HELYSÉGEI:

Full text search

HELYSÉGEI:
Albertvágása. Alberthuagasa. (1427: Dl. 32382.) Merkócz és Monyorós közt sorolja föl adólajstromunk.
Al-Gerecse. I,. Gerecse a.
Alsó-Domonya. L. Domonya a.
Alsó-Németi. L. Németi a.
Alsó-Remete. L. Remete a.
Alsó-Revicse. L. Rőcse a.
Alsó-Rőcse. L. Rőcse a.
Alsó-Tarna. L. Tarna a.
Alsó-Tiba. L. Tiba m.-város a.
Alsó-Zalacska. L. Zalacska a.
Alsó-Zbugya. L. Zbugya a.
Andrásvágása. Andreaswagasa. (1417: Dl. 10597.) A mai Andrasócz, Szerednye m. dk. 1481-ben Beregben tűnik föl.
Arad. Araad, Arad poss. (1325: Anjouk. okmt. II. 209., 1439: Dl. 31507.) Arad predium inter possessiones Iske et pred. Lukahaza. (1447: Dl. 14103.)
Árok. Arok. (1499: Jászó. prot. B. f. 177.) Ungvártól k. é. esik.
Ásvány. Inkább Szabolcsba tartozott. (L. ott.)
Bahusó. Bahwso. (1419: Pongrácz cs. llt.) Tiba várához tartozott s ennek vidékén feküdt.
Bajánháza. (Baján.) Kysmerkowcz al. nom. Bayan. Bayan. (1439: Muz. llt.) Bayanhaza. (1458: Dl. 31683.) Baján is, Bajánháza is, mint a Tegenyeik birtoka fordúl elő különböző alkalmakkor. A kettő tehát egynek vehető. – Ma Bajánháza, Nagy-Kapostól é.
Balázsfölde. (Barancsfölde.) L. Zemplénben.
Bankháza. L. Bunkócz a.
Baranya. Baranya. (1427: Dl. 32382; 1445: Dl. 13847.) Ungvártól dk. esik.
Barta. Bartha (1400: Lelesz. metal. Ung. 45., 1427: Dl. 32382.) Bátfával, Mátyóczczal, Ruszkával sat. együtt emlegetik.
Baskócz. Bazkoch. (1427: Dl. 32382.) Baskoch. (1449. Dl. 14314.) Szobráncztól é. esik.
Bátfa. (Bátva.) Patwa. Batwa. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Bathwa. (1490: Lelesz. metal. Ung. 45.) Bathfa. (1427: Dl. 32382.) A mai Bátfa, Ungvártól dny.
Beés. Bes. (1332–7: Páp. tiz.-l. 258. 365.) Bees. (1427: Dl. 32382; 1458: Dl. 31698; 1471: Lelesz. prot. parv.) Nagy-Kapostól dny. találjuk.
Berezna. (Brezna.) Nagbrezna. Kysbrezna. (1427: Dl. 32382.) Előbbi
33, utóbbi 26 j.-portával. Utraque Berezna. (1461: Lelesz. 63. 16.) Nyeviczke várhoz tartoztak. – Ma Nagy- és Kis-Berezna, közel egymáshoz a megye ény. részében.
Bező. Bezev. (Határát megjárják 1292-ben, 1422-ben és 1427-ben. (Kubinyi. I. 152., Dl. 11181. 11910.) Az 1427. évi adólajstrom két ízben is Bezenow-nak irja. (Dl. 32382.) Ungvártól ny. fekszik.
Blatta. Blachcha. Blacza. (1419: Pongrácz cs. llt., 1489.: Lelesz. 70. 48.) Blachacha. (1427: Dl. 32382.) Kaluzsa és Vinna mellett, mint Nagy- Mihály tartozéka tűnik elénk. Most csak egy mocsár jelöli helyét. (Nagy Gyula szíves közlése szerint.)
Botfalva. (Bodfalva.) Bathfalua. (1427: Dl. 32382). Bodfalva. Bothfalwa. (1455: Dl. 14963; 1498: Dl. 20740.) A mai Botfalva, Ungvár és Nagy-Kapos közt.
Bozos. Bozoos. (1427: Dl. 32382.) Bozos. (1465: Dl. 31840.) Ungvár m. találjuk.
Bruszfalva. (Borutfalva.) Buruchfalua. Buruch. (1335: Sztáray oklt. I. 91–98.) Bruthfalwa. (1337: U. o. 123.) Bruchfolua. (1358: U. o. 300. 303.) Bruzfalua. (1418: U. o. 202.. 1–119: Pongrácz cs. llt.) A zemplénmegyei Sztára mellett, félig Zemplén-, félig Ungmegyében feküdt. A Nagymihályiak bírták.
Budaháza. Budahaza. (1427: Dl. 32382. – L. Keresztócz a.)
Bukolcz. (Bukócz.) Bukocz: (1449: Dl. 14314.) L. Bnkolcz vár a.
Bunkócz. (Bonkócz.) Bunkocz. (1420 körül: Dl. 32125.) Bonkoch. (1427: Dl. 32382.) Szobráncztól dny. esik. Ugy látszik ezt a helységet kell értenünk az 1419-ben a jeszenői uradalom tartozéka gyanánt a szomszédos Revicse és (Sáros-)Remete közt (a hol épen fekszik: Bunkócz) föltűnő Bankháza alatt is. (Pongrácz cs llt.)
Csábrád. Chabrad. (1417: Dl. 10597; 1427: Dl. 32382.) Tasolya és Zahar közt fekhetett.
Csap. Chop. Chap. (1346: Zichy okmt. II. 187.) Chap. (1413: Tört. Tár. 1884. 238., Lelesz. metal. Ung. 6.) Chaap. (1427: Dl. 32382.) Chaap. (1429: Sztáray oklt. II. 278.) 1427-ben 26 j. portával – A megye legdélibb helységeinek egyike. a Tisza m.
Császlócz. Chazlouch. (1393: Dl. 7854.) Chazloch. (1427: Dl. 32382.) 1427-ben 23 j -portával. – Ungvártól d. esik.
Csepel. Chepel. (1337: Meskó cs. llt., 1451: Lelesz. 63. 16.) Nyeviczke várához tartozott. A mai Csepely, Nagy-Kapos m.
Csernicze. Chernyche. (1427: Dl. 32382.) Vinna és Tarna m. fordúl elől, csupán ez alkalommal, mint a Nagymihályiak birtoka.
