ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÉD A BÍRÁK VÁLASZTÁSÁRÓL Pozsony, 1834. április 30.
78ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÉD A BÍRÁK VÁLASZTÁSÁRÓL
Pozsony, 1834. április 30.
Pozsony, 1834. április 30.
Indítványt tesz, hogy felső ítélőszékeinknek minden tagjai1 időnként az országgyűlésén választassanak. A jól elrendelt ítélőszékek legbiztosb őrjei a törvények szentségének. Hasztalanul hoznánk törvényeket, ha ítélőszékeink azoknak pontos és szigorú teljesítésére nem ügyelnének. A bíró leghatalmasb oltalma a polgárok nyugalmának; ő védi igazságtalan elnyomás ellen az ártatlant, ő zabolázza az indulatost, ő bünteti a hatalmas erőszakoskodót, az ő lelkiösméretén nyugszik a polgárok vagyonbeli bátorsága; hol az ítélőszékek eltérnek az igazság és kötelesség ösvényéről, ott hiában igyekeznek a polgárok magokat rablók és tolvajok ellen oltalmazni, mert a rosszlelkű bírónak igazságtalan ítélete nyilván fosztaná meg őket értékjöktől, mégpedig a törvénynek palástja alatt; szóval a polgári társaságban első s legfontosb hivatal a bíróskodás; méltán megkívánja tehát a nemzet, hogy ezen legfontosabb hivatalnak betöltésénél a nemzet egyenes befolyása el ne mellőztessék. Boldog azon haza, hol a bírónak ítélete nemcsak igazságot szolgáltat, hanem a hivatalába és személyébe helyeztetett bizodalomnál fogva megnyugvást is szerez a feleknek; ott könnyebben enyésznek a pörlekedés keserűségei, ott hajlandóbbak a felek egymásnak testvéri kezeket nyújtani, ott a társaság szelíd, de legerősebb kapcsolati nem enyésznek el egészen a pörlekedések miatt. Ezen megnyugvást pedig a bizodalom és ezt a választás szülheti leginkább. Ínség s hamar következő süllyedés fenyegeti azon országot, melyben az alacsony hízelkedő vagy gazdag pörlekedő, csúszva szerzett vagy pénzért vásárlott reményekkel telve léphet az ítélőszék elébe, midőn a szegény polgár, a véleményekért üldözött szabad ember, remegve jelenik meg, mert előre retteg pörének, melytől minden vagyona függött, elvesztésetől. Hogy ez hazánkban nem így van, áldjuk érette a gondviselést, de törekedjünk egyszersmind, hogy amennyire emberileg lehető, ezután se történhessen; erre pedig legtöbb biztosságot nyújt, ha felsőbb ítélőszékeink minden tagjait az összes törvényhozás választja. Nem új és szokatlan ezen kívánság. Lám a nádori hivatal – ezen legfényesebb nemzetünknél – most is országgyűlési választás alá tartozik, és tekintsünk bár végig véres és zajos történetinknek hosszú során, mi volna sorsa hazánknak, ha ezen főhivatalnak betöltése a kormány önkényétől függött volna mindenkoron? De még a királyi tábla tagjait is országgyűlésen választották őseink, amint ezt sok más törvények között az 1601:33.2 bizonyítja. 79Őseink hajdankori hasznos szokását kívánja tehát feleleveníteni s kiterjeszteni, és ha az első bíróságoknál minden pontban a bizodalmat és választást emlegettük, még inkább kell arra figyelmeznünk legfelsőbb ítélőszékeinknél, mert ezeknek kezében van életünk s vagyonunk bátorsága, az ő bírói kimondásaiktól függ sok nemzetség boldogsága vagy nyomorúsága, az ő végső ítéleteik ellen nincs oltalom, annak súlyától nincs menekedés. Dicső hatalom ez igazságos férfiak kezében, de visszaélések által rettenetes lehet; szükséges tehát, hogy azon férfiak, kik ily fontos és nagy kihatású hatalommal bírnak a társaságban, hatalmukat a nemzet közbizodalmából, a nemzet összes akaratjából nyerjék.
deak-001-002-009-0011 A királyi kúria két bíróságának, a hétszemélyes táblának és a királyi táblának tagjairól van szó.
deak-001-002-009-0022 Az 1601:33. tc. a királyi tábla prelátusi helyére két egyházi férfiút, a bárói helyre pedig három mágnást hozott javaslatba.
Országgyűlési Tudósítások 1832/1836. 3. köt. 104, 105. p. Közli Kónyi Manó 1. köt. 75–77. p.
deak-001-002-009-0011 A királyi kúria két bíróságának, a hétszemélyes táblának és a királyi táblának tagjairól van szó.
deak-001-002-009-0022 Az 1601:33. tc. a királyi tábla prelátusi helyére két egyházi férfiút, a bárói helyre pedig három mágnást hozott javaslatba.
