt. Komlós és Nagy-Tarna közt fekszik. Oláhul: Valleszaka.
Szászfalu. A «hospites de Felzaz apud domum nostrum (Királyháza) in Vgacha» 1272-ben nyerik első szabadalmaikat V. István királytól. Majd 1351-ben I. Lajos király Nagy-Szász (Nogzaaz), Királyháza, Ardó és Verécze – Nyaláb kir. várhoz tartozó helységeknek együttesen ad jogot birójuk és plébánusuk szabad választására (a nagy-szászi plébánus kinevezését azonban magának tartja fenn), megszabja adójokat, s szabályozza igazságszolgáltatásukat. A század végén Nyaláb várral együtt e városkák is a Perényiek kezére kerűltek s bár mindig egymás mellett említtetnek, mint a vár (magyar) tartozékai, sohasem nevezik őket oppidum-oknak. Szászfalu már 1378-ban e néven tűnik föl. 1364-ben egy ízben: Ugachazaaz alakban. Fekete-Ardó tőszomszédja. (Perényi cs. llt., Ujhelyi cs. levéltár. – V. ö. Nyalábvár.)
Széphegy. Zephegh poss. (1405: Perényi llt., 1454: Dl. 24541.) Nyaláb vár tartozékai közt tűnik föl.
Szirma. Zirma. (Határjárás 1251-ben: Ujhelyi cs. llt., Szirmay i. m. 107.) A Tisza partján fekszik, Ujlaktól k.
Szőllősvég-Ardó. L. Ardó a.
Tamásváralja. (Tamásfalva.) Thamasfalwa. (1364: Kállay cs. llt.) Thamaswaralya. (1464: Perényi cs. llt.) Waralya. (1447: Károlyi oklt. II. 263., 1488: U. o. II. 580., 1446–83: Dl. 13959; 1482: Lelesz. metal. Ugocsa. Z.) Tamásvárát a Káta nemzetségből való Tamás rakatá Bábony határában, a XIII. sz. második felében. A XIV. sz. elején (1323.) e vár már elpusztúlt ugyan, de néhány évtized múlva ujra állt – Bábony vára néven. A XV-ik században nem látjuk nyomát. Tamásváralja falu azonban – e néven – máig is fenmaradt s Halmitól k. é. esik. (V. ö. Zichy okmt. I. 56. 248., IV. 299., Komáromy András értekezése, Turul. 1887. 166. 170.)
Tarna. Tarna. Thorna. (1471. 1486: Perényi cs. llt., Dl. 24541.) Oláh falu volt. Ma Nagy- és Kis-Tarna, Nagy-Szóllőstől k.
Tekeháza. Thekehaza. (1405. és 1471: Perényi cs. llt., 1454: Dl. 24541.) Száraz és vizi vámja is volt. – Nagy-Szőllős m. a Tisza tulsó partján fekszik.
Telki. (Telek.) L. Csepénél.
Terebes vagy Tőke-Terebes vagy Tur-Terebes. Terebes. Turterebes. Theketerebes. (1319: Zichy okmt. I. 164., 1321. 1471: Petényi cs. llt., 1449: Századok. 1873. 628., 1454: Dl. 24541. – V. ö. Fejér. X. 7. 232.) Vámszedő hely már 1321-ben. – Ma Tur-Terebes, Halmitól dk.
Tivadarfalva. Tywadarfalwa. (1459: Lelesz. metal. Ugocsa. I.) 1300-ból ismerjük Ábrámot a Tivadar fiát. (M.-szig. lyc. gyűjt.) Ma Tivadar, Fekete-Ardótól ny.
Turcz. Thwrcz. (1488: Károlyi oklt. II. 530., 1446–83: Dl. 13959.) A megye dk. határán fekszik.
Ugocsa. Plebanus de Hugacha. (1332–7: Páp. tiz.-l. 330.) Ma egy dűlő őrzi nevét Szászfalu határában Szabap pusztán.
Ujfalu. Wyfalw. – 1470-ben Nyaláb vár tartozékai közt említik. Ma Sós-Ujfalu és Ilonok-Ujfalu helységek vannak e megyében. Nagy-Szőllőstől k. és ény.
Ujhely. Eredeti neve Nyirtelek. Ennek terűletén alapították a Hunt-Pázmán nemzetség némely tagjai Karácsonfalvát, Ujlakot és Ujhelyet 1300–1310 közt. Utóbbi 1310-ben már fönnállt. (Komáromy András szíves közlése az Ujhelyi cs. llt. nyomán.) Wyhel. (1458: Lelesz. 69. 52.) A mai Tisza-Ujhely, Tisza-Ujlak mellett k. é.
Ujlak. Wylak. (1304: Fejér. VIII. 1. 174., 1445: Dl. 31519; 1461: Dl. 31759. 31760. 31761) A mai Tisza-Ujlak a megye nyugati részében. (Lásd: Ujhely a. is.)
Váralja. L. Tamásváralja a.
Veléte. Welehthe. (1325: Lelesz. metal. Ugocsa. G.) A mai Veléte vagy Velejte, Királyházától k. d. 1420-ban Máramaroshoz tartozott (Lelesz. elench. statut.)
Verbőcz. Werbewcz. Verbeutz, Verbeuch. (1251: Fejér. IV. 2. 96., Határjárás 1372-ből: Dl. 6039. – V. ö. 1456: Lelesz. 67. 1. A mai Verbőcz, Nagy-Szőllőstől ny. é.
Verécze. Wereecze. Wereeche. (L. Szászfalu a.) Királyháza m. fekszik a Tisza partján.
Veresmart. Weresmarth. (Fejér. X. 7. 232. 1454: Dl. 24541.) A mai Veresmart (Velika Kopána), Veréczével szemközt a Tisza másik partján.
Összesen: 76 helység.