Csertész. Cherthez. (1419: Pongrácz cs. llt., 1445: Dl. 13852.) Cherthes. (1427: Dl. 32382.) Szerednyétől ény. találjuk.
Csicser. Checher. (1332–7: Páp. tiz.-l. 258. 350. 365) Chycher. (1427: Dl. 32382.) Chicher. (1456: Dl. 31672; 1458: Dl. 31700 sat.) Vámja is volt, melyet azonban a Csicseriek (csicseri Ormósok és Oroszok) 1458-ban a király engedelmével Vaján helységbe tettek át. A megye délnyugati sarkában fekszik.
Csiklin. Chyklyn. (1419: Dl. 14314) Nagy-Mihály vidékén fekhetett.
Csiszér. Chyzeer. (1427: Dl. 32382.) Mint a Pálócziak birtokát sorolja föl adólajstromunk s ezért meg kell különböztetnünk: Csicsertől, melyet alább két ízben is: Chycher-nek ír.
Csomonya. Chomonya. (1453: Századok. 1871. 616.) Szerednye vidékén mint a Pálócziak birtoka fordúl elő. Máskor Bereghez számítják. (L. ott.)
Darma. Darma. (1415: Lelesz. metal. Ung. 33., 1436: kölcsei Kende llt., 1440: Lelesz. elench. statut.) Dorma. (1427: Dl. 32382.) Vámszedő hely volt. – Ungvár m. dny. találjuk.
Darócz. Daroch. (1427: Dl. 32882; 1451: Lelesz. 63. 16.) 1427-ben 44 j.-portával. – Ungvártól dk. esik.
Deng-Láz. L. Láz a.
Dobrócz. Dobrouch. (1427: Dl. 32382.) Nagy- és Kis-Brezna közt sorolja föl adólajstromunk, s így hihetőleg az ezek közelében délk. fekvő mai Dubrinics-nak felel meg.
Dobróka. Dobraka. (1417: Dl. 10597: 1421: Perényi cs. llt., 1427: Dl. 32382.) Valkája határjárása alkalmával említtetik a (Putka-)Helmecztől Dobrókába vezető országut. – Ma Dobróka, Szerednyétől d.
Dobrony(a). L. Beregmegyében, Dobrony a.
Domonya. (Damanya.) Damonya. Alsodomonya. Felsewdomonya (1412: Lelesz. metal. Ung. 43., 1451: Lelesz. 63. 16.) Felsewdamanya. Alsowdamanya. (1427: Dl. 32382.) 1427-ben Felső-Damanyán 32, Alsó-Damanyán pedig 26 j.-porta volt. Ma is megvan mind Alsó- mind Felső-Domonya. Ungvártól ék.
Durán. Duran. (1380: Lelesz, metal. Ung. 61., 123: Lelesz. elench. statut. ) Budaháza és Ruszka szomszédságában feküdt.
Egyházas-Gézsény és Egyházatlan-Gézsény. L. Gézsény a.
Egyházas-Kapos. L. Kapos m.-város a.
Egyházas-Szelemencz. L. Szelemencz a.
Egyházas-Tiba. L. Tiba m.-város a.
Fekésháza. Fekeshaza alio nomine Rewche. (1419: Pongrácz cs. llt.) A jeszenői uradalomhoz tartozott. Szobráncztól ny. é. fekszik. (L. Rőcsét is.)
Fel-Gereese. L. Gerecse a.
Felső-Domonya. L. Domonya a.
Felső-Németi. L. Németi a.
Felső-Revicse. L Rőcse a.
Felső-Tarna. L. Tarna a.
Felső-Tiba. L. Tiba m.-város a.
Felső-Zalacska. L. Zalacska a.
Felső-Zbugya. L. Zbugya a.
Gajdasolcz. (Gajdócz.) Gaydoch. (Két ízben is. 1427: Dl. 32382.) Gaydasolcz. (1484: Lelesz. B. 60.) A mai Gajdos. Szobráncztól ny. é.
Gajdomócz. L. Kajdanó a.
Galamb-Láza. L. Láz a.
Gálócs. Galooch. (1427: Dl. 32382.) Galoch. Naghygalocz. Kysgalocz. (1451: Lelesz. 63. 16., 1520 körűl: Dl. 32125.) Nyeviczke várához tartozott. – Ma csak egy Gálócsot ismerünk: Ungvártól dny.
Gejőcz. Geyeuch. Ramocha-Geyewch. (1394: Dl. 7976; 1489: Dl. 19462.) Geyewch. (1427: Dl. 32382.) 1427-ben 67 j.-portával. – Egy 1520 körűli összeírásban mint «Wamos-Geyewcz» fordúl elő. (Dl. 32125.) Vámja csakugyan említtetik már 1394-ben s Ramocsa-Gejőcz néven 1493-ban is. (Jászó. Statut. B. f. 1. n. 72.) Ma Nagy- és Kis-Gejőcz vagy Gőcz, Ungvártól d.
Gerecse. Grecha et alia Grecha. Olgerecha. Felgerecha. (1337: Sztáray oklt. I. 147.) Geredche. (1358: U. o. 301.) Gereche. (1427: Dl. 323382.) Izbugya vidékén emlegetik.
Gerény. Gehren. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Geren. (1376: Sztáray oklt. I. 435.) [G]eren. (1427: Dl. 32382.) Keren. (1451: Lelesz. 68. 16.) 1427-ben 60 j.-portával. – Ungvárhoz közel dk. találjuk.
Gézsény. Ighazasgeswn: Eghazasgeswn. Eghazatlangesun. Ogesun. Ogswn. (1337: Sztáray oklt. I. 141–145.) Gesen. (1397: Dl. 8404.) Ogeson. Wygeson. (1419: Pongrácz cs. llt.) Gezen. (1427: Dl. 32382.) Az 1427. évi adólajstrom szerint 33 j.-portával. Naghgesen. Kysgesen. (1520 körűl: Dl. 32125.) Nagy-Mihályhoz tartozott; tőle nyugatra megtaláljuk (Gézsényt) ma is.
Hanajna. (Honojna.) L. Rőcse a.
Haraszt. Harazt poss. (1379: Lelesz. met. Ung. 48., 1464: Lelesz. 70.) Nagy-Kapos határjárásakor Csepelylyel együtt tűnik föl. (1379.)
