VÁRA ÉS ERŐSSÉGE:
VÁRA ÉS ERŐSSÉGE:
Nyaláb, mely már 1326 előtt, s 1351-ben is állt, mint királyi vár. I. Lajos Drág mester máramarosi ispánnak és János vajdának, néhai Szász (Zaz) fiainak adományozta 1378-ban. A század végén azonban Zsigmond kir. a Perényieknek adományozza, – 1399-ben már mint új-adományt – minthogy Drág, Balk és János fiai birtokjog igazoló okirataikat a király felhívására sem mutatták elő. A XV. sz. elején ez adomány megerősítést is nyert (1405.); de második felében e vár 32,000 forintért zálogban a Báthoriak kezére jutott. 1471-ben bélteki Drágfi Bertalant igtatják be birtokába, de még ez évben visszakerűlt a Perényi János kezébe. – «Quoddam castrum nostrum Nyalab vocatum» mint az 1351. évi oklevél mondja, a régtől fogva hozzátartozókkal. (Dl. 26566.) A beigtatásnál e tartozékok következőleg soroltatnak elő. Magyar falvak: Királyháza, Verőcze, Szászfalu, (a mai Fekete-) Ardó, Oláh falvak: Kirva, Csarnatő, Komlós, Széphegy, Turcs, Batarcs. Végűl a Szőllősrévnek nevezett tiszai rév, melyet 1354-ben «Kyralreve»-nek nevez a király. A XV. században még Tekeháza, Gyula, Terebes, Tarna, Szárazpataka, Akli és (Sós-) Ujfalu helységek tartoztak hozzá. (1454. 1470: Dl. 24541., Lelesz. elench. statut. – V. ö. a Perényi cs. llt. adataival az illető éveknél.) 1479-ben: castrum Nyalabwara. (Ujhelyi cs. llt.) Romjai Királyháza fölött porladoznak. (V. ö. Haz. okmt. I. 193., 1326: Anjouk. okmt. II. 264.)
Szőllős. Szőllősi várnagyot már 1308-ból ismerünk. Az ekkori vár azonban elpusztúlhatott. Mert 1399-ben a Perényiek kapnak engedélyt Zsigmond királytól, hogy Szőllősön erősséget emelhessenek. 1405-ben a király megújítja ez engedélyét. (Perényi cs. llt.) A XV. sz.-ban hallgat az irás a szőllősi várról, de azért fennállhatott, s talán a hol ma Kankóvár romjai porlanak, vagy a Perényiek mai kastélya helyén. Kétségtelen azonban, hogy Ugocsának és a Perényieknek fő váruk Nyaláb volt. (1308: Anjouk. okmt. I. 149.)
Ősszesen: 2 vár.