Haravisa. Harhauisa. (1325: Anjouk. okmt. II. 173.) Radics és Palád közt sorolják föl.
Helmecz. Hubkahelmecz. (1417: Lelesz. elench. statut.) Helmech: (1427: Dl. 32382.) Kyshelmecz. (1445: Dl. 13847.) Helmecz. (1447: Lelesz. 59. 32., 1451: Dl. 14490.) A mai Putka-Helmecz, Szerednyétől ny.
Henzovicz. Henzowyth. (1427: Dl. 32382.) Vinna és Tarna közt sorolja föl adólajstromunk. Ugy látszik a zemplénmegyei Henselőczczel ugyanegy.
Herolcz. Herolcz. (1418: Sztáray oklt. II. 202.) Herolch. (1419: Pongrácz cs: llt.) Nagy-Mihályhoz tartozott. (L. Hilócz a. is.)
Hilócz. Hyloch. (1427: Dl. 32382.) Vinna és Tarna m. fordúl elő, csupán ez alkalommal, mint a (nagy-mihályi) Ödönfiek birtoka. Ugy látszik Herolczot kell értenünk.
Hleviscse. Hlevischa. (1449: Dl. 14314.) A mai Hliviscse, Szobráncztól é.
Hlinik. Hlynyk. (1427: Dl. 32382; 1449: Dl. 14314.) Ma puszta: Jeszenőtől nem messze ék. felé: – Egy 1484. évi oklevélben e helység «Hylinczke» alakban tűnik föl. (Lelesz. B. 60.)
Homok. Homok. (1427: Dl. 32382; Lelesz. 73. 25.) Ungvártól d. esik.
Honykócz. (Hankócz.) Honykouch. (1419: Pongrácz cs. llt.) Hankoch. (1427: Dl. 32382.) Tiba vár tartozéka volt. – Ma Hunkócz, Szobráncztól ék.
Hoór. Hoowr. (1427: Dl. 32382.) Két ízben is előfordúl az adólajstromban, mint a Daczó és a Varjas cs. birtoka. Nagy-Kapos vidéki helységekkel együtt.
Horlyó. (Hodlyó.) Hollyo. Hodlyo. (1417: Dl. 10597; 1445: Dl. 13847. 13852.) Ma Horlyó, Szerednyétől é. – 1444-ben egy ízben «Faglyo»-nak írják. (Kállay cs. llt.)
Hosszumező. Hozyumezow. (1427: Dl. 32382.) Hozywmezew. (1454: Lelesz. 63. 16.) Ungvártól dk. esik.
Hozdó. (Huzdó.) L. Ozdó a.
Hradisa. Hradischa. (1423: Lelesz. metal. Ung. 20.) Beés és a zemplénmegyei Abara helység közt feküdt.
Hubka-Helmecz. L. Helmecz a.
Huszin. Hwzyn. (1449: Dl. 14314.) Nagy-Mihály, Topolya, Lucska sat. vidékén, tán már zempléni földön feküdt.
Ignécz. L. Beregmegyében.
Ilyapataka. Ilyapathaka poss. (1417: Dl. 10597.) A Pálócziaké volt.
Inaj. Inay. (1427: Dl. 32382.) Ketergény és Dobrony közt sorolja föl adólajstromunk.
Iske. Izke. (1427: Dl. 32382.) Iske. (1458: Dl. 31683.) Nagy-Kapostól ny. találjuk, a megye határán.
Jakabháza. Jakabhaza poss. (1419: Pongrácz cs. llt., 1427: Dl. 32382; 1424: Sztáray oklt. II. 241.) Jakaphaza. (1439: U. o. 351.) Tibavár tartozéka volt (1419.), a mai Porosztóval (pl.) 1437-ben egynek veszik. (L. ott.) 1427-ben a vránai perjelnek (l. Nagymihályiak) 31 j.-portája volt itt.
Jenke. Jeke. Jekow. (1427: Dl. 32382.) Jenke. (1427: Dl. 11910.) Ungvár közelében ény. találjuk.
Jeszenő. Obres al. nom. Jezeneu. (1371: Sztáray oklt. I. 378.) Kuzepjezeneu. (U. o.) Jezenew al. nom Remethe. (1419: Pongrácz. cs. llt.) Jezenew. (1427: Dl. 32382.) A hasonló nevű terjedelmes uradalom központja, Szobráncztól északra. (A XIV. sz.-ban Alsó- és Felső-Jeszenő.) Közel esnek hozzá ma is Felső-Remete és Ubrizs falvak, a melyekkel középkori szokás szerint együvé foglalják. – (V. ö. Sztáray oklt. I. 544. 551)
Jeszenőcz. Jezenolch. (1408: Lelesz. metal. Ung. 50) Izbugya határjárásakor Tarna és Vinna közt említik.
Jesztreb. Jezthreb. Jeztreb. (1427: Dl. 32382.) Jezthreb. (1449: Dl. 14314.) Szobráncztól dny. esik.
Jósza. Joza. (1419: Pongrácz cs. llt., 1449: Dl. 14314.) Szobráncztól ény. találjuk.
Judló. Judlo. (1413: Tört. Tár. 1884. 238. l.) Csappal, Sztritével stb. együtt merűl föl.
Kajdanó. (Kajdanócz.) Kaydanew. (1419: Pongrácz cs. llt.) Gaydonocz. (1449: Dl. 14314.) 1419-ben a jeszenői uradalomhoz tartozott; 1449-ben pedig a Nagymihályiak osztoznak rajta. Szobráncz vidékén fordúl elő.
Kaluzsa. Kalwsa. (1419: Pongrácz cs. llt.) Kalowza. Kalwsa. (1427: Dl. 32382.) Vinna m, k. fekszik.
Keczefölde. L. Konczháza a.
Kelecsény. Kelechen. (1315: Lelesz. metal. Ung. 49., 1417: Dl. 10597.) Nagy-Kapos szomszédságában tűnik föl, a hol most is megtaláljuk dk. felé.
Kelemenócz. Kelemenowcz. (1444: Sztáray oklt. II. 477.) Csupán ez egyszer
fordúl e1ő, mint a Nagymihályiak birtoka, Hlinik és Kis-Rebnicze közt fölsorolva.
Kemencze. Kemenche. (1451: Lelesz. 63. 16.) Nyeviczke várához (részben) tartozott. A Nyeviczke szomszédságában fekvő Ó-Kemencze értendő. (Ettől északra, már távolabb találunk ma egy Uj-Kemencze nevű helységet is.)
Kereknye. Kereknye. (1499: Jászó. prot. B. f. 177.) Ungvártól d. esik. (L. homonnai Drugeth cs. a. is.)
Kerektó. Kerekthow. (1427: Dl. 32382.) Puksa, Csap, Konczháza stb. helységekkel együtt sorolja föl adólajstromunk, a Homonnaiak birtoka gyanánt, összesen 40 j.-portával. – Minden valószínűség szerint Kereknye (l. ott) értendő.
Kerész. Keris. (1332–7: Páp. tiz: l. 258.), Kerez. (1348: Lelesz. metales. Ung. 62., 1415: Muz. llt.) Kyryz. (1427: Dl. 32382.) Nagy-Kapostól ény. esik.
Kereszt. Keresth. (1427: Dl. 32382.) Szobráncztól d. találjuk.
Keresztócz. Keresztowcz al. nom. Budahaza. (1380: Lelesz. metal. Ung. 61.) Ma Budaháza, Nagy-Kapostól nem messze k. felé. – Valószínűleg ez a helység felel meg az 1332–7. évi pápai tizedlajstromban előfordúló Kestolch plebániának. (350. 366.)
Ketergény. Kethergen. (1422: Lelesz. metal. Ung. 34., 1447: Lelesz. 59. 32.) Kewthergyn. (1427: Dl. 32382.) Ungvártól d esik.
Kis-Brezna. L. Berezna a.
Kis-Gálócs. L. Gálócs a.
Kis-Gézsény. L. Gézsény a.
Kis-Helmecz. L. Helmecz a.
Kis-Kapos. Kyskapos. (1464: Dl. 31825.) Nagy-Kapos tőszomszédja.
Kis-Merkócz. L. Merkócz a.
Kis-Poruba. (Kis-Porupka.) L. Porubka a.
Kis-Rát. L. Rát a.
Kis-Rebnicze. L. Rebnicze a.
Kis-Revicse. L. Rőcse a.
Kis-Szeretva. L . Szeretva a.
Kis-Tarna. L. Tarna a.
Kis-Tarnócz. L. Tarnócz a.
Kis-Zalacska. L. Zalacska a.
Klokocsó. Klokocho. (1419: Pongrácz cs. llt., 149: Dl. 14314.) Lokocha. Lokowcho. (1427: Dl. 32382.) Klokowchow. (1450: Sztáray oklt. II. 454.) Nagy-Mihály tartozéka volt. – Vinna m. k. é. fekszik.
Komorócz. Két ily nevű helység fordúl elő e megyében. a) Komorocz. Kamaroch. (1415: Dl. 10597; 1520 körűl: Dl. 32125.) A Szobráncz melletti mai Komorócz falu értendő. b) Komoroch. (1417: Dl. 10597. és Muz. llt.) A Szerednyétől nem messze nyd. fekvő Orosz-Komorócz helységnek és az odább nyugatra Palágy m. elterűlő Komorócz pusztának felel meg.
Konczháza. Konczhaza al. nom. Keczefelde. (1415: Lelesz. metal. Ung. 13.) Konchhaza. (1427: Dl. 32382.) A mai Konczháza, Ungvártól kissé dny.
Konyus. Kwymws. Kenyews. Kwnys. Konyws. (1419: Pongrácz cs. llt., 1445: Dl. 31519; 1424: Sztáray oklt. II. 239., 1520 körűl: Dl. 32125.) Tiba várához tartozott; e vidéken Szobránczhoz közel ék. ma is megtaláljuk.
Korcsva. Korchwa. (1405: Lelesz. metal. Ung. 9., 1427: Dl. 32382.) A mai Karcsava, Ungvártól ény. A Szobránczról Korcsvára, valamint a Szobránczról Nagy-Mihályra vezető mai országút már 1337-ben meg volt. (Sztáray okltár. I. 143.)
Koromlya. Koromlya. (1393: Sztáray okltár. I. 525.) Koromplya. (1419: Pongrácz cs. llt.) Szobráncztól kd. esik.
Kozmatelke. L. Pinkócz a.
Közép-Jeszenő. L. Jeszenő a.
Közép-Németi. L. Németi a.
Kuszin. Kwzyn. (1419: Pongrácz cs. llt.) Szobráncztól ény. találjuk.
Lakárd. (Lekárdháza. Lakárdfalva.) Lekardhaza. (1425: Jászó, prot. B.) L… ardfal… (1427: Dl. 32382.) Lakard. (1451: Lelesz. 63. 16.) Nyeviczke várához tartozott. – Ma Lakárt, az Ung partján, Ungvártól nyd.
Láz. Golomblaza. (1325: Anjouk. okmt. II. 173. l.) Laaz. 1337: Sztáray oklt. I. 145., 1419: Pongrácz cs. llt., 1447: Lelesz. 59. 32.) Denglaz. (1449: Lelesz. elench. statut.) Egy ily nevű (Laz) helység Gézsénynyel volt határos s Nagy-Mihályhoz tartozott. (Az 1427. évi adólajstrom szerint is. Dl. 32382.) E helyen azonban már hasztalan keressük. Ma csak Ungvártól dk. találunk Nagy-Láz és Deng-Láz nevű helységeket, közel egymáshoz.
Lengyelfalva. Legenfalwa. (1415: Dl. 10597.) Lengyelfalva. (1453: Századok. 1871. 616.) A Pálócziak bírták; Szerednye és Horlyó közt tűnik föl, a hol ma Ljachuvci helységet találjuk.
Lucska. Lwchka. (1393: Sztáray oklt. I. 520., 1419: Pongrácz cs. llt.) Luchka. (1427: Dl. 32382.) Révvel a Szeretva folyón. Nagy-Mihályhoz tartozott; az 1427. évi adólajstrom szerint 23 j.-portával a Lucskaiak birtokában. – Megtaláljuk ma is a Nagy-Mihályból Szobráncz felé vivő út közepén.
Lukaháza. Lwkahaza. (1427: Dl. 32382.) Lukahaza pred. (1447: Dl. 14103.) Iske vidékén feküdt. Zemplénmegye határán, a melyhez szintén számítják néha.
Mátyócz. (Mátyucz.) Porchal alias Zigeth. (1389: Lelesz. elench. statut.) Mathywez. (1457: Lelesz. 68. 23.) Mathyucz al. nom. Porchal. (1487: Lelesz. B. 59.) Porcsal, Sziget és Mátyócz tehát egy falunak részeiként vehetők. Az 1427. évi adólajstrom: Porchal-t külön számítja föl, – Matywch-ot majd: Matyoch-ot pedig ismét külön. (Dl. 32382.) Ma csak egy Mátyóczot ismerünk, Nagy-Kapostól ék.
Merkócz. Merkocz. (1400: Lelesz. metal. Ung. 45., 1451: Lelesz. 63. 16.) Merkoch. (1427: Dl. 32382.) Nyeviczke várához tartozott. Kapos vidékén feküdt. – 1439-ben: «Kysmerkowcz al. nom. Bayan». (Muz. llt.) Tehát a mai Bajánháza (l. ott) vidékén kell keresnünk.
Mocsár. Mochar. (1400: Lelesz. metal. Ung. 45.) Nagy-Kapostól dk. esik.
Molnos-Tiba. L. Tiba m.-város a.
Monygát. Monygath poss. (1427: Dl. 11910.) Lásd: Zahar a.
Monyorós. Monyoros. (1400: Lelesz. metal. Ung. 45., 1475: Dl. 17679.) Monoros. (1427: Dl. 32382.) A mai Mogyorós, Nagy-Kapostól ény., a melynek vidékén fekvő helységekkel együtt soroltatik föl. – Másik Monyorós helységet említenek a Pálócziak birtokai között 1453-ban, Szerednye vidéki helységekkel együtt. Hihetőleg a Szerednyétől nem messze k. és ék. felé. de már Beregmegyében fekvő Nagy- és Kis-Mogyorós falvakat kell értenünk.
Moscsa. Moschya. (Mokcsai cs. llt. az Orsz. Levéltárban. Több okl.) Mozcha. (1427: Dl. 32382.) Ma Mokcsa., a megye dny. sarkában.
Nagy-Brezna. L. Berezna a.
Nagy-Gálócs, L. Gálócs a.
Nagy-Gézsény. L. Gézsény a.
Nagy-Rebnicze. L. Rebnicze a.
Nagy-Revicse. L. Rőcse a.
Nagy-Szeretva. L. Szeretva a.
Nagy-Tiba. L. Tiba m.-város a.
Nagy-Vágás. L. Vágás a.
Nagy-Vajkócz. L. Vajkócz a.
Nagy-Zalacska. L. Zalacska a.
Németi. Kuzepnempty. (140ó: kölcsei Kende cs. llt.) Alsonempthi. (1427: Sztár. o. II. 267.) Felsewnenthy. Alsownempthy. (1427: Dl. 32382.) Nempti. Alsonempty. Felsewnemthy. (1459: Dl. 31715; 1520 körűl: Dl. 32125.) Alsó- és Felső-Németit ma is megtaláljuk Ungvártól ény.
Német-Porubka(-ba). L. Porubka a.
Németvágás. L. Porubka a.
Ninaj. (Néna.) Nynay. (1422: Lelesz. metal. Ung. 3. és 34., 1447: Lelesz. 59. 32.) A mai Minaj, Ketergény m., a melynek szomszédságában említik. – Ezt a helységet kell értenünk az 1405-ben az őri Daczók előnevében föltűnő «Nyenye», – és az 1424-ben (kir. ember nevében) előfordúló «Nena» a. is. (kölcsei Kende cs. llt.)
Nyárád. Narad. Nyarad. (1400: Lelesz. metal. Ung. 45., 1499: Dl. 20845.) Narad. Naraad. (1427: Dl. 32382.) Nyrad. (1480: Dl. 18374.) Nagy- Kapostól dk. esik.
Nyénye. L. Ninaj a.
Nyeviczke. Neuychke. Newyche. (1427: Dl. 32382.) Newychke. (1451: Lelesz. 63. 16.) A hasonló nevű vár közelében feküdt, a hol ma is megtaláljuk. Ungvártól ék.
Ó-Gézsény. L. Gézsény a.
Obrezs. L. Ubrezs a.
Orehova. Orehwa. 1439: Sztáray oklt. II. 351. Orohova. (1444: Lelesz. elench. statut. ) Ma Orechova, Szobráncztól dk.
Orlyócz. (Oreholcz. Orlócz.) Orloch. (1427: Dl. 32382.) Oreholcz. (1437: Nagymihályi Iltár.) Orlyocz. (1449: Dl. 14314.) Ma Orlócz néven puszta, Nagy- Mihálytól dk.
Orlyova. (Orloszka.) (1453: Századok. 1871. 616.) A Szerednyétől dk. eső Orlyava. 1417-ben e vidéken sorolnak föl egy «Orlozka» nevű helységet a Pálóczi birtokok közt. (Dl. 10597.) Tán Orlyovával azonos.
Oroszfalu. Orozfalu. (1440: Lelesz. metal. Ung. 45., 1439. és 1456: Jászó. prot. B. fol. 237–247.) Orozfalw. (1427: Dl. 32382.) Lakárt, Bátfa és Bajánháza m. tűnik föl. – Az 1427. évi adólajstrom egy másik ily nevű helységet is ismer, Tarna és Vinna vidékén, a Nagymihályiak birtokában. Úgy látszik a máskor Zemplénmegyében: Oroszka név alatt szereplő közeli mai Oreszkát kell értenünk.
Orsóvárodnaközi. Orsowarodnakwzy poss. (1424: kölcsei. Kende llt.) Őrrel együtt említik. Tán nem is falu volt.
Osztró. Oztrow. (1419: Pongrácz cs. llt.) Ozthro. (1427: Dl. 32382; 1449: Dl. 14314.) Szobráncztól d. esik.
Ozdó. Huzdow. Huzdou. Hozdow. (Sztáray Okl. I. 553. szerint.) Ozdo. poss. deserta (1418–1419: U. o. 206–210.) Zbugyával együtt emlegetik. Zemplénmegyéhez is számítható.
Őr. Hewr. Heur. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350 366.) Ewr. (1423: Dl. 24714; 1424: kölcsei Kende cs. llt.) Ungvár m. dny. találjuk.
Palágy. (Palád.) Palad. (1325: Anjouk. okmt. II. 173.) Palaz. Palag. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Palagh. (1436: kölcsei Kende cs. llt., 1445: Dl. 13847. 13852.) Polag. (1479: Dl. 18217.) Nagy-Kapostól kd. esik.
Paló. Palo. (1427: Dl. 32382; 1451: Lelesz. 63. 16.) Nyeviczke várhoz tartozott. 1427-ben 25 j.-portával. – A mai Palló, Nagy-Kapostól k. é.
Pályin. Palen. (1394: Dl. 7976.) Palyn. (1427: Dl. 32382.) Szobráncztól dny. esik.
Paporcz. Paporcz. (1453: Lelesz. elench. statut., 1520 körűl: Dl. 32125.) Szobráncztól már távolabb ény. eső puszta hely, Német-Poruba vidékén.
Pereczke. Perechke. (1427: Dl. 32382.) Pereczke. (1451: Lelesz. 63.
16.) Mint Nyeviczke vár tartozandósága fordúl elő. Talán a mai Perecseny, Ungvár- és Nagy-Berezna közt.
Pinkócz. Pynkoch alio nomine Kozmathelke. (1394: Dl. 7976; 1436: Muz. llt.) Az 1427. évi adólajstromban Pynkoch és Kozmathelke két külön helység. (Dl. 32382.) Ma csak Pinkóczot ismerjük, Ungvártól nyd.
Polyanka. Polyanka. (1417: Dl. 10597.) Polanka. (1427: Dl. 32382.) A Pálócziak birtokai közt sorolják föl. – A mai Sáros-Polyanka, Szobráncztól dny.
Porcsai. L. Mátyócz a.
Porosztóháza. (Poroszlóháza.) Porosthohaza. (1444: Lelesz. elench. statut. ) Porozlohaza al. nom. Jakabhaza. (1437: Nagymihályi llt) Ma Porosztó, Szobráncztól d.
Porubka. (Poruba, Purupka.) a) Nemethporupka. Prubka. (1419: Pongrácz cs. llt.) Nemethwagas. (1425: Sztáray oklt. II. 248., 1437: Nagymihályi llt., 1484: Lelesz. B. 60.) Nemethporuba. (1437: Nagymihályi llt.) A mai Német-Poruba, hajdan a jeszenői uradalom tartozéka; Szobráncztól ény. – b) Pwrupka. Ewrdewgporwbka. (1451: Lelesz. 63. 16; 1454: Sztáray oklt. II. 521., 1520 körűl: Dl. 32125.) Ma Ördög-Porubka nevű helységet találunk Szobráncztól kel., s ily nevű pusztát ugyanattól északkeletre. – Nagy-Mihály tartozékai közt a jeszenői uradalomhoz sorozott Német-Porubkán kívül még egy: «Porupka» és egy «Kysporupka», máskor «Kysporuba» helység is előfordúl. Hasonlóképen az 1427. évi adólajstromban is bárom ily rokon hangzású helység: «Porwba, Nemethyporwba. Porubka» a Nagymihályi-Lucskai rokonság birtokában. (Dl. 32382.)
Prikopa. (Prekopa.) Prwkopa. (1419: Pongrácz cs. llt.) Prekopa (1437: Nagymihályi llt.) Szobráncz m. k. találjuk.
Puksa vagy Puska. Puska. (1445: Dl. 31519.) Pwxa. (1427: Dl. 32382.) Puxa. (1449: Lelesz. metal. Ung. 30.) A mai Ptruksa, Nagy-Kapostól dk.
Putka. Pulcha. (? 1424: Lelesz. elench. statut.) Ugy látszik, a mai Putka-Helmecz őrzi nevét.
Radics. Radach. Radich. (1323: Anjouk. okmt. II.76. és 173.) Radych. (1427: Dl. 32382.) A mai radicsi puszta Bátfa és Rudaháza közt.
Radváncz. Radwancz. (1427: Dl. 32382; 1457: Dl. 31673) Ungvár m. dk. fekszik.
Rahoncza. Rahoncha. (1451: Lelesz. 63. 16.) Ungvártól ék. esik.
Ramocsa-Gejőcz. L. Gejőcz a.
Rát. (Rád.) Vrat. Ruc. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Raath. (1417: Dl. 10597; 1445: Dl. 18852.) Kyzrath. Kysralh. Raath. (1427: Dl. 32382.) Raad. (1450: Zsélyi llt.) Ma Nagy- és Kis-Ráth, Ungvártól d.
Rebnicze. (Ribnicze.) Rybnychke és Rybnyche. (1419: Pongrácz cs. llt.) Mindkét helység a jeszenői uradalomhoz tartozott s a mai Alsó- és Felső- Ribniczének felel meg, előbbi északra, utóbbi nyugatra Szobráncztól. Felső-Ribnicze egy 1520 körűli lajstromban mint «Kysrybnyche» fordúl elő, Alsó-Ribnicze pedig 1481-ben mint Ribnike említtetik a szomszédos Gajdos mellett. Végűl az 1427. évi adólajstromban két: Rybniche, – az 1449. évi Nagy-Mihályi osztozáskor pedig: «Naghrebnycze és Kysrebnicze» fordúl elő. (1427: Dl. 32382; 1449: Dl. 14314; 1481: Lelesz. B. 60., 1520 körűl: Dl. 32125.)
Rebren. Rubren. (1299: Pesty. Helyn. I. 279.) Rebreen. (1417: Dl. 10597.) Rebren. (1427: Dl. 32382.) Ma Rebrin, Szobráncztól dny.
Remete. Több ily nevű helység volt Ungban a középkorban s van ma is. 1419-ben mint a jeszenői uradalom tartozéka: «Alsoremethe» fordúl elő, mely a mai Sáros-Remete falunak felel meg. Szobráncztól dny. s egy másik Remete is, melyet, mivel Jeszenőhöz közel feküdt «alio nomine» Jeszenőnek is neveztek, s mely a mai Felső-Remetével azonos. (Pongrácz cs. llt.) Egy 1484-iki oklevél a mai Felső-Remete helységet érti «Remethe» alatt. (Lelesz. B.), mely egy 1520 körűli lajstromban mint «Olahremethe» (1449-ben is megvan már) szerepel. (Dl. 14314., 32125.) – Végűl egy harmadik, Nyeviczke vár tartozéka gyanánt 1451-ben feltűnő «Remete» alatt valószínűleg a mai Turia-Remete helységet kell értenünk, k. é. Rahonczától, a melylyel együtt merűl föl. (Lelesz. 63. 16.) Az 1427. évi adólajstrom két: Remethe nevű helységet sorol föl a Nagymihályiak birtokában. (Dl. 32382.) E helységek azonban egynek is képezhették részét.
Revicse. (Reviczke, Rivisese.) L. Rőcse a.
Rőcse. (Ricse.) A jeszenői uradalom tartozandóságai közt előfordúlnak «Rewche. Alsorewche. Hnoyna alio numine Rewche. Fekeshaza alio nomine Rewche. Rewche alio nomine Zawathka.» (1419: Pongrácz cs. llt.) Hanajna, Fekésháza és Zavatka helységeket ma is megtaláljuk egy csomóban a nagymihály -szobránczi útban; s közel fekszik hozzájok Felső- és Sáros-Reviscse, a melyeknek nevét – középkori szokás szerint – az uradalom emez egész csoportjára átvitték. Riviscse különben e néven színtén előfordúl, már a XV. században is. Az 1427. évi adólajstromban: Rewyche, Rewycheke. Reuychke; 1449-ben: Rewyche minor és: Naghrewyche alakban. Neve a XIV. század folyamán még több változatot mutat, a mint hogy maga a helység is több apró részből állt. Kimondás szerint: Ricse, Riucse, Riucsa, Ribcse sat.; «Alsó- és Felső-», sőt «Két-alsó- és Két-felső-» előnevekkel. (Sztáray oklt. I. 544. 551. 567. szerint.) «Honoyna» pl. 1489-ben szerepel ez alakban. (1429: Dl. 32383; 1449: Dl. 14314; 1484: Lelesz. B. 60., 1489: Dl. 19539.)
Ruszka. Ruska. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Ruzka. (1380. 1400: Lelesz. met. Ung. 45. és 61., 1427: Dl. 32382.) A mai Dobó-Ruszka Nagy-Kapostól k.)
Ruszkócz. Rwzkoch. (1419: Pongrácz cs. llt., 1427: Dl. 32382; 1449: Dl. 14314.) Szobráncztól ény. esik.
Salamon. l. Zemplénmegyében.
Sikat. Sykach. Sykath. (1425: Dl. 11688.) Egymagában fordúl elő. (L. Sikatiak a. is.)
Simonülése. Simon Ilese. (1419: Pongrácz cs. llt.) Nagy-Mihályhoz tartozott; Tarna m. tűnik föl.
Sislócz. Sisloch. (1323: Anjouk. okmt. II. 76.) Ungvártól dny. esik.
Solymos. Solmus. (1417: Dl. 10597.) Solmos. (1427: Dl. 32382.) Szobráncztól dny. találjuk.
Straskháza. Strazhaza (1427: Dl. 32382.) Straskhaza. (14..: Lelesz. metal. Ung. 3.) A Tarnócz és Konczháza mellett fekvő mai Trask puszta, mely 1451-ben, mint Nyeviczke tartozéka, e néven fordúl elő. (Trask. – Lelesz. 63. 16.)
Székó. Sekow. (1427: Dl. 32382.) Az 1427. évi adólajstrom szerint 32 j.-portával. – Ungvártól ény. esik.
Szelemencz. Zelemench. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Selemench. (1427: Dl. 32382.) 1461-ben: «De Zelemecz» család és «Eghazas zelemencz» helység szerepel. (Lelesz. 72. 17.) Ma Kis- és Nagy-Szelmencz, Nagy-Kapostól dk.
Szenna. (Szinna.) Scynna. (1325: Anjouk. okmt. II. 173.) Zinna. (1332–7: Pápai tiz.-l. 350. 366.) Zenna. (1417: Dl. 10597.) Zenna. Senna. (1427: Dl. 32382.) Szobráncztól dny. esik.
Szentesháza. (Szenteske.) Zenthushaza. (1386: Sztáray oklt. I. 477.) Sente… (1427: Dl. 32382.) Zenteske. (1520 körűl: Dl. 32125.) A mai Szentes, Szobráncztól d.
Szeretva. Ziruthwa. Zitua. (1332–7: Páp. tiz.-l. 330. 365.) Nogzerethua. Gerethwa. (1377: Fejér. VIII. 2. 681. l., 1394: Dl. 7976.) Kyszerethua. (1386: Sztáray oklt. I. 477.) Zerethua. Nagzerethua. (1427: Dl. 32382.) Nagy-Kapostól ény. mindkettőt ma is megtaláljuk.
Szeronicza Seronycha. (1419: Pongrácz cs. llt.) A jeszenői uradalom tartozékai közt akadunk rá.
Sziget. L. Mátyócz a.
Szlatina. (Szalatina.) Zlatina. Zalathwynya. (1421: Lelesz. metal. Ung. 46., 1447: Lelesz. 59. 32.) Salathyna. (1427: Dl. 32382.) Valkája m. tűnik föl; 1427-ben 22 j.-portával. – Ma Szerednyétől keletre Nagy-Szlatina (V. Szolotvina) s ettől északra Kis-Szlatina nevű helységeket találunk.
Szocsogó. Bizonyára a Nagy-Mihálytól dk. eső mai Csecseho-nak felel meg az 1419-ben előfordúló «Wyzwchwgo» (Pongrácz lltár), valamint az 1427. évi adólajstromból ismeretes «Sachogo» s az 1449-ben és 1520 kürűl föltűnő: «Zochogo» helység. Dl. 32382. 14314. és 32125.)
Szolnok. L. Zemplénmegyében.
Sztripó. Stripa. (1451: Lelesz. 63. 16.) A mai Sztrippa, d. Nyeviczkétől, a melyhez hajdan tartozott.
Sztrite. Scrute. Strute. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Ztrythe. (1393: Dl. 7854; 1413: Tört. Tár. 1884. 238.) Sthryche. (1427: Dl. 32382.) 1427-ben mintegy 37 jobbágy-portával. – A mai Szürte, é. Csaptól, a melylyel együtt szerepel.
Tarna. Kys Tarna. (1408: Lelesz. metal. Ung. 50.) Alsotarna. Felsewtarna. (1419: Pongrácz cs. llt.) Tharna. (1427: Dl. 32382; 1449: Dl. 14314.) Mint Nagy-Mihály tartozéka fordúl elő; az 1427. évi adólajstrom szerint öt birtokos közt fölosztva, összesen 43 jobbágy-portával. – Ma csak egy Tarnát ismerünk, Vinna mellett ény. – 1489-ben (Thaarna) Zemplénmegyéhez számítják. (Dl. 19539.)
Tarnócz. Tornoucha. Tornocha. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Kystharnoch. (1423: Sztáray oklt. II. 237.) Tharnocz. (1427: Dl. 32382; 1499: Dl. 20808.) Bodfalva és Sislócz m. tűnik föl, a hol Tarnócz néven ma is találjuk. (Ungvártól dny.)
Tasolya. Tasolya. (1438: Soós cs. llt.) Ungvártól ny. é. esik.
Tegenye. Thegene. (1427: Dl. 32382.) Thegenye. (1457: Dl. 31673.) Nagy-Kapostól é. találjuk.
Trask. L. Straskháza a.
Ubrezs. Wbres. (1419: Pongrácz cs. llt., 1450: Sztáray oklt. II. 467.) Vbres. (1427: Dl. 32382.) Obrys. Obres. Obrees. (1440–1450: Sztáray oklt. II. 567. szerint.) Szobráncztól ény. fekszik. (L. Jeszenő a. is.)
Ujfalu. A Csicseri-rokonság birt. közt (l. ott.) szerepel, tehát e tájon kellett feküdnie.
Uj-Gézsény. L. Gézsény a.
Uj-Szocsogó. L. Szocsogó a.
Vágás. Wagas. (1412: Lelesz. metal. 43., 1416. 1424: Sztáray oklt. II. 159. 241.) Nagyvagas. (1414: U. o. II. 130.) Mint Damonya határosa tűnik föl 1412-ben. – Az 1414–1424. előfordúló falu a Nagymihályiaké volt.
Vaján. Wayan. 1427: Dl. 32382.) Wayan. Voyan. (1447: Dl. 31667; 1458: Dl. 31700.) Vámhely is volt. (Lásd Csicser a.) Nagy-Kapostól ny. fekszik.
Vajkócz. Waykoch. Baykoch. (1405: Perényi cs. llt., 1427: Dl. 32382.) Nagyvaykocz. (1464: Lelesz. 70.) Nagy-Kapos m. ék. találjuk.
Vajnatina(-Tiba). L. Tiba m.-város a.
Valkája. Walkaya. (1421: Perényi cs. llt., 1427: Dl. 32882; 1445: Dl. 13847. 13852.) Szerednye m. dny. találjuk.
Váralja. 1419-ben «Utraque Waralya» szerepel Tiba vár tartozékai közt. (Pongrácz cs. llt.) Egy Váralja nevű helység ma is van Tibától ék. felé. A másik Váralja alatt a mai Tiba helységet nem érthetjük. (L. Tíba m.-város a.) Az 1449-iki Nagymihályi osztálykor már csak egy «Waralya» fordúl elő. (Dl. 14314.)
Várkond. Warkond. (1419: Pongrácz cs. llt., 1449: Dl. 14314.) Warkogun. Wargon. (1427: Dl. 32382.) Mint Nagy-Mihály tartozéka tűnik föl, Klokocsó mellett. E vidéken, Nagy-Mihály és Vinna közt találjuk ma a várkondi pusztát.
Verbócz. Werboch. (1419: Pongrácz cs. llt.) Werbus. (1427: Dl. 32382.) Werbocz. (1489: Dl. 19539.) Nagy-Mihályhoz tartozott, közelében fekszik ma is, dk. felé.
Veskócz.(Veskolcz.) Veskoch. (1343: Lelesz. met. Ung. 62.) Welchkoch. (1415: Muz. llt.) Wezkulch. (1427: Dl. 32382.) Nagy-Kapos m. ék. találjuk.
Villya. (Villye.) Vylia. (1380: Lelesz. metal. Ung. 26.) Vylle. (1453:
Kállay cs. llt.) Vyllyee. (1485: U. o.) E helységben (a B. Szűz tiszteletére) pálos kolostor is állt, a melynek részére járja meg e falu határát 1380-ban a leleszi konvent.
Vinna. Vidna. Wynna. (1408: Lelesz. metal. Ung. 50., 1419: Pongrácz cs. llt., 1427: Dl. 32982; 1449: Dl. 14314.) 1427-ben – öt birtokos közt fölosztva – összesen: 40-nél több (az adólajstrom e helyen hiányos) j.-portával. A megye ny. é. sarkában találjuk, nem messze (a zemplénmegyei) Nagy-Mihálytól, a melyhez tartozott.
Viszoka. Vizoka. (1427: Dl. 32382.) Ungvártól ny. esik. – (V. ö. Rupp. II. 298.)
Zahar. Zahar alio nomine Monygath. (1422: Dl. 11243–11245; 1430: Muz. llt., 1490: Dl. 19621.) 1486-ban egy okl. Beregbe helyezi (Dl. 31992.) az 1427. évi adólajstrom pedig: Naghazar-ra ferdíti. (Dl. 32382) Ungvártól nyugatra esik.
Záhony. L. Szabolcsmegyében.
Zalacska. (Zalucska.) Utraque Zalachka. (1419: Pongrácz cs. llt.) Alachka. Zalachka. Salochka. Salachka. (1427: Dl. 32382.) Zalachka maior. Naghzalachka. Kyszalachka. (1449: Dl. 14314.) Felsezalachka. Alsozalachka. (1450: Sztáray oklt. II. 454., 456.) A XIV. sz.-ban: Zaluchka, Zalacha, Zalchka, Zaluska – alakban is. (Sztáray oklt. I. 573.) A mai Kis- és Nagy-Zalacska, keletre Nagy-Mihálytól, a melyhez hajdan tartozott.
Zavoda. (Zavada.) Zawoda. (1417: Dl. 10597.) Dobróka és Orlyava (Orlozka) közt akadunk rá, Szerednye vidékén. – 1453-ban egy ízben «Zawna»-rak írják. (Kállay cs. llt.)
Zavodka. (Zavoda.) Zawada. Zawoda. (1427: Dl. 32382.) Zavodka. (1484: Lelesz. B. 60.) A mai Zavadka (Szobráncztól ny. é.), melyet «alio nomine Rewche» is neveztek. (L. Rőcse.) A Nagymihályi-rokonságé volt.
Zbugya. Alsozbugya. (1419: Pongrácz cs. llt.) Nagy-Mihály vár ungmegyei tartozékai közt tűnik föl. Nagy-Mihálytól é. felé ma is e megyébe tartozik Izbugya helység. A XIV. században «Alsouzubugya, Olznbugya és Felzubugya» is. (Sztáray oklt. I. 544. 551. szerint.)
Összesen: 205 helység.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi